Arany magyar lapok

Harmincegy, huszonnégy, huszonnyolc, nyolcvanhárom: ezek a magyar vizes sportok nyerőszámai a FINA-világbajnokságokon. Magyarország eddig 26 aranyérmet szerzett úszásban, 5 aranyat vízilabdában – vajon hazai vízben mivel tudja bővíteni a kollekciót minden idők legnagyobb létszámú magyar küldöttsége?

AZ ELSŐ

Különösebben nem kellett sokat várni az első magyar aranyéremre, lévén az már az 1973-as, belgrádi világbajnokságon megszületett. A magyar úszóválogatott későbbi szövetségi kapitánya, Hargitay András férfi 400 méter vegyesen a második legjobb idővel jutott be a döntőbe, ott pedig másodperceket vert az amerikaiak két klasszisára, a későbbi montreali bajnok Rod Strachanre és Rick Colellára. 4:31,11-es ideje új Európa-csúcs volt – Hargitay a következő vb-n, Caliban még két arannyal gazdagította kollekcióját. Összesen nyolc nemzet szerzett úszóaranyat, de igencsak egyenlőtlen eloszlásban: a 29 elsőségből 12-t az NDK, 11-et az Egyesült Államok gyűjtött be! Magyarország az úszóversenyeket 1 arany, 1 ezüst és 1 bronzéremmel zárta, majd megszerezte első csapataranyát: a férfi vízilabda-válogatott lett a sportág történetének első vb-győztese, egy ponttal megelőzve az ősi rivális Szovjetuniót.

A VEGYESKIRÁLY

Darnyi Tamás 1986-ban úgy állhatott rajtkőre 200 és 400 méter vegyesen, hogy ifjúsági és felnőtt kategóriában Európában már mindent megnyert. Széchy Tamás tanítványát – aki első világbajnokságán még 20 éves sem volt – 400-on meg sem tudták szorítani, 200-on meg hiá-ba igyekezett a kanadai Alex Baumann és a szovjet Vagyim Jaroscsuk, a végén megint a magyar Himnuszt játszották. Darnyi csodálatos veretlenségi sorozata pályafutása végéig nem is tört meg, a magyar vegyeskirály 1991-ben, Perthben még kétszer állhatott a dobogó legfelső fokára – úgy, hogy mindkétszer világcsúcsot úszott. A férfi 200 és 400 vegyes „magyar hitbizomány” a vizes vb-n: küldöttségünk aranyérmei több mint negyedét (összesen nyolcat) ebben a két számban szerezte Hargitay András, Darnyi Tamás és Cseh László révén!

ÖT A MAGYAR CSÚCS

A világbajnokságok magyar rekordja öt elsőség: a Perth, 1991 szavak aranybetűkkel íródtak úszósportunk nagykönyvébe. Egerszegi Krisztina és Darnyi Tamás sportági királynőként és királyként érkezett (és szerzett két-két aranyérmet), de az első győzelem volt talán a legemlékezetesebb. A 19 éves Rózsa Norbert 100 méteres mellúszásban világcsúccsal előzte meg az olimpiai bajnok, korábbi világrekorder brit Adrian Moorhouse-t. Magyarország az öt aranyéremnek köszönhetően az úszó éremtáblázat második helyére került az Egyesült Államok mögé, és a vizes vb összesített éremtáblázatán is a harmadik helyen végzett, az Egyesült Államok és Kína nyomában. Nem mindennapi bravúr!

A LEGEREDMÉNYESEBB

A vizes világbajnokságok történetének legeredményesebb magyar szereplője Hosszú Katinka, aki 2009-ben két bronzérem után meglepetésre világbajnoki és Európa-csúccsal nyerte meg a 400 női vegyest. Edzőváltás és útkeresés után 2013-ban és 2015-ben már Shane Tusup irányításával, favoritként duplázott 200 és 400 vegyesen. Kazanyi világcsúcsa – 2:06,12 – edző férje bal karjára van tetoválva.

Az örökrangsor 7. helyén

Eddig 51 ország osztozott a vizes világbajnokságok történetében kiosztott 2576 érmen, Magyarország az örökrangsor 7. helyén áll, az élen pedig – hatalmas fölénnyel – az Egyesült Államok, mely egyedüli nemzetként szerzett több mint 200 aranyérmet. A ranglista második és harmadik helyén álló Kína és Oroszország együttvéve nem szerzett annyi aranyat, mint az amerikaiak!

Ezek is érdekelhetnek

További híreink