Viszlát írás, bye-bye újságírás!

Skynet
Álhírek töméntelen és filléres legyártására, kamu terméktesztek írására, fordításra, spammelésre vagy akár újabb összeesküvés-elméletek leírására, terjesztésére is alkalmas az a filléres mesterséges intelligencia program, amit egy Elon Muskhoz (is) köthető tudóscsoport fejlesztett. Ezúttal azonban olyan jól sikerült, hogy az alkotók félnek nyilvánosan elérhetővé tenni a programot.  

Sokan, sokat, talán túl sokszor is fenyegették a mesterséges intelligenciával (MI) az emberiséget. Mi magunk is több cikkben foglalkoztunk a témával, legtöbbször ködös és szürke-fekete jövőt vizionálva. Talán az olvasók többsége már kicsit úgy van vele, mintha a média csak a mesebeli pásztorfiú lenne, aki túl sokszor kiáltott farkast, így végül már senki sem hitt neki. 
Aki azonban szkeptikus, vagy csak legyint, annak is érdemes lenne egy pillantást vetnie a február közepén napvilágot látott legújabb MI-fejlesztésre, az Open AI nevű nonprofit szervezet GPT2 nevű szoftverrobotjára, amely szövegeket képes írni. 
Á, szövegeket? De hát azt minden mesterséges intelligencia tud – válaszolhatnak a technológiában járatosabbak. De másoknak is elég mondjuk a Google Fordítóra vagy az Apple Sirire gondolni, és egy sokat hibázó, könnyen felismerhető, szoftver által gyártott „robotszövegre” asszociálni. Igen ám, csakhogy az Open AI a hírek szerint egymilliárd dolláros (280 milliárd forintos) költségvetéssel a világ legjobb mesterséges intelligencia kutatóit gyűjtötte egybe pár éve a Szilícium-völgyben. Egy ilyen kutató fizetése pedig a legdrágább amerikaifoci-játékosokéval vetekszik! A cél elsőre ráadásul nemesnek is tűnik: azért fejlesztik gőzerővel a vérprofi robotszoftvert, hogy egy jól szervezett maffia vagy egy diktátor ne éljen vissza egy ilyen, MI által megszerezhető tudással, esetleges információs hatalommal. Éppen azért kutatják tehát az Open AI-nál 2016 óta nagy erőkkel, hogy mire képes az MI, és az a fő céljuk, hogy olyan szerverekre tegyék fel a megalkotott csúcs MI-szoftvereket, amely mindenkinek elérhető. 

TÚL JÓ LETT

A csavar a dologban ott van, hogy az emlegetett GPT2 olyan jól sikerült, hogy maguk az alkotók, az Open AI – saját alapelveivel szembehelyezkedve – titkosította ezt a robotot. Miért? A brit Guardian cikke szerint attól tartanak, hogyha a profi programozók ehhez az új szoftverhez hozzáférést kapnának, akkor – pár apró módosítással – kiváló, soha el nem fáradó és korlátlan kapacitású álhírgyártó „kisiparoshoz” jutnának. A jól megírt, valósnak tűnő álhírek közvéleményt erősen befolyásoló szerepét pedig ma már senkinek nem kell bemutatni.
A GPT2 egyetlen, a brexitről szóló mondatból olyan remek, alapos hírt, mi több, komplett helyzetelemzést hozott össze, kamu szóvivői nyilatkozattal és hasonlókkal, hogy az ember csak pislog.

SZÜRKEBIZNISZEK

De közel sem csak az álhírek lehetnek érdekesek: vállalatok nem kevés pénzt fizetnének azért, hogy egy-egy termék pozitív (vagy akár negatív) tesztjei elárasszák a webet. Ha egy gép ezeket korlátlanul és alaposan megvariálva képes szállítani, akkor ezzel igen könnyű a vásárlókat megvezetni, befolyásolni. Gondoljunk csak autós, telefonos vagy akár banki termékek tesztjeire, összehasonlítására. 
De ugyanígy spamek írására, nigériai típusú csalólevelek megfogalmazására vagy éppen új és újabb összeesküvés-elméletek kitalálására, kimunkálására is alkalmas lehet egy ilyen bivalyerős és pontos szöveggyártó szoftver. Arról pedig ezek után már nem is kell sok szót ejteni, hogy az újságírók és az írók munkája mennyire veszélyeztetett szakma lesz, illetve lehet néhány éven belül.

VÍZVÁLASZTÓ

De miért is „huhogunk” ennyire? Nemcsak azért, mert az írói, újságírók szakma veszélyben van, hanem mert a technológia valóban iszonyatos sebességgel fejlődik. Egy-két év, és a fent vázolt, levezetett elmélet – angol nyelven legalábbis – a mindennapi valóság része lehet.

A GPT2 ugyanis vízválasztót jelent két szempontból is. Egyfelől a korábbi, hasonló megoldásokkal szemben sokkal-sokkal nagyobb adatbázisból dolgozik: 10 millió online cikket tartalmaz! Zömmel olyanokat, amelyek valódiságát, helyességét, minőségét a Reddit nevű oldal hús-vér felhasználói erősítették meg online értékeléseikkel. És csak olyan cikkeket vett figyelembe a gép, ahol legalább három különböző felhasználó szavazott. Összesen 40 gigabyte-nyi anyagról van szó, amely 35 ezer kötetnyi Moby Dick regénynek felel meg.

MINDEN TÉREN JOBB

Ugyanakkor közel sem csak arról van szó, hogy az MI sok háttér-információt kap a munkájához, bár a hatalmas mennyiség is drámaian javítja a pontosságot, a hitelességet. Ám a szöveg minősége azért is javult, mert a GPT2 szövegértési, szövegfeldolgozási algoritmusait is jelentősen felturbózták, javították! Méghozzá úgy, hogy a „bemeneti szövegeket” is előzetesen átszűrték MI-vel. A gép így most a fordítások, a szövegek summázása, illetve a szövegek összehasonlítása terén is kiemelkedőt nyújt a korábbi hasonló megoldásokhoz képest.
Aki nem hiszi (és tud angolul), nézze meg a Guardian videóját, és csodálkozzon el maga. De azért mi most (nem gépi, hanem humán intelligenciával) összefoglaljuk a lényeget. A kész szöveg döbbenetes, a legtöbb átlagos írónál jobb, makulátlan minőségű. A gépnek ráadásul elég egyetlen mondatot beadni.

MIT GONDOL A KAMUGURU AZ MI-RŐL?

Elon Musk, a showman hihetetlenül meredek bűvészmutatványokkal tartja fenn maga iránt az érdeklődést, de legalább ezúttal szerethetően karcos véleményeket fogalmazott meg az MI szerepéről. Musk ember és gép közös jövőjéről beszélt tavaly év vége felé egy nyilvános megjelenésén. Szerinte tény, hogy a mesterséges intelligencia a technológiák fejlődésével „jelentős mértékben meg fogja haladni” a biológiai intelligenciát. Elmondta, hogy már most életre hívhatunk gyilkos drónrajokat, MI-vel manipulálhatunk politikai eseményeket. Közben a jogi szabályozás egyáltalán nem tartja a lépést a technológiával. Musk úgy látja, hogy az emberiséget el is pusztíthatja a gépi tudás. Azt mondta, ha nem lépünk időben, úgy járhatunk, mint a majmok, és a bolygó kis területein, rezervátumokban élhetünk tovább. Szerinte úgy élünk, mintha senki nem akarná tudomásul venni, hogy a gépi tudás exponenciálisan nő, az emberé pedig nem. Ezért alapította az idegtudományokkal foglalkozó Neuralink startupot, és próbálnak egyfajta merevlemezt fejleszteni az emberi agynak. Hosszú távú célunk a mesterséges intelligenciával való szimbiózis, az intelligencia demokratizálása, amelynek digitális formáját sem kormányok, sem nagyvállalatok nem monopolizálják – fejtette ki.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink