Mozduljon meg Budapest!

Sport
Spinning- és jógarekord, grundbajnokság, nordic walking nap és okosgrundok. Csak néhány érdekesség a Budapest Sportfővárosa programsorozatból.

KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS

A testmozgás élvezete, teljesítményre törekvés, közösségi érzés, a tisztességes játék szabályainak elsajátítása és az egészség javítása. Ezt az öt célt tűzte a zászlajára az Európai Fővárosok és Városok Sportszövetsége, amikor 2001-ben életre hívta az Európa Sportfővárosa titulust. Budapest 2015-ben pályázott először, és rögtön nyert is, így az idén a főváros viselheti ezt a titulust. „Ezt a címet arra szeretnénk használni, hogy minél inkább megmozgassuk a budapestieket és ezen keresztül a közösségi érzés élményét is erősítsük. Az idei egy kifejezetten szabadidősport-orientált év lesz a főváros számára. Az is célunk, hogy a Budapesten élőknek megmutassuk, milyen lehetőségeik vannak már most is a sportolásra. A program, amit a pályázatunkban bemutattunk, meggyőző volt ahhoz, hogy Budapestet honorálják az Európa Sportfővárosa címmel” – mondta a Figyelőnek Szalay-Bobrovniczky Alexandra humán főpolgármester-helyettes, aki szerint a győztes pályázat több tényezőnek is köszönhető. – Az elmúlt években a Tarlós István főpolgármester által vezetett Budapest rengeteget fejlődött sportinfrastruktúrájában, nagy nemzetközi események rendezésében vagy rendezői városként való megjelenésében. De a komoly sportmúlt és -jelen, ami a magyarokat végigkíséri az újkori olimpiák óta, ugyancsak biztosan benne volt a döntésben.”

 

VIGYÁZZ, KÉSZ, START!

A pályázat – amelyet Budapest Főváros Önkormányzata 200 millió forinttal támogatott – vállalta, hogy olyan ingyenes programokat kínál, amelyeket a lakosok magukénak érezhetnek. 

Nem kevesebb mint négyezer óvodás és kisiskolás már megtanulhatott korcsolyázni a Városligeti Műjégpályán, volt szenior életmódváltó nap és szakmai konferencia, ám a java még csak most jön. Budapest öt kiemelt sporteseménynek, az asztalitenisz-, vívó- és öttusa-világbajnokságnak, valamint a Maccabi Játékoknak és a World Urban Gamesnek ad otthont 2019-ben. Az Európa Sportfővárosa program ezekhez az eseményekhez is – csakúgy, mint a már hagyományosnak számító nagy futóversenyekhez – csatlakozik, de saját szervezésből sem lesz hiány.

„Május 11-én spinningrekorddöntésre készülünk, legalább ezer embert szeretnénk bicikliken látni. Május 25-én egy sok ezer embert megmozgatni képes családi sportnapot rendezünk a Margit-szigeten, ahol játékos sportfeladatokkal várjuk a családokat és bemutatjuk, hogyan tud több generáció közösen sportolni. Április 13-án szintén a Margit-szigeten indul el a szabadtéri edzéstanács-sorozatunk, ahol szakemberek segítségével fogunk street workout parkokban bemutatókat tartani és tanácsot adni, hogy hogyan érdemes az eszközöket használni. Ezzel a programmal bejárjuk Budapest kerületeit, és ősszel visszatérünk, a kondiparkokra fókuszálva. Augusztus 10-én a sportág nemzetközi sztárjaival közösen jógázási rekordra készülünk egy igazán különleges budapesti helyszínen, és ne feledkezzünk meg a negyedik alkalommal megrendezendő városi sportok fesztiváljáról, a Budapest Urban Gamesről sem. Reményeink szerint a már hagyományos Duna-átúszáson Hosszú Katinka háromszoros olimpiai bajnok is részt vesz majd. De lesz még Gellért-hegy–Citadella-futás, lézerrun és grundbajnokság is. Az évet a nordic walking nap és egy meglepetésrendezvény zárja” – adott ízelítőt a kínálatból a humán főpolgármester-helyettes, aki a családi sportnapot várja leginkább, de kimozdulva komfortzónájából, egy számára teljesen új terepen, a jógában is kipróbálja majd magát.

 

JÖNNEK AZ OKOSGRUNDOK

Szalay-Bobrovniczky Alexandra a Figyelőnek elmondta, az ősz végéig hét sportparkot adnak át Budapesten. „A kormány nagyarányú finanszírozási segítségével a főváros kivitelezésében valósulnak majd meg a családi sportparkok, amelyeknek része a telepítendő sporteszközök mellett a játszótérfejlesztés, de gondolunk a mozgási nehézségekkel küzdőkre, hiszen számukra is lesznek sportolásra alkalmas eszközök. A parkok olyan okosberendezésekkel lesznek felszerelve, amelyek a fiatalabb korosztályt is összehozzák, a környéken élő négylábúak gazdái pedig kutyafuttatóknak örülhetnek majd. Azt szeretnénk, hogy a sporton keresztül valódi városi közösségek is szülessenek. Ennek a hét sportparknak a fejlesztése kapcsolódik a sportfőváros évhez, és annak egy olyan hagyatéka lesz, ami bőven túlmutat az idei esztendőn.”

 

AZ ELŐ PÉLDA

„Ünnepnappá próbáljuk varázsolni a mindennapot a sport segítségével, és meggyőződésem, hogy ez sikerülni fog” – ezt már Kamuti Jenő, a Nemzet Sportolója, az UNESCO Nemzetközi Fair Play Bizottságának elnöke mondta. A kétszeres olimpiai ezüstérmes tőrvívó a Budapesti Sportszövetségek Uniójának első embereként fogalmazta meg gondolatát. Kamuti Jenő élő példája a sport népszerűsítésének, hiszen 81 éves létére rendszeresen lejár a vívóterembe, spinningel és futni is szokott, a fiát pedig a közelmúltban rábírta, hogy újra kezdjen el rendszeresen sportolni. „A személyes példák nagyon fontosak, hadd meséljek el egyet én is. Már ötvenéves is elmúlt a fiam, gyermekkorában vívott, de utána kimaradt harminc év. Sikerült rábeszélnem, hogy újra menjen le a terembe, és most még tudatosabban élvezi a sportolást. Sportnemzet vagyunk, de nem sportoló nemzet. Ezen kell változtatni.”

 

SZÜKSÉGES A SZEMLÉLETVÁLTÁS 

Az Eurobarométer 2016-os adatai szerint a magyarok 53 százaléka egyáltalán nem végez testmozgást, és ha ehhez hozzávesszük, amit dr. Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetem rektora állít, akkor láthatjuk, hogy bőven van még teendő ezen a területen. „Az iskolai tanórán kívül a magyar gyerekek kétharmada nem végez sporttevékenységet. A mindennapos testnevelés bevezetése az egész világon egyedülállónak számít, és ennek meglesz a társadalomra gyakorolt jótékony hatása. A televízióban, a rádióban azt hallom, hogy filmművészet, zeneművészet és így tovább, meg a sport… A mozgáskultúra, a mozgásművészet, az emberek kondicionális állapota egy óriási gazdasági és kultúrérték. Ha el tudjuk érni, hogy a testkultúrának ugyanolyan értéke legyen, mint bármely más kultúrterületnek, akkor az emberek ezt az értékrendet elfogadva foglalkozni fognak azzal, hogy megőrizzék az egészségüket, a munkaerejüket.” 

Hogy ez a szemléletváltás mikor következik be, nehéz megjósolni, de egy biztos: az Európa Sportfővárosa programsorozat és az okosgrundok létesítése kedvező hatást gyakorolhat a társadalom sportolási hajlandóságára.