A fővárosi BOK Sportcsarnok adott otthont a Hungarian Ladies Opennek február 18. és 24. között. A 250 ezer dollár összdíjazású WTA-torna páros-döntőjébe bejutott Stollár Fanny a brit Heather Watsonnal az oldalán végül szuper tie-breakben szenvedett vereséget az orosz Jekatyerina Alekszandrova, Vera Zvonarjova párostól, így a húszéves magyar teniszezőnek nem sikerült a címvédés. Tekintve azonban, hogy az egész verseny során sérülten játszott, ez így is óriási teljesítmény.
Ez volt gyakorlatilag a visszatérése, ugyanis a budapesti tornát megelőzően – leszámítva egy kisebb versenyt, amelyet végül az első fordulóban fel is adott – januárban, az Australian Openen játszott tétmérkőzést utoljára Stollár Fanny, és a csuklófájdalmait sajnos még mindig érzi. „Edzeni még nem nagyon tudok vele, mert eléggé fáj, meccsen viszont próbálok nem rá figyelni, és akkor nem érzem – avatta be a Figyelőt egészségügyi állapotába a Babos Tímea után a legmagasabban jegyzett magyar tehetség, aki keserédesen értékelte az elvesztett finálét. – Csak pár ponton múlott a meccs. Sajnálom, hogy így alakult, de elégedett vagyok, mert először léptünk pályára együtt Heather Watsonnal, és tényleg meccsről meccsre egyre jobban játszottunk. Nagyon jó mérkőzésünk volt az elődöntőben is, de most sajnos nem ugyanazt a teljesítményt hoztuk, ráadásul elég kellemetlen ellenfeleink voltak a döntőben.”
NAGYRATÖRŐ TERVEK
Stollár Fanny már a budapesti verseny másnapján elrepült Indian Wellsbe, hogy megkezdje tengerentúli túráját. A tervek szerint 25-28 verseny szerepel az idei naptárában, és a célja, hogy a szezon végére a mostani egyéni 122. helyéről (párosban 79.) bekerüljön a világranglista ötven legjobb teniszezője közé.
„Szép nagy lépés lenne, ha ennyi helyet ledolgozna, de ismerve a képességeit, ez abszolút nem lehetetlen – mondta Juhász Gábor Fed-kupa-kapitány, aki már egy éve Stollár Fanny első számú edzője is. – Minden felületen jól játszik, és minden egyes versenyre maximális bedobással készül. Feladat van bőven, mert elég sok pontot kell védenie. Szerencsére nem egyetlen nagy megmérettetésen, hanem ez szépen el van osztva.”
Vannak hagyományaink. Teniszütőgyártás Magyarországon 1984-ben, Kneissl Sportszergyár
WTA VS. WTA
Az első WTA-tornát 1993-ban rendezték Budapesten, de akkor még a jogtulajdonos egy jugoszláv illető volt. A magyar rendezésű tornák Márky Jenő nevéhez fűződnek, aki 1996-tól 2013-ig minden évben a Római Teniszakadémián bonyolította le a kezdeti időszakban 107 500, az utolsó évben már 235 000 dollár összdíjazású sporteseményt. A történet 2013-ban tehát ideiglenesen véget ért, mert a jogtulajdonos Márky úgy döntött, elviszi a versenyt Bukarestbe. Aztán a Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ) négyéves munkája meghozta gyümölcsét: 2017-ben a WTA-sorozat Hungarian Ladies Open néven visszatért Budapestre, ráadásul rögtön Babos Tímea egyéni győzelmének örülhettünk.
SALAK VAGY NEM?
A történet korábbi szála most válik csak igazán érdekessé, ugyanis Márky Jenőnek a román állammal kötött ötéves támogatási szerződése lejárt, a Magyar Közlöny február 18-i számában pedig megjelent egy kormányhatározat. Ez alapján a magyar állam 2020 és 2023 között, négy éven keresztül összesen 3,6 millió dollárral, azaz körülbelül egymilliárd forinttal támogatná a magyar üzletember tulajdonában álló sorozatot, amelyet azonban akár már 2019-ben megrendezhetnek salakon, a Római Teniszakadémián. Így akár az idén két WTA-tornának is otthont adhat Budapest? – merül fel joggal a kérdés.
Richter Attila, az MTSZ főtitkára, a Budapest Ladies Open versenyigazgatója a Figyelőnek elmondta: a teniszszövetség vizsgálja, hogy melyik verseny Magyarországra hozatalának van hosszú távon értelme. „Úgy gondolom, nagyon nehezen alátámasztható, hogy egy salakon rendezett megmérettetés ebbe a kategóriába tartozzon. Nem zárkózunk el semmitől, az államtitkársággal eléggé szorosan együttműködünk nap mint nap. Nyilván ezt a kérdéskört is meg fogjuk vizsgálni. Mindenképpen fontos, hogy hosszú távon legyen Magyarországon WTA-torna is, ugyanakkor szintén nagyon lényeges, hogy az valódi nemzetközi esemény legyen. Értjük a jogtulajdonos szándékát, hogy már 2019-ben idehozná a versenyt, kvázi, hogy az idén még egy legyen. Ez egyfelől örömteli lenne, másfelől ezt a WTA-nak kell jóváhagynia, úgyhogy egyelőre azért megvárnánk, hogy a gyakorlat miben és hogyan mutatkozik meg.”
SZUPERDÖNTŐ BUDAPESTEN?
Éppen ezért most még ezzel a témával kevésbé foglalkoznak a szövetségnél, nem úgy, mint a Fed-kupa szuperdöntőjével, amelynek 2020-ban Magyarország adhatna otthont. „A napokban járt itt a Nemzetközi Teniszszövetség (ITF) elnöke, aki közölte: a Fed-kupa, tehát a női csapattenisz-világbajnokág átalakítása során egy új szuperdöntőt szeretnének létrehozni, olyat, mint ami a férfiaknál a Davis-kupában, Madridban lesz. Ez egy három-öt éves rendezési lehetőség 2020-tól. Nem nyílt pályázat lesz, hanem az ITF által felkért néhány ország nyújthatja majd be igényét és tervét. Budapest az egyik jó eséllyel pályázó, és szerintem ez egy óriási lehetőség.”
Richter Attila szerint egy ilyen verseny – melynek során a tizenkét legjobb ország teniszezői jönnének hazánkba – jelentős gazdasági hatást fejthet ki. A fővárosba érkező teniszszurkolók száma a tízezret is meghaladhatja, az eltöltött vendégéjszakáké pedig elérheti 10-14 ezret. Mivel a szuperdöntőt a charlestoni torna utáni hétre tervezik, a teljes női mezőny Európába utazik majd, így várhatóan nem lesz hiány a nagy nevekből, ami tovább növeli a finálé turisztikai vonzerejét.
