Megoldás rövid távra

A Magyar Labdarúgó-szövetség október 30-án bejelentette: az A válogatott szakmai munkáját a 68 éves belga Georges Leekens irányítja a jövőben. Nehéz lenne másképp értékelni ezt, mint rövid távra szóló döntést.

Georges Leekens nem a hosszú távú tervek embere. Ehhez elég megnézni az önéletrajzát. A belga szakember edzői életútja 33 év alatt 24 állomáshelyet érintett, ez elképesztő szám. Bár az új szövetségi kapitány kinevezésére inkább negatív volt a szurkolói reakció, személyében hatalmas nemzetközi tapasztalattal felvértezett edző érkezett hazánkba. 

ÓRIÁSI RUTIN

Magyarország válogatottját Leekens előtt 53 szakvezető irányította. Külhoni csupán a Steaua Bucureşti csapatával sikert sikerre halmozó erdélyi magyar Jenei Imre, a német Lothar Matthäus, a holland Erwin Koeman és a szintén német Bernd Storck volt közöttük. Matthäus, Koeman és Storck edzői karrierje meg sem közelítette Leekens pályafutását ebben a szakmában. Ő ugyan összes nagy trófeáját 1991-gyel bezárólag nyerte el, de volt három ország (Belgium, Algéria, Tunézia) szövetségi kapitánya, vezetett nemzeti csapatot világ- és kontinenstornán, valamint a belga bajnokság két domináns klubját (az Anderlechtet és a Club Brugge-t, melynek neves játékosa is volt) irányította. Az már más kérdés, hogy – mint már említettük – nem a hosszú távú tervek embere. „Ha kiesés ellen küzd egy belga csapat, akkor garantáltan felvetődik Leekens neve. Gyakran alkalmazzák tűzoltó szerepben. Nem fejlesztő, hanem mindig megpróbál azokhoz a megoldásokhoz nyúlni, amelyek abban a pillanatban a legjobb eredményhez segítik. A legutóbbi állomáshelyén, Algériában megbukott, de szívesen hangoztatja, hogy ő rakta össze a mai, sikeres belga válogatott gerincét. Az ország labdarúgásának a megújításában nem volt része. Pragmatikus edző, jó kommunikátor és megnyerő személyiség, aki képes alkalmazkodni különböző kultúrákhoz, s magával tudja ragadni a játékosait. De próbálják csak megtalálni a csapatokat, amelyeknél két évnél tovább maradt!” – nyilatkozta a Figyelőnek a belga futballszakíró Dieter Peeters, a Het Laatste Nieuws munkatársa. Szóval a magyar válogatott élére egy „tűzoltó” került. Ez pedig mutatja azt is, hogy az MLSZ a rövid távú cél (kvalifikáció a 2020-as Európa-bajnokságra) elérését helyezte előtérbe.

NEM SOKÁIG MARADNAK

A rövid távú gondolkodás nem ördögtől való, már csak két dolog miatt sem. Az egyik, hogy Budapest 2020-ban a páneurópai Eb egyik házigazdája lesz, és kínos lenne, ha a hazai válogatott nézői szerepbe kényszerülne. A másik a tapasztalat: a magyar szövetségi kapitányok „állóképessége” minimális. Több mint ötven éve egyetlen olyan edző sem volt, aki két egymást követő teljes kvalifikációs ciklust kihúzott volna a kispadon. A magyar szövetségi kapitány hivatali ideje átlagban alig több mint két esztendő. Válogatott-szakvezetőnek lenni általában rövid távú munka: jelenleg egész Európában csak tíz olyan edző van, aki öt évnél, s csupán egy, aki tíz esztendőnél régebben ül a kispadon. 

Ezért is volt meglepő húzás, amikor az MLSZ Bernd Storck esetében egy kézbe adta a hosszú távú stratégiai tervezéssel foglalkozó sportigazgató posztját és a kurta idejű eredményesség befolyásolta szövetségi kapitányi tisztséget. A korábban nem látott szakmai hatalom-összpontosítás során Storck több honfitársát is felkérte, dolgozzanak az A válogatottnál, illetve az utánpótláscsapatoknál. 

NÉMET, HOLLAND, BELGA

Az A válogatott mellé került Andreas Möller másodedző, Holger Gehrke kapusedző, Reinhard Mörz fizikoterapeuta, Victor Moore erőnléti edző, illetve Daniel Stenz videoelemző – utóbbit próbaidejét követően nem véglegesítették. Megfordult az U válogatottaknál Christian Wimmer, Sören Osterland, Oscar Corrochano, Robert Kilin. Bernd Storck fia, Alexander gyakornok edzőként dolgozott Magyarországon, Jörg Daniel pedig szűk egy éve az itthoni edzőképzés feje. Az U19-es csapatot Marcus Jahn, az U21-est
Michael Boris vezeti. A német know-how behozatala logikus, ha hosszú távú stratégiában gondolkodott Storck és az MLSZ. A projekt viszont „bedőlt” azzal, hogy a szakember közös megegyezéssel megvált mindkét tisztségétől, miután a válogatott a vb-selejtezőkön alulmúlta a várakozásokat. Stratégiai pozícióját sem tarthatta meg, távozása a német futballból érkező szakembereket is magával ránthatja. Möller már elment, és kérdés, hogy mi lesz a sorsa a többieknek. Csányi Sándor MLSZ-elnök Storck távozása után jelezte: a szövetségnél dolgozó négy (ez a hivatalos szám) német szakemberről később döntenek.                                                                             Hosszú távra, tudásimporttal terveztek, ám rövid időn belül vége lett a kísérletnek. Hasonlóan járt az MLSZ akkor, amikor 2008–10-ben a holland vonalra szavazott: Jámbor László fejlesztési igazgató, Erwin Koeman szövetségi kapitány és Wilco van Buuren utánpótlás-szakvezető egyaránt 2008-ban érkezett, s 2009–10 folyamán már távozott is. Tíz éven belül volt egy „arccal Hollandia felé” és egy „arccal Németország felé” koncepció, ám mindkettő három esztendőn belül véget ért. Leekensszel aligha jön belga vonal – ő nem „hurcol” magával nagy stábot –, viszont nem könnyű a magyar futballnak követni ezeket a forgásokat, amelyek során egymástól is eltérő filozófiák-kal ismerkednek meg a hazai szakemberek és játékosok. A külföldi mesterek meg a világ legjobb futballkultúráiból érkeznek, ám nem ismerik mélységében a magyar labdarúgást.

JÖNNEK A MAGYAROK IS

Leekens kinevezése tehát rövid távú gondolkodást jelez. Középtávon alighanem azok „kerülnek helyzetbe”, akik fiatal magyar szakemberek, ám jelentős külföldi tapasztalatot szereztek játékosként vagy stábtagként. Dárdai Pált kivéve ezeknek a trénereknek – mint például Lőw Zsolt, Bódog Tamás, Szélesi Zoltán vagy az osztrák válogatott stábjához csatlakozó Szabics Imre – még kevés az irányítási, vezetőedzői rutinjuk. Néhány év múlva – akár a 2020-as Eb után – szinte biztosan érettek lesznek a nemzeti csapat irányítására is. Leekens áthidaló megoldás lehet addig. Ettől persze a hosszú távú stratégiai tervezés, filozófiaalkotás, a magyar hagyományok szintetizálása a legjobb külföldi gyakorlattal óriási – és kis időn belül nem megoldható – feladat marad. Ami azt illeti, a világ legjobb példái között emlegetett belga és izlandi futballreformnál épp ezen a ponton kezdték. Mielőtt bármi mást tettek volna.

Borítófotó: Georges Leekens meglátogatta a Luxemburg ellen készülő válogatott edzését (fotós: Illyés Attila, MTI)

Ezek is érdekelhetnek

További híreink