– Két évvel ezelőtt indult a Duna Aréna építése, néhány hét múlva pedig kezdődik a vizes világbajnokság. Mint a projektért felelős vezető, hogyan élte meg ezt az időszakot? Voltak-e forró pillanatok, amikor esetleg úgy látta, hogy problémák lehetnek?
– A legfontosabb: határidő előtt, világszínvonalon, költségkereten belül, magyar tervek alapján, magyarok építésében elkészült a világ legújabb és legkorszerűbb versenyuszodája, a budapesti Duna Aréna. Az uszoda mindenkié, ami így van jól, hiszen adóforintjainkból épült. A nagyközönségé, mert jövő májustól, ha szétkaptuk az ideiglenes lelátókat, amelyekből másutt P+R parkolókat építünk Pesten, s bezártuk az így valamivel kisebb épületet, mindenki használhatja úszásra, a hét minden napján. A családoké és a gyerekeké, mert otthona lesz az észak-pesti, angyalföldi kisiskolások, óvodások úszásoktatásának. A verseny- és utánpótlássporté, mert edzőbázisa lesz a korosztályos és felnőtt versenyzőknek, csapatoknak. S persze a szurkolóké, hogy végre idehaza élhessük át a magyar úszók és vízilabdázók világraszóló győzelmeit, jelen lehessünk és teli torokból szurkolhassunk nekik. A Nemzetközi Úszószövetség elnöke szerint ez egy olyan vizes vb, ahol az első rekord a szárazon született, még a verseny előtt: soha, sehol nem építettek még ekkora uszodát, ilyen magas színvonalon, ennyi idő alatt. Forró pillanatok? Csak azok voltak. De remek csapatmunka volt, örömmel végeztük, tudtuk, hogy jó dolgot csinálhatunk, hogy gyarapodik Budapest, és hogy az uszoda a világbajnokságtól függetlenül hasznára válik az itt élőknek. Bármikor belevágnék újra – a nagy kihívás hozza ki belőlünk a legjobb teljesítményt, és felkészít még nagyobb erőpróbákra.
– A FINA elnökének a szavai a nemzetközi elismertséget is jelentik?
– A legfontosabb, hogy a budapestiek és a magyarok érezzék a magukénak, használják, látogassák és szeressék az Arénát. Március óta több ezer gyerek, fiatal, felnőtt edz itt, reggel hattól este tízig. Hosszú Katinka klubja is itt talált otthonra, a Komjádi és a Hajós felújítása alatt itt „lakik” Darnyi Tamás úszóiskolája is. A hétvégén harmincezer ember látta a vízilabda-BL final six meccseit, tízezren örülhettünk a helyszínen a Szolnok diadalának. Most hétvégén jönnek az úszók, a Budapest Open bajnoksággal ők is megkóstolják az Arénát. Emberből vagyunk, az elismerések jólesnek. Katinka elsőre azt mondta, rendben, egész gyorsnak tűnik a víz, ami azért öröm, mert kifejezetten törekedtünk arra, hogy gyorsmedencét építsünk, áramlástantól a víztükörfeszítés-technikákon át mindent tanulmányoztunk, mitől lehet a mi versenymedencénk a leggyorsabb. Kemény Dénes a megnyitón azt mondta, ő és csapata minden kontinens minden nagy uszodájában játszhatott, de ilyet még nem látott. Így fogalmazott: egy uszoda és egy NBA-kosárlabdaaréna legjobb tulajdonságait egyesíti a mi létesítményünk, nagyon szerencsésen. Nekem a magyar úszó- és pólóslegendák dicsérete, meg a gyerekek és szüleik rácsodálkozása, a szurkolók lelkesedése esik a legjobban. Persze az se kutya, hogy a 2020-as tokiói olimpia szervezői a mi Duna Arénánkat jöttek el alaposan felmérni, mert valami ilyesmit szeretnének a saját japán, high-tech olimpiájukra.
– És el tudjuk hinni, hogy ez közös siker? Milyen volt a projekt társadalmi támogatottsága?
– Ez egy nagy közös magyar siker, amire mindenki büszke lehet. A Duna Aréna fölépítése az összefogásról, a magyar tehetségről és az adott szó megtartásáról szól. Nagyon kellett az összefogás: két éve a parlament minden párt támogatásával, 97 százalékos többséggel elfogadta a FINA-törvényt, ami gyorsítópályára tette az építkezést. Ha e szabályok nem egyszerűsítik és gyorsítják fel az előkészítést, tervezést, engedélyezést és a közbeszerzéseket, nem tarthattuk volna a határidőt. És nagyon kellett a mindennapos, építő együttműködés Tóth Józseffel, Angyalföld szocialista polgármesterével és Tarlós István főpolgármester úrral, nagyon köszönjük az ő segítségüket is. Ahogyan Gyárfás Tamásét és Kemény Dénesét is. Rengeteg jó tanácsot kaptunk, és Gyárfás Tamás nélkül a vizes vb-t nem kapja meg Budapest. Fanyalgók pedig mindig vannak. A közéletben kétféle erő létezik: az építők és a rombolók. A rombolók csak károgni tudnak, ezzel is elleplezve képtelenségüket az építésre. Soha nem ők viszik előre egy közösség ügyeit. Túl sok figyelmet nem is kell nekik szentelni, de a jóhiszemű kritikákat kötelességünk megfontolni. A lényeg: megtartottuk, amit vállaltunk, mindennel időre elkészülünk, és olyan rövid idő alatt szervezzük meg a világ egyik legnagyobb sporteseményét, amire még nem volt példa.
– Erős vita tárgya volt a költségek alakulása. Mit kell tudni a számokról?
– Vitáról nem tudok, a tények egyértelműek, aki akarja, tíz perc ráfordítással maga is bizonyosságot szerezhet. A Duna Aréna építése költsége egyetlen fillérrel sem emelkedett menet közben, viszont a munka határidő előtt elkészült. A FINA-törvény kötelezően írta elő: legalább háromajánlatos közbeszerzést kell tartani, és csak a legolcsóbb ajánlat választható. Ez 2015 tavaszán bruttó 49 milliárd forint volt. Mit tartalmazott? Tízmilliárdnyi áfát, ami nem is kiadás, visszajött a költségvetésbe. 21 milliárdot az Arénára. A többi: tervezés, bontás, ideiglenes lelátó szétszerelése, épület bezárása, közműmunkák, környezetrendezés és egy egy kilométeres gát megépítése, mert Angyalföld ezen részét mindig elöntötték a nagy árvizek. Ezt az összeget egy nyilvános kormányhatározatban jóváhagyta a kabinet, majd erről írták alá a nyilvános szerződést, és ez az összeg egyetlen fillérrel sem emelkedett, ennyi a vége. A költségek megugrása szemenszedett hazugság. Az alternatív valóság része, mint annyi más valótlan híresztelés.
– Magyarország, a társadalom miképpen profitálhat ebből a hatalmas beruházásból?
– A beruházásoknak önmagukban is rengeteg hasznuk van. Jelentősen gyarapodik és megújul Budapest vízfelülete, megvalósulnak olyan városfejlesztési beruházások, amelyekre régóta szükség van. Csak a Duna Aréna építése ötezer magyar embernek adott munkát, ötezer magyar család megélhetését biztosítva. Maga a vb pedig olyan esemény, amely összekovácsolja a közösséget, felteszi Budapestet a világtérképre. A verseny heteiben több milliárd ember hall majd a magyar fővárosról. Pozitívan érinti az ország-imázst, illetve jó hatással lesz a hazai turizmusra, vendéglátásra is. Július közepétől augusztus végéig ki lehet majd tenni Budapestre a „Megtelt” táblát. És akkor még nem beszéltünk a sportsikerekről: legalább tíz érem, jó néhány arany, s szeptembertől sokkal több úszásra és vízilabdára jelentkező gyerek, több szabadidő-sportoló.
– Mi lehet az oka annak, hogy az egész projekt ilyen mértékben átpolitizálódott?
– Nem politizálódott át. Egy jó kormányzati döntés szakmailag profi végrehajtása történt, sok egyeztetéssel, az érintettek bevonásával. Az eredményre büszkék lehetünk, Budapest, Angyalföld jól jár. Vannak néhányan, akik elkeseredetten és eszközökben nem válogatva le szeretnék váltani az ország megválasztott kormányát. Van egy téves helyzetértékelésük, és annak vannak sajnálatos következményei. Szerintük az ország sikere a kormány sikere, és mivel utóbbiban nem érdekeltek, az ország sikerét is el akarják venni. Az ő politikájuk: mindent lerántani a sárba, ne örüljön senki semminek. Ez egy cinikus, nihilista, önző és hataloméhes magatartás. A minél rosszabb, annál jobb politikája. Eredményük, programjuk nincsen, csak a rombolás marad. Lelkük rajta. Mi pedig felépítettük a Duna Arénát, büszkék vagyunk rá, ott leszünk a világbajnokságon, közösen buzdítjuk versenyzőinket, és jó szívvel kiabáljuk, hogy hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok! Nyugodtan, derűsen, és folytatva a városépítést. A szavazók pedig majd jövőre eldöntik, melyik utat járja az ország. Mert egy demokráciában szerencsére az emberek döntenek.
