MTA
Bár megkezdődött a Palkovics Lász-ló innovációs és technológiai miniszter és Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által aláírt szándéknyilatkozatban foglaltak végrehajtása, az indulatok korántsem csitultak a kutatóintézeti hálózat átszervezése körül. Értesüléseink szerint az MTA-n belül továbbra is aktívak azok a tagok, illetve munkatársak, akik lényegében meg akarják akadályozni, hogy létrejöjjön a végleges megállapodás. Ennek megfelelően a külföldi sajtó továbbra is cikkezik a tudományos szabadság magyarországi megszűnéséről, az Akadémiai Dolgozók Fóruma nevű, állítólag „valamennyi érintettet” képviselő szerveződés pedig nyíltan kiállt a tudós testület vezetője által szignált dokumentummal szemben. Ugyancsak kikelt a fejleményekkel kapcsolatban a mások mellett a baloldali-liberális holdudvarhoz tartozó Radnóti Sándor, Ferge Zsuzsa, Krausz Tamás és Mellár Tamás MSZP-támogatással képviselővé választott, párbeszédes frakciótag nevével fémjelzett Stádium 28 Kör is. Úgy tudjuk, az alapvetően balliberális szellemiségű, közösségi oldalán nettó ellenzéki médiatartalmakat megosztó társulás érzékelhető lobbimunkát folytat az ellenállás felerősítése érdekében.
Úgy tűnik, immár nem pusztán a kormánnyal szemben erősödik a nyomás, hanem a kompromisszumra kész vezetőséggel szemben is. Ezt érzékelve írhatott – az Abcúg nevű portálon szinte azonnal kiszivárgott – levelet Lovász az elnökségi és az intézeti tagoknak arról, hogy a kormány mindenképp elvette volna a kutatóhálózatot az Akadémiától, nem volt más választása, mint belemenni az alkuba. Ezt az ellenzék zsarolásként aposztrofálta.
Pedig információink szerint a szándéknyilatkozat aláírása előtti egyeztetésen az MTA elnöksége már szinte teljes egyetértésben értekezett a továbbiakról az innovációs minisztérium delegáltjaival, köztük magával Palkoviccsal. Mindennek van egy olyan olvasata, hogy egyfajta kommunikációs pávatánc zajlik: az elnökség egyszerre akar megfelelni a kormányzati tervekre nyitott és a teljes defenzívát szorgalmazó köröknek.
Az említett szándéknyilatkozat mindenesetre továbbra is érvényben van, így a kutatóintézetek valóban az Akadémia szervezetén kívül folytatnák a tevékenységüket, ám az ezt irányító paritásos testületbe az MTA is küldene tagokat, az MTA-elnök nélkül annak vezetőjét nem lehetne kinevezni, a szervezet vagyona is az övék maradna, a hosszú távú működésre pedig közösen dolgoznának ki stratégiát. Ami szintén fontos: a kormány rögzített célja a kutatási források növelése. Bár gyakorlati szempontból irreleváns, ám mivel az ellenzéki érvelésben gyakran elhangzik, hogy a kormány szétveri Széchenyi akadémiáját, érdemes tisztázni: a kutatóintézeti hálózat csak a kommunizmus idején, az ötvenes években került az MTA-hoz, addig külön működött.
Ami a továbbiakat illeti: a következő hetekben a tárgyaló felek kidolgozzák a szándéknyilatkozat részleteit, és az így születő javaslat az Akadémia legfőbb döntéshozó testülete, a közgyűlés elé kerül. Ennek szellemében döntés született négy – stratégiai, szervezeti, jogi és gazdálkodási – munkacsoport létrehozásáról, ám ezek lapzártánkig nem kezdték el a munkát, jelenleg ugyanis a tagok kiválasztása zajlik. Vagyis az egyeztetési folyamat még elhúzódhat.
Kérdés, lesz-e hatása minderre többek között annak, hogy Pálinkás József összességében kiállt utódja, Lovász, illetve az általa elfogadott kormányzati elképzelések mellett. Palkovics egy minapi interjúban egyértelműsítette, hogy az alapkutatások finanszírozása sem kerül veszélybe, az ugyanakkor kívánatos cél, hogy a kutatások jobban foglalkozzanak a mai társadalmakat érintő kérdésekkel és hamarabb vezessenek eredményre.
Borítófotó: Hintapolitika. Lovász László MTA-elnök meg akar felelni a tiltakozóknak, miközben a kormány feltételeit is elfogadja
