A „hegyek idegenforgalmára” szakosodott svájci tanácsadó, Laurent Vanat az elmúlt években rendre közzétett egy tanulmánykötetet, amelyben országonkénti bontásban vizsgálta az alpesi turisztika számait, változásait. A 2017-es becslésében az áll, hogy Magyarországon mintegy 547 ezerre tehető azok száma, akik rendszeresen síelnek. A természeti viszonyok miatt a téli sport magyar szerelmeseinek 90 százaléka külföldön hódol a szenvedélyének, ám karácsony előtt már a honi sípályák is elérhetővé váltak.
„Mi – és általában a turisztikai irodák is – félmillió magyar síelővel számolunk – erősítette meg Wesselényi Andrea, a kifejezetten a havas sport kedvelőire szakosodott oldal, a Sielok.hu főszerkesztője. – A saját felmérésünk szerint, amelyet a regisztrált olvasók adatai, a keresések, illetve a célzott kérdőívek alapján készítettünk, kijelenthetjük: az utazók fele Ausztriát veszi célba, majd Franciaország, Szlovákia, Olaszország és Szlovénia következik népszerűségben. Ezek az országok adják az utazási célpontok kilencvenöt százalékát.”
A szakértő szerint az elmúlt évtizedben némiképp átalakult a magyarok síturizmushoz való hozzáállása: míg korábban inkább egy hétre utaztak síelni a sportolni vágyók, ma már a rövidebb, 4-6 napos kirándulások az általánosak. Azon szerencsések viszont, akik megengedhetik maguknak, hogy a hóviszonyokhoz igazítsák a szabadidejüket, gyakran veszik célba egy-egy hosszú hétvégére a leginkább elérhető osztrák vagy szlovák pályákat. Az ausztriai tartományok közül Stájerországban, Alsó-Ausztriában és Karintiában gyakoriak a magyarok, a leginkább népszerű helyszínek közé – már-már hagyományosan – Murau-Kreischberg, Semmering-Stuhleck és Schladming tartozik.
„Nemcsak a jó megközelíthetőség szól ezek mellett, hanem a magas színvonalú, hóbiztos sípályák, illetve Murau esetében a jó kapcsolatok és az az infrastruktúra, amely magyar oldalról is ráépült erre. Sok magyar síiskola oktat ezeken a helyszíneken, ahol gyerekek és kezdők is megismerkedhetnek a síelés alapjaival, s a családbarát szállások is jellemzők” – magyarázta Wesselényi Andrea.
„FAPADOS”? FRANCIAORSZÁG!
Talán nem meglepő módon nyugati szomszédunknál a hegyi szállások ára télen magasabb, mint az év többi részében, s értelemszerűen az ünnepi időszak a legdrágább és a legzsúfoltabb, ilyenkor akár másfélszeres összeget is elkérhetnek a szállásadók. Akinek kímélnie kell a tárcáját, annak az ún. besízés (szezonkezdettől karácsonyig), valamint a húsvétot leszámítva az idény vége (március második felétől) az ajánlott utazási időpont. A legolcsóbb szállások az ún. Ferienwohnung (magyarul: apartman) és a Bauernhof (falusi turistaház) kategóriában találhatók, ám 20 euró (6200 forint) alatti éjszakánkénti árban ne reménykedjünk, és inkább ennek a duplája az átlagos.
Ausztriában a síbérletárak az elmúlt bő évtizedben jelentősen megugrottak, ma már 50 euró (15 600 forint) körüli napijegyekkel lehet számolni. Szlovákiában a bérlet kijöhet akár fél áron, és Szlovénia is olcsóbb, ám míg az ellátáson könnyedén lehet spórolni, a síbérleten nehézkes. A csoportos utazások, iskolai, illetve egyetemi táborok körében népszerű Franciaország, mert oda gyakran értékesítenek szállással és síbérlettel kombinált foglalásokat is az irodák, máshol ez nem jellemző.
Ami a felszerelést illeti, a nulláról indulók számára a síléc és a sícipő, a ruházat, a szemüveg és a kesztyűk kijöhetnek 100 ezer forint körüli összegből, ugyanakkor a tudás és az igények fejlődésével a költés a többszörösére nőhet. Wesselényi Andrea felhívta rá a figyelmet, hogy a sportággal ismerkedőknek érdemes az internetes piacokon is körbenézni. „Használtan is sokszor jó minőségű, ugyanakkor az eredeti árakhoz viszonyítva kifejezetten olcsó síruházati termékekhez lehet hozzájutni. A kereskedők erre a piacra nem fordítanak figyelmet, miközben az igényszintben megjelenő változások miatt többen még jó állapotban, egyáltalán nem elrongyolódottan cserélik le a felszerelésüket” – emelte ki a szakértő.
FEJLŐDŐ HAZAI PÁLYÁK
A külföldi utak általában jelentős előretervezést igényelnek – a szilveszteri hétre például a jobb helyeket már egy évvel korábban le kell foglalni –, havas időjárási viszonyok esetén azonban hazánk sípályái is nagy népszerűségnek örvendenek. Magyarországon az adott helyzettől függően 10-12 pálya várja a síelőket, ezek közül pályarendszerében és felszereltségében kiemelkedik az eplényi és a mátraszentistváni centrum. A két helyen állami hozzájárulással, egyenként 150 millió forintos támogatás révén új felvonó épült 2017-ben, s más fejlesztésekkel – megnövelt pályahosszal és hóágyú-kapacitással, a kiszolgálóegységek bővítésével – is várták az új szezont, amely a folyamatos hóágyúzás és hideg következtében előbbi pályán december 21-én, utóbbin 26-án kezdődhetett el.
Ezeken a pályákon felnőttek esetében 5–10 ezer forintos napijegyekkel lehet számolni, a kisebb sípályák – a főváros közelében például Dobogókőn, Visegrádon – viszont ennél olcsóbbak. Kedvező időjárás – értsd: sok hó – esetén azonban tapasztalható a zsúfoltság.
A sportág társadalmi bázisának a növekedését az is mutatja, hogy egyre szaporodnak a műanyag pályák, amelyek már nemcsak Budapest határain belül találhatók meg, hanem kisebb-nagyobb megyei városokban is. Ezekből már több mint húsz van az országban, és ugyan minden korosztály számára nyitottak, elsősorban a gyermekek képzésére nyújtanak kiváló terepet. Lejtőiken sokkal olcsóbb elsajátítani az alapokat, mint a külföldi síutakon, és az előrelátó szülők a csoportos oktatások révén megkímélhetik óvodás és kisiskolás csemetéiket a kezdeti kudarcoktól. A magyar nyelvű képzés ugyanakkor nemcsak itthon érhető el: a hazai síelők körében népszerű osztrák pályák szinte mindegyikén van lehetőség magyar oktatásra, ezeknek azonban érdemes már utazás előtt utánajárni.
