ATLÉTIKA
„Kétezer méternél bekiabálta az edzőm, hogy próbáljam meghúzni az utolsó ezret, mert magyar csúcsra állok. Amikor hatszáz volt hátra, újra bekiabált, hogy most már nagyon nyomjam. Én meg úgy voltam vele, hogy egy életem, egy halálom. Gyakorlatilag az utolsó leheletemig küzdöttem” – Kácser Zitában néhány nappal az után, hogy 14 éves országos csúcsot adott át a múltnak, még nem nagyon tudatosult, hogy pontosan mit is ért el, idő kell még, mire felfogja, mekkora teljesítményt produkált.
DÖNTENI KELLETT
A 30 éves atléta az MTK Lantos Mihály Sporttelepén rendezett Szuper Liga döntőjében 3000 méter akadályon 9:26.59 perces idővel ért célba, ami nemcsak egyéni, valamint országos csúcsot jelentett számára, hanem annál sokkal többet, hiszen az elért eredménye bőven a világbajnoki indulást garantáló 9:40-es és a 9:30-as olimpiai szinten belül maradt. A korábbi magyar csúcsot Tóth Lívia tartotta, aki 9:30.20-at futott Monacóban, 2005 szeptemberében.
A dunaújvárosi születésű, jelenleg a Debreceni Sportcentrum színeiben versenyző Kácser Zita tíz éve dolgozik együtt edzőjével, Benedek Zsolttal, aki minden rezdülését ismeri, és verseny közben is hasznos tanácsokkal látja el. A Szuper Liga döntőjét megelőzően együtt tűzték ki a célokat, próbálták tervezni a futható időt. A felkészülés utolsó heteiben már látszott, hogy Zita a magyar csúcshoz közeli állapotban van, ettől függetlenül dönteni kellett, hogy a biztos 9:40-et, a világbajnoki indulást érő időt vagy a magyar csúcsot helyezik a fókuszba. Nehezítette a helyzetet, hogy magányos futásra kellett számítani.
NEM HITT A SZEMÉNEK
„Nagyon sokat vacilláltunk, hogy mit csináljunk, hogy csináljuk, mert ha egyedül rázavarnak egy ilyen iramra, akkor abból lehet fejre állás is. Végül úgy ítéltük meg, hogy jó állapotban vagyok, és kockáztattunk. Persze nem titkoltan hajtottunk a legjobb női atléta címére is, ami végül összejött – emlékezett vissza az újdonsült csúcstartó. – Az elejétől az élre álltam. Várható volt, hogy egyedül fogom futni a távot, mert a mezőnyből senki sem tudta ezt a tempót tartani. Az első 400 gyorsra sikeredett, de utána rátaláltam a helyes ritmusra. Kétezernél, amikor először bekiabált az edzőm, akkor éreztem magamban az erőt, hogy meglehet. Azt azért tudni kell az akadályfutásról, hogy lehet, hogy kétezernél minden oké, aztán kétezer-kétszáznál meg a falnak mész. Nem egy ilyen esetem volt, ezért félve mertem elhinni, hogy meglehet a csúcs.”
A célegyenesbe fordulva Burján Attila szpíker már üvöltötte, hogy „3:19, 3:20”, de Zita futás közben ezt nem akarta elhinni. „Azt gondoltam, biztos rosszul mondja, és 3:29, 3:30-at akart. Amikor befutottam a célba, akkor néztem csak rá az órára, és egyszerűen nem hittem el. Nagyon örültem neki.”
JÖHET AZ ELSŐ VB
A tizenhatszoros magyar bajnok Kácser Zita eddig kétszer szerepelt Európa-bajnokságon: 2016-ban Amszterdamban a selejtezőben megsérült, és nem jutott tovább, majd két évvel később Berlinben is a selejtező volt a végállomás. Világbajnokságon és olimpián még sosem vehetett részt. A most elért időeredménye alapján a szeptember 27-én kezdődő dohai vb-n már biztosan rajthoz állhat, az ötkarikás játékokra azonban még egyáltalán nem gondol. „Nem az olimpiai szintidő volt a célkitűzés, így az nem is foglalkoztatott. Hogy ez sikerült, azt a mai napig nem hiszem el. És nincs is nagyon időm felfogni, mert a hétvégén indulok a 34. Wizz Air Félmaratonon, ami szintén országos bajnokság. Csak az után lesz időm letisztázni magamban a dolgokat és értékelni az eredményeket.”
Gyulai Miklós, a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke szerint a 9:26.59 az idei szezonban 3000 méter akadályon az ötödik legjobb idő Európában, és a világbajnoki indulást érő helyek közül a tizedik legjobb. „Aki benne van az atlétikában, az látja, hogy ez nemcsak magyar rekord, hanem világraszóló eredmény. Ez az idő jelenleg bármilyen világversenyen, olimpián döntőt ér. Az egy más kérdés, hogy ezt ott kell megfutni.”
Utóbbival maximálisan egyetért Kácser Zita is, hiszen pontosan tudja, hogy az időeredmény nem feltétlenül mérvadó. „Egy világversenyen tömegfutás van, ami a taktikáról és a pozíciókról szól, nem elsősorban az időről. Ahhoz, hogy egy jó eredmény kijöjjön, nagyon fontos a formaidőzítés is.”
TÍZ-TIZENÖT KVÓTA A CÉL
Gyulai Miklós emlékeztetett, atlétikában eddig öt olimpiai szintje van Magyarországnak. Korábban a kalapácsvető Gyurátz Réka és Halász Bence, a hétpróbázó Krizsán Xénia és a súlylökő Márton Anita teljesítette az ötkarikás elvárást.
„A magyar atlétika ereje, jelenlegi állapota, helyzete Tokió előtt mutatkozik majd meg, amikor látjuk, hogy hány kvótás versenyzőnk van. Azt gondolom, az elkövetkezendő időszakban ezt meg fogjuk duplázni, de a 10-15 indulói létszám az elvárás. Aki kijut Tokióba, nem sportturistaként vesz majd részt a játékokon, hanem minden esélye meglesz, hogy elődöntőbe jusson – fogalmazott a szövetség elnöke, aki azt is hozzátette, a világbajnoki bronzérmes, Európa-bajnoki ezüstérmes Baji Balázs sérüléséből visszatérve már elkezdte az edzéseket. – A megfelelő, szisztematikus rehabilitáció és szakmai munka elengedhetetlen. Én azt kértem Balázstól, hogy inkább egy nappal később, mint egy héttel korábban térjen vissza. A türelem nagyon fontos ahhoz, hogy Balázs elérje vagy megközelítse azt a szintet, amit két éve produkált.”
