ENSZ-projektek kimutatták, hogy három alapvető ok húzódik meg a háttérben:
népességnövekedés (amely éppen azokban a régiókban – főként Afrikában –
a legnagyobb, amelyek akut édesvízhiánnyal küszködnek)
klímaváltozás
az adott országok, társadalmak vízpazarló gazdálkodása, elavult vezetékek,
a készletek ipari szennyezése
A világ mintegy hétmilliárd lakosából egymilliárd súlyos ivóvízszűkével néz szembe, további csaknem hárommilliárd időszakos hiánytól szenved. A Világbank számításai szerint fejenként évente ezer köbméter a normális szint. Az ivóvízhiánytól sújtott nagyvárosok többsége a feltörekvő, harmadik világbeli országokban van, de meglepő módon olyan gazdagabb metropoliszok is szenvednek ettől a problémától, mint London, Moszkva, Tokió vagy Miami.
