„A halandókat mind megelőztem.” Tom Kite ezzel reagált arra, hogy a második helyen végzett 1997-ben a világ egyik legnagyobb golfversenyének számító US Mastersen. Egy nem egészen 22 éves fiatalember, Tiger Woods előzte meg, akinek ez volt az első óriási sikere. Június 15-én már a világranglista elejéről nézett vissza a többiekre, júliusban ismét az ő nevével kezdődött a rangsor. A Woods-éra kiteljesedése 1999-re datálódik – az év augusztusa és 2004 szep-tembere között folyamatosan a zseniális képességű golfozó vezette a világranglistát. „A golf annyira megváltozott 1997-ben, hogy a sportot tulajdonképpen két korszakra lehet osztani: T. e. és T. u., Tiger előtt és Tiger után” – jelentette ki a Golf Channel szakírója, Ryan Lavner.
CSODAGYEREKBŐL CSODAFELNŐTT
Tiger Woodsot csodagyereknek nevelték. Apja, a vietnami veterán alezredes Earl Woods nem véletlenül adott ki két könyvet is a neveléséről – az már más kérdés, hogy a vaskezű irányítás hosszú távon mennyire tett jót a fiúnak. Az amatőr golfozó (egyetemistaként baseballozó) Earl bevitte a még harmadik életévét sem betöltött Tigert tévéfelvételre a The Mike Douglas Show-ba, ötéves koráig maga irányította edzéseit, majd az elérhető legjobb trénereket szerezte meg. A kisfiú 11 évesen győzte le először apját. Tiger Woodsnak sok választása nem volt: golfozóvá kellett válnia. Az is lett, mégpedig a legpazarabb, akit valaha látott a sportvilág. Középiskolai évkönyvében őt szavazták meg társai annak a diáknak, aki a legvalószínűbb, hogy nagy sikereket arat majd. Nem kellett hozzá jósnak lenni. Az ifjúsági és amatőr versenyeken remeklő Woods két esztendő után otthagyta a Stanford Egyetemet, és 1996-ban, húszévesen a profik közé lépett. A Nike egyből szerződést kínált neki – a legnagyobb összegűt, amit a sportág történetében addig kötöttek –, a Sports Illustrated pedig rögtön az év sportolójává választotta. 1997-ben, első Masters-győzelme után a fiatalember először került a golftrónra – sosem volt korábban golfozó, aki profivá válása után ennyire rövid időn belül világelsőségig jutott volna.
Az Egyesült Államok megőrült a spor-to-lóért, akinek édesapja afroamerikai, édesanyja thaiföldi – Woods csak „kablinéznek” (fehér, fekete, indián és ázsiai keveréknek) nevezi magát, s mindig is hangsúlyozta: nem szeretné, ha bőrszíne miatt ítélnék meg. Ő más volt, mint kora golfozói. Kisportolt – ez nem volt feltétlenül jellemző akkoriban –, sármos, dinamikus, fotogén, okos, magabiztos. Sztárságra termett – amikor 1997-ben a US Masters megnyeréséért versenyzett az utolsó napon, a televíziós közvetítés addig nem látott nézettségi adatokat hozott. Csak az Egyesült Államokban 44 millióan kapcsolódtak be a műsorba.
MODERN ÉS COOL
A 2000-es években teljes dominanciát kivívó Woods több lett, mint golfozó: ikon státusba került, rocksztárként kezelték, celebek, a legnagyobb sportcsillagok köreiben mozgott. A szponzori szerződések és a pénzdíjak folyamatosan csöngtek a kasszában – Woods sorban aláírt a General Motorsnak, a Titleistnek, a General Millsnek, az American Expressnek, az Accenture-nek, a TAG Heuernek, az Electronic Artsnak, a Gillette-nek és a Gatorade-nek is. A világ marketingszempontból legerősebb sportolója lett. Szerződéshosszabbítása a Nike-kal 2000-ben több mint százmillió dollárt ért meg a sportszergyártónak, amely eladott golffelszerelései után jutalékot is adott Woodsnak. A golfzseni meg is dolgozott ezért: a fiatalok körében is menővé tette sportágát, ami korábban senkinek sem sikerült. „A golffal kapcsolatos nézői percepció az volt – és bizonyos fokig ma is az –, hogy egy unalmas, sótlan játék, amelyet ugyanúgy kinéző fehér fazonok űznek. Tiger modern és cool volt, ilyet a sportág még nem látott. Ez a karizmatikus, afrikai–amerikai–ázsiai keverék férfi egyből a középpontba került” – vélekedett Orin Starn, a Duke Egyetem kulturálisantropológia-professzora a Woods-jelenségről.
A HOSSZÚ ÚT LEFELÉ
Ezek után nem meglepő, hogy Woods egy modellt vett el – a svéd Elin Nordegrennel 2004-ben esküdtek meg, gyermekeik 2007-ben és 2009-ben születtek. Ekkor tűnt először úgy, hogy Tiger Woods sebezhető. Többször is meg kellett műteni a térdét, majd a háta is kínozni kezdte. Félrelépései és szexfüggősége miatt házassága szétesett – 2010-ben elváltak –, a szponzorok egy része pedig életvitele és botrányai miatt hátat fordított neki. „Azt hittem, bármit megtehetek és mindent megúszhatok. Úgy éreztem, egész életemben kőkeményen dolgoztam, és megérdemeltem, hogy kiélvezzek minden kísértést. Ostoba voltam” – vallotta Woods. Amikor üstökösként tűnt fel, rengetegen reménykedtek abban, hogy sportágformáló hatása lesz, több fiatal, több színes bőrű, több hátrányos helyzetű gyerek kezd golfozni. Csalódniuk kellett: a 18–34 éves korosztályban 1993 és 2013 között 30 százalékkal csökkent a golfozók száma, a nagyon erőforrás- és pénzigényes sportágat hosszabb távon még a Woods-jelenség sem tudta fellendíteni. Sokatmondó, hogy a hullámot meglovagoló, majd a golfsztár mellett kitartó Nike 2016-ban bejelentette: teljesen kivonul a sportágból. „Nagyon egyszerű. Húsz éve pénzt bukunk ezen az üzleten, és rájöttünk, hogy a következő esztendő sem lesz más” – indokolt egy televíziós interjúban a Nike-társalapító Phil Knight, aki még juniorként szerződtette Woodsot a sportszergyártóhoz.
AZ UTOLSÓ VILLANÁS
A háta miatt újra és újra sebészkés alá fekvő golfozó utolsó fellobbanása 2013–14-
ben volt, most már csak a 970. helyen jegyzik a világranglistán. Május végén a floridai Jupiterben a teljesen szétesett, a volánnál alvó, gyógyszerek hatása alatt álló Woodsot őrizetbe vették. A teljesen kikészült sportolóról készített rendőrségi videó bejárta a világot. Woods bevallott fájdalomcsillapító-függése és alvászavarai miatt klinikára vonult, július 3-án fejezte be az intenzív terápiás szakaszt. Ez a mélypont karrierjében, bár a pályaívet elnézve lehet, hogy nem a végső. Nagyon úgy tűnik, Tiger Woodsból már nem lesz topgolfozó. A kérdés sokkal inkább az: lesz-e a sportikonból még egészséges ember?
Borítófotó: Tiger woods átüti a labdát ázsiából európába a boszporusz-hídon. Repül a labda, ki tudja, hol áll meg? (Reutres)
