A 2004-ben alapított Nemzet Sportolója cím odaítéléséről a sporttörvény értelmében a testület tagjai maguk között döntenek. Az új tag kizárólag 60. életévét betöltött, sportolóként kimagasló eredményt elérő és a hazai sportéletben a versenyzői pályafutása után is fontos szerepet vállaló ember lehet. A szeptember 19-én elhunyt négyszeres olimpiai bajnok vívó, Kulcsár Győző gyászhírét követően a társaság október 29-én ült össze, és javasolta Varga Jánost a Nemzet Sportolója címre. A bejelentéskor Szabó Tünde sportért felelős államtitkár – akinek előterjesztése nyomán a kormány napokon belül véglegesítheti a döntést – elmondta, hogy a jelöléshez egyszerű többségre volt szükség, és ez már a szavazás első fordulója után kialakult. Varga – a 2010-ben elhunyt Polyák Imre mellett – a második birkózó, aki megkapja a címet.
„Végtelenül megörültem a hírnek, de nagy ára van, hiszen Győző jó cimborám volt, s helyette kerülhetek be – kommentálta a hírt az érintett a birkózószövetségnek. – Ám ez a jelölés is az élet rendje. Voltam már többször említve és javasolva a Nemzet Sportolójának, most sikerült, megérte annak idején annyit fogyasztani…”
Varga számára igazán kerek volt az október, hiszen épp a budapesti birkózó-világbajnokság – amelyen maga is reprezentatív szerepet vállalt – ideje alatt, október 26-án volt fél évszázada, hogy pályafutása legnagyobb sikerét, a mexikóvárosi olimpiai bajnoki címet ünnepelte.
Az 1939-ben Abonyban született és a városban felnőtt birkózólegenda pályafutása nehezen indult, hiszen a fárasztó napok végén – akkor még diákmunkásként napközben téglát pakolt a helyi téglagyárban – eleinte nem volt ínyére, hogy vele „porolták ki” a szőnyeget. Ám a „dackorszak” után Skultéty Sándor legnevesebb tanítványa lett: légsúlyban (57 kg) másfél évtizeden át volt meghatározó tagja nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi birkózóéletnek. A felnőttek között 1961-ben, a jokohamai vb-n tette le először a névjegyét a szabadfogású ezüstéremmel. Mindkét fogásnemben maradandót alkotott, de nagyobb sikereit kötöttfogásban érte el. Két évvel később, Helsingborgban már utóbbi számban szerzett vb-aranyat úgy, hogy a finálé utolsó perceiben törött bordákkal küzdött, és fordította meg a vesztésre álló meccs állását! Gyakori sérülései ellenére remek állóképessége mindig átlagon felülivé tette, és 1970-ben megismételte a vb-elsőséget, továbbá pályafutása alatt két világbajnoki címe mellett két Európa-bajnoki aranyat is begyűjtött, számos más érem mellett.
Legkiemelkedőbb eredménye ugyanakkor kétségkívül az 1968-as ötkarikás arany, amikor a magyar birkózócsapatból a később fájdalmasan fiatalon elhunyt Kozma István mellett ő is első helyen végzett Mexikóvárosban.
1973-as visszavonulása után is maradt a Budapesti Honvédban, ahol korábban a versenyzői pályafutása kiteljesedett. Mesteredzői képesítést szerzett, és terelgette a fiatalokat, majd másfél évtizeden keresztül dolgozott a juniorválogatottnál, miközben nemzetközi versenybíróként is tevékenykedett. A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett sportolót két éve beiktatták a birkózó Hírességek Csarnokába, ám ennél is büszkébb arra, hogy lányából szintén olimpikon élsportoló lett: Varga Gabriella kétszeres Európa-bajnok tőrvívó.
Borítófotó: München, 1972. Varga János (szemben) az 57 kg-os súlycsoportban
