Erdei Zsolt Papp László mellett áll ökölvívóállásban; no persze nem üt oda, mert hát a magyar boksz legnagyobbjával akkor sem jó kikezdeni, ha már csak szoborként „keménykedik”. Napokkal később Erdei Zsoltot a Magyar Ökölvívó Szakszövetség (MÖSZ) a szervezet „valaha volt legbékésebb közgyűlésén” egyhangú szavazással,
Csö-tö-nyi Sándor utódjaként elnökké választotta. Világklasszis amatőr és profi ökölvívó hátterével, egységes támogatással – ez maga szabta feltétele is volt annak, hogy elvállalja az elnöki pozíciót –, valamint a Madárfészek Akadémia klubvezetőjeként szerzett rutinjával sem mondhatni, hogy könnyű feladatot kapott volna. Persze ezt egy szóval sem állította.
A MÚLT DICSŐBB
Amikor az április elsejei közgyűlésen sor került a váltásra a MÖSZ élén, a magyar sport egyik leghosszabb ideje hivatalban lévő elnöke távozott Csötönyi Sándor személyében. Amikor 1996-ban átvette az elnökséget, az közel reménytelen anyagi helyzetben volt. Most – mint a posztjáról távozó, de tiszteletbeli első emberként a sportágban maradó szakember a közgyűlésen elmondta – Erdei Zsolt 138 milliós „hadikasszát” vehetett át. Az ökölvívás kiemelt sportágként 2020-ig 5,7 milliárd forintos állami fejlesztési támogatásban részesül – ez óriási változást jelent a korábbi, évi körülbelül 70 milliós költségvetéshez képest.
Fordítsunk az érmén: 1996-ban még olimpiai bajnoka (Kovács „Kokó” István) volt a sportágnak, 2016-ban a riói játékokon Bacskai Balázs és Harcsa Zoltán együtt egy győzelmet aratott – a magyar ökölvívás immár 16 éve vár ötkarikás éremre. Éppen Erdei Zsolt szerezte az eddigi utolsót. Férfi-világbajnokságon a Kovács, Erdei klasszisduó nevéhez kötődnek a legfrissebb aranyak, a legutóbbi dobogós pedig 2009-ből Káté Gyula. A 2000-ben lezárult olimpiai ciklus óta négy ötkarikás játékon és nyolc férfi-világbajnokságon csupán három hazai medálnak örülhettünk. Az Európa-bajnokságok és a női szakág – itt 2012-ben volt magyar vb-érmes Nagy Tímea személyében – eredményei árnyalják ugyan a képet, amely viszont derűsnek egyáltalán nem mondható.
Hogy mást ne mondjunk, amióta Magyarország legutóbb férfi világbajnoki érmet szerzett, 31 másik ország képviselője állhatott dobogóra. A legutóbbi ötkarikás érmünk után eltelt időben 38 másik nemzet bunyósai vihettek haza olimpiai medált. Többek között Szíria, a Dominikai Köztársaság, Tádzsikisztán, Mauritius és Moldova ökölvívói is szereztek érmet olimpián a számunkra meddő időszakban, márpedig nem sportnagyhatalmakról beszélünk, amelyeket felvet a pénz. Az említett öt ország az összes sportágat figyelembe véve 21 medált nyert valaha ötkarikás játékokon, csak eggyel többet, mint amennyi érme a magyar ökölvívásnak van az újkori olimpia történetében. A dicső múlt persze – mint az ábra mutatja – semmire sem garancia.
Az elmúlt években Csötönyi Sándor már rendkívül éles kritikákat kapott sportágon belülről. 2014-ben Kovács István a tudásalapú szakmai munka, valamint az egyéniségek hiányát rótta fel és a sportág lezülléséről beszélt, s a későbbiek-ben is erős bírálattal illette az ökölvívás állapotát. 2016 decemberében a profi promóter Rácz Félix 12 pontban listázta a problémákat és támadta Csötönyit. A MÖSZ „postafordultával” felelt, mondván: a visszafejlődés egyik fő oka az, hogy a profivilág rendre kirabolja az amatőröket. A hangulat finoman fogalmazva sem volt békés. Az áprilisi közgyűlés előtt a „rendszerváltó hangulat” már elég erős volt ahhoz, hogy Csötönyi Sándor tisztában legyen vele: ha nem vonul magától a háttérbe, akkor valószínűleg küldik. A közhangulatot figyelve nem véletlen hát, hogy amikor felvetődött Erdei Zsolt elnöki szerepvállalása, „Madár” csak úgy egyezett bele, ha egységfront alakul mögötte. Az sem véletlen, hogy első elnöki megszólalásának központi témája is pont az egység és az összefogás volt.
EREDMÉNYKÉNYSZERBEN
Rendszeresség, következetesség, eredményesség – ezzel a hármas vezérelvvel nyitott Erdei megválasztása után. „Nem igazán gondolom, hogy bármi is megfelelően működik most az ökölvívásban. Muszáj lesz tiszta lappal indulnunk” – jelentette ki. A tiszta lap egyfelől a szövetség működésének áttekintését és – ha szükséges – megváltoztatását jelenti. Életpályamodellt kell felállítani az utánpótlás-korosztályokat elhagyó fiatal bunyósoknak, a felnőtt versenyzők világába kerülőket ugyanis meg kell tartani valahogy a sportágnak. Az állami támogatás az utánpótlás-nevelésre érkezik, így ebből ők nem részesülhetnek – viszont megfelelően meg kellene élniük, hogy legyen motivációjuk az ökölvíváshoz. Fontos a szakedzők körének a bővítése, a megfelelő képzés biztosítása, a boksz népszerűségének és láthatóságának növelése. De mindenekelőtt eredmények kellenek, hiszen a sportágba beáramló fejlesztési támogatásokért valamit fel kell mutatni. Ugyan nem csak ez minősíti a MÖSZ munkáját, de a dotációk tekintetében a top tízbe tartozó ökölvívásra a közelmúlt sikertelensége eredménykényszert helyez. Akkor is, ha az utánpótlásba beáramló pénzek hatását még nem a mostani ciklusban láthatjuk meg. „Eredménycentrikusnak kell lennünk, hiszen a sikerekért kapjuk az állami támogatást. Olyan rövid az időintervallum, hogy ebbe a ciklusba nem sok fér bele. A tokiói olimpián jó lenne egy érmet szerezni, de örülünk, ha néhány versenyzőnk kijut oda – ez a realitás most” – vélekedett Erdei az M4 Sportnak adott interjújában. Ez tehát a kiindulópont. Azt is mondhatjuk, szép kihívás előtt áll az ökölvívás öt évre megválasztott új első embere, aki saját bevallása szerint nem született elnöknek, ám mindent megtesz azért, hogy jó vezető legyen. Eddigi pályafutását ismerve nem fogadnánk ellene.
