76 számban az aranyért

Először a műugrás és a szinkronúszás köszön be, majd bekapcsolódnak a nyílt vízi úszók és a vízilabdázók, hogy aztán a FINA vizes világbajnokság második fele már az úszókról szóljon – az utolsó napokra pedig jön az egyik legnagyobb show, az óriás-toronyugrás. Összesen 76 számban hirdetnek győztest – röviden a versenyekről.

ÚSZÁS

Minden vízi sportok őse, mely kimozdíthatatlan alapköve az olimpiai programnak és gerince a FINA vizes világbajnokságoknak. A legnagyobb sztárok itt indulnak, itt osztják ki a legtöbb érmet is: az uszodai számokban Budapesten 42 eredményhirdetés lesz. Minden idők legeredményesebb úszója, Michael Phelps csak vendégként látogathat Magyarországra, de így is sztárparádé lesz a medencénél. Hosszú Katinka és Katie Ledecky személyében a női úszóvilág két legnagyobb csillaga lép a közönség elé, a férfiaknál pedig olyan sztároknak drukkolhatnak, mint a háromszoros olimpiai bajnok Ryan Murphy, a britek olimpiai és világbajnoka, Adam Peaty, vagy (közel sem utolsósorban) Cseh László és Gyurta Dániel.

NYÍLT VÍZI ÚSZÁS

A kitartás bajnokai Balatonfüreden randevúznak 5, 10 és 25 kilométeres távokon. Rendkívüli erőpróba ez az úszóknak, akik 1991 óta versenyezhetnek nyílt vízi számokban. Ez az úszás ősformája: hogy mást ne mondjunk, az első magyar olimpiai bajnok, Hajós Alfréd a Dunában tanult úszni és Athénban a 13 fokos tengerben utasította maga mögé a mezőnyt. Utódait a „magyar tenger” várja – itt minden verseny merőben új kihívás, és mindennap más arcát mutathatja a víz.

VÍZILABDA

Három a férfiaknál, kettő a nőknél – mármint magyar aranyérem vízilabdában, jelezve, hogy tradicionális sikersportágunk a vizes vb-ken is a legeredményesebbek között van. Az első vb-aranyat a sportágban Magyarország nyerte meg, a férfiak a kezdetektől, a nők 1986 óta versengenek az érmekért. Az első olimpiai csapatsportágak és a legtradicionálisabb magyar sikersportok egyike – ez egyben hatalmas elvárást is jelent a válogatottakkal szemben.

MŰUGRÁS

Angliában a plunging és a magas tornyokból végrehajtott high diving, Németországban és Svédországban a tornászok által gyakorolt, akrobatikus elemekkel tarkított fancy diving dívott a 19–20. század fordulóján. A két „ugróiskola” kölcsönhatásba került egymással, megszületett a műugrás, mely 1904 óta szerepel az olimpiai programon és kezdetektől a vizes vb-n. Az azóta eltelt több mint 110 évben a mű- és toronyugrás csak bonyolultabb és látványosabb lett, pláne, hogy még a szinkronműugrás is belépett a képbe. A szakág nagyhatalma Kína, mely az eddig a vb-ken kiosztott 125-ből 75 aranyérmet hazavitt. A kínaiak sztárpárja a „műugró hercegnő”, Ho Ce, akinek vőlegénye, a szintén világklasszis Csin Kaj a riói olimpián éremátadás közben kérte meg a kezét!

ÓRIÁS-TORONYUGRÁS

A leglátványosabb. A leginkább lélegzetelállító. A legfiatalabb. Az óriás-toronyugrás a legek sportja, mely 2013-ban került be a vizes világbajnokság programjába. A férfiak 27, a nők 20 méterről ugranak, lábbal kell vízbe érni – akár 90 km/órával is zuhanhatnak a sportolók –, a műugrókat mentőbúvárok biztosítják. A verseny kulisszái mindig szenzációsak: 2013-ban a barcelonai Port Vell kikötő, 2015-ben a kazanyi Kreml volt a háttér, most a Parlamenttel szemben, a Batthyány térnél kerül sor a számokra.

SZINKRONÚSZÁS

Erősek, elképesztő a tüdőkapacitásuk, majdnem olyan lazák, mint a ritmikus gimnasztikázók, víz alatt, fejjel lefelé is tudniuk kell, pontosan mit csinál a másik – a vizes vb programjában szereplő sportok közül a szinkronúszás a legkomplexebb és legművészibb. A „vízibalett” Kay Curtis és a hollywoodi színésznő Esther Williams segítségével vált modern versenysporttá. A vizes vb-k programján a kezdetektől szerepel. A szinkronúszás az olimpiákon exkluzív női sport, ám a világbajnokságokon már van vegyes versenyszám is. 1998-ig a vb-ken csak az észak-amerikai országok nyertek aranyérmet, azóta az oroszok számítanak abszolút domináns hatalomnak.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink