A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) három éve szakított addigi gyakorlatával, és a nyílt pályázati verseny kihirdetésétől eltekintve az oregoni Eugene-t jelölte ki a 18. szabadtéri atlétikai világbajnokság helyszínéül. A váratlan és – jelenleg is folyó – korrupcióellenes vizsgálódásokat kiváltó döntés következtében 2021-ben a sportág koronázatlan királya, az Egyesült Államok látja vendégül a sportok koronázatlan királynőjét. És nagyon úgy néz ki, hogy a 2009-ben indított, illusztris Berlin, Tegu, Moszkva, Peking, London, Doha, Eugene sornak 2023-ban Budapest lesz a folytatása. Az IAAF tanácsa ugyanis az öt év múlva rendezendő vb helyszínét meghívásos alapon „versenyezteti”, és a szervezet júliusi, Buenos Aires-i ülésén Sebastian Coe elnök Budapestet nevezte preferált befutónak. „Ugyan a pályáztatás még folyamatban van, nincs kétségem afelől, hogy a budapesti vébé nagyszerű lesz” – kommentálta a bejelentést Svein Arne Hansen, az Európai Atlétikai Szövetség norvég vezetője.
A témában jól értesült Inside The Games szakportál információi szerint Budapest mellett Barcelona és Nairobi jelezte az érdeklődését az IAAF-nek, ám Afrika 2025-ig aligha kap esélyt a rendezésre, miután a kenyai főváros épp Buenos Airesben megkapta a 2020-as U20-as világbajnokság szervezését. Az európai rendezés azért is biztosra vehető, mert korábban sosem fordult elő, hogy két egymást követő helyszínt is más kontinensek kaptak meg, márpedig a következő két vb Európán kívül lesz.
„Az IAAF új pályázati rendszerében foglalt magas szintű elvárásainak kell megfelelnünk ahhoz, hogy decemberben hivatalosan is a Magyar Atlétikai Szövetséget hirdethessék ki győztesnek. Addig – és reményeink szerint az azt követő közel öt évben – is csak az a cél lebeghet a szemünk előtt, hogy a valaha volt legjobb világbajnokságot rendezhessük” – mondta Deutsch Péter, a MASZ Budapest 2023 pályázati bizottságának elnöke az MTI-nek. Magyar részről nem is szeretnének semmit sem elkiabálni, ám érezhetően nagy az elszántság, hogy 25 évvel az 1998-as Európa-bajnokság után újabb sportági csúcsesemény kerüljön hazánkba.
A magyar kandidálás sarokpontja, hogy jelenleg nincs vb-rendezésre alkalmas aréna, és erre az új Puskás Ferenc Stadion sem lesz megfelelő. A Csepeltől északra megálmodott Budapesti Atlétikai Stadion tervei ugyanakkor már elkészültek, ennek befogadóképessége 15 ezer fő lesz, ám információnk szerint vb-kompatibilis módon, a Duna Arénáéhoz hasonló mobil megoldásokkal 40 ezer fősre bővíthetik. Tekintve, hogy Magyarország az elmúlt években rendre sikeres világeseményeknek volt otthona (tavaly vizes vb, cselgáncs-vb és a győri EYOF, az idén a debreceni női junior kézi-vb), illetve számos esemény rendezését nyerte el a közeljövőre (az idén például birkózó-vb, jövőre vívó- és kajak-kenu vb, 2020-ban labdarúgó Eb-mérkőzések, 2022-ben férfi kézilabda-Eb), valamint Budapest 2019-re megkapta az Európa Sportfővárosa címet, alkalmassága mégsem megkérdőjelezhető.
A magyar fővárosnak mintául leginkább a tavalyi atlétikai vb szolgálhat: London az olimpiai parkban nagy sikerrel rendezte meg a világ harmadik legnézettebb sporteseményeként számon tartott csúcsviadal mellett a parasportolók versenyét is. A viadalok után publikált hatástanulmány szerint a szervezők a két vb-re több mint egymillió jegyet értékesítettek, a rendezés közvetlenül 107 millió font (38,6 milliárd forint) bevételt generált, míg az ország éves GDP-jéhez 61–90 millió font (22–32,5 milliárd forint) közötti értékben járult hozzá. Az eseményre látogatók 81 százaléka szerint a vb erősítette London turisztikai és üzleti elismertségét, 91 százalék szerint pedig hozzájárult, hogy a brit fővárost turisztikai célpontként ajánlják. A versenyek közvetítése mintegy 940 millió televíziónézőt ért el a világon, a közösségi médiában pedig csak a hivatalos hashtagek révén 1,6 milliárdnál is több elérést generált.
A 2023-as házigazdát a teljes technikai, pénzügyi értékelés és kockázatelemzés után várhatóan az év végén jelenti be az IAAF tanácsa.
