Lázadás a medencében?

A Nemzetközi Úszó-szövetség-nek (FINA) a világkupa-sorozatot érintő változtatásaira Hosszú Katinka éles kritikával válaszolt, nyílt levelében pedig összefogásra hívta fel az úszókat. De reális-e, hogy kritikus tömeg áll be mögé?

„Meglehetősen biztos vagyok abban, hogy engem is megcéloztak ezzel” – vélekedett Hosszú Katinka a Mare Nostrum úszóverseny-sorozat canet-en-roussilloni állomásán. A háromszoros olimpiai bajnok magyar úszó a FINA által június elején közzétett, a világkupa-sorozatra vonatkozó szabályváltozásokra reagált így.

Hosszú előbb saját Facebook-oldalán fakadt ki, majd június 21-én hosszú, magyar és angol nyelven is közzétett nyílt levélben bírálta a módosításokat – a vk-széria átalakításának több szempontból is ő a legnagyobb vesztese. Az, hogy a FINA állomásonként négy számban korlátozza az indulást a világkupaversenyeken, szakmailag és anyagilag is csapás az Iron Ladynek. A vk-sorozat történetének legeredményesebb versenyzője 2012 óta egyeduralkodó ebben a mezőnyben, ötször egymás után nyerte meg a pontversenyt, 2016-ban az év során 73 elsőséget gyűjtött. Volt, hogy állomásonként tíz számban is rajthoz állt.

Ennek most az új szabályok véget vetnek. 2017-ben tökéletes teljesítmény esetén is „csak” 36 aranyérmet szerezhet Hosszú, az eredeti szabálytervezet alapján számítva pedig maximális pénzdíja is 83 000 amerikai dollárral (közel 23 millió forinttal) kevesebb lenne, mint a 2016-os. Az élsportoló ráadásul egyedülálló szakmai utat jár be az úszásban, amelynek része a minél több versenyzés, így a változások professzionális kihívás elé is állítják a háromszoros olimpiai bajnokot, valamint edző férjét, Shane Tusupot. A szakmai kihívás ténye úgy is fennáll, hogy a FINA végül magyar javaslatra megemelte a világkupa pontversenyét megnyerő úszók pénzdíját 50 000 dollárral.

NEM CSAK MAGÁÉRT SZÓLT


Nyílt levelében Hosszú Katinka nem csupán a vk-szabályok módosítását kritizálta, hanem kijelentette: a FINA-n belül káosz uralkodik, és úgy véli, a nemzetközi testület nem tesz eleget a sportág vonzóvá tételéért, illetve a sportolókért. Az úszószövetség – amely nem kommentálta a nyílt levelet – azzal indokolta a szabályváltozásokat, hogy jobban eladhatóvá és izgalmasabbá akarja tenni a világkupát, s szeretné elérni, hogy minél több sztár induljon a versenyeken. A SwimVortex szakportál információi szerint a módosítások előtt elvégzett versenyzői konzultáció során – ebben a magyar világklasszis nem volt érintett – Hosszú „túlhatalmát” is felhozták az úszók a vk-széria problémái között. Ugyanakkor a diskurzus többről szól a sorozat megváltoztatásánál. Hosszú Katinka nem az első, aki felhozza, hogy az úszók csak addig profik, amíg edzenek és versenyeznek, a sportág professzionális struktúrája és keretrendszere még mindig hiányzik.

A magyar úszó az 1973-as wimbledoni férfiteniszversenyt hozta fel példának, mely előtt a jugoszláv Nikola Pilić játékjogát felfüggesztette hazája szövetsége, mivel nem vett részt egy Davis-kupa-mérkőzésen. A frissen megalakult Professzio-nális Teniszezők Szövetsége (ATP) bojkottot hirdetett Pilić érdekében, és 81 topjátékos valóban ki is hagyta a világ legnagyobb presztízsű tenisztornáját. A brit sajtó ugyan hevesen támadta a „pénzéhes” sportolókat (a közönség pedig „csak azért is” kitódult Wimbledonba), ám a bojkott sikere sportágformáló erővé tette az ATP-t. Ez volt az a pillanat, amikor a sportágon belüli hatalomviszonyok megváltoztak a profi játékosok javára.

SZERVEZŐDNI NEHÉZ

Bojkott egészen biztosan nem kerül szóba a budapesti vizes világbajnokság előtt, és az is nyitott kérdés, mennyien állnak Hosszú kezdeményezése mögé. Az bizonyos, hogy az úszáson belül van egy erősödő reformáramlat – ezt jelzi a „sportolócentrikus, átlátható és profin menedzselt” jelszavakkal elinduló, floridai központú Világ-úszószövetség (World Swimming Association – WSA) megalapítása. A reformokat sürgető, ám még útja legelején járó szervezet felállítana egy Professzionális Úszószövetséget is érdekképviseleti testületként, mely a golfozók hasonló szervezetén (PGA) alapulna. A WSA mögött álló edzőszervezet vezetője, John Leonard Hosszú levele után felhívást tett közzé, melyben kérte: vegyék fel vele a sportolók a kapcsolatot. Valamint jelezte: „égető szükség” van a szerveződésre. Hosszú Katinka a világ egyik legjobb úszójaként gyakorolt nyilvános kritikát és sürgetett változásokat, ez garantálta, hogy lesz nyílt levelének visszhangja. Azt viszont nem tudni, hogy kialakul-e egy nagyobb csoport, amellyel együtt jelentős érdekérvényesítő erőt tud felmutatni. A britek olimpiai bajnok mellúszó klasszisa, Adam Peaty már jelezte: támogatná egy profi szakszervezet létrehozását. „A válaszom igen, ha az az ötlet merül fel, hogy létrejöjjön-e egy szakszervezet, amely a profi sportolók érdekeit képviseli. Úgy hiszem, az úszóknak joguk van megkapni a teljesítményükért járó jutalmat, és ahhoz is, hogy az irányító nemzetközi testület ebben ne korlátozza őket. A legnagyobb probléma, hogy a versenyzőket és az edzőket a FINA nem vonja be eléggé a döntéshozatalba, és nincs átláthatóság sem, nem tudni, a döntéseket miért hozzák meg” – mondta Peaty a római Settecolli verseny előtt. Hozzátette: úgy látja, nem Hosszú Katinka az egyetlen, aki érdekvédelmi szervezetet szeretne, hanem ez az igény ténylegesen megvan az úszótársadalomban.

Az úszásban eddig leginkább az akadályozta meg egy profi érdekvédelmi szövetség létrejöttét, hogy a sportág nagy nevei nem álltak be az elszigetelt kezdeményezések mögé – állítja Braden Keith, a SwimSwam szakportál főszerkesztője. További nehézség, hogy – hasonlóan az atlétikához vagy a tornasportokhoz – az úszásban nincs tradíciójuk az erős, profi sportolói szervezeteknek. Az amerikai egyetemi rendszerben versenyzőknek ráadásul szponzori szerződéseikről és pénzdíjaikról is le kell mondaniuk. Márpedig a fent említett három egyéni sportágban az Egyesült Államok és az ottani egyetemeken tanulók (legyenek akár amerikaiak, akár külföldiek) nagy szerepet játszanak. „Nem könnyű az úszóknak közös nevezőt találni, ha szakszervezetet akarnak létrehozni, hiszen korban, a kulturális hátterükben, valamint a sportolói programok terén is nagyon különböznek” – vélekedett az Európai Úszószövetség (LEN) elnöke, Paolo Barelli. Közös nevező nélkül viszont aligha mozdulhat meg bármi is.

Borítófotó: Mindig csak előre. Kérdés, mennyien állnak be hosszú Katinka kezdeményezése mögé

Ezek is érdekelhetnek

További híreink