A múlt esztendő egyik jó híre volt, hogy a Világgazdasági Fórum (World Economic Forum – WEF) éves jelentése szerint Magyarország javított versenyképességén az előző felmérés óta. Hazánk 60. helyével jelenleg a középmezőnyben van a 137 országot tartalmazó, különféle szempontokat mérlegelő listán. Ha a számok mögé nézünk, akkor azt is láthatjuk, hogy az előrelépés főként a technológiai fejlesztéseknek és a lakossági internethasználat bővülésének köszönhető. A jelentés a versenyképességet rontó tényezők között első helyen a nem megfelelően képzett munkaerőt említi. Ami a mi szakmánkat, az informatikát illeti, Magyarországon a legszerényebb becslések szerint is több mint 22 ezer informatikus szakember hiányzik a munkaerőpiacról.
A világhálót napi szinten használók számának az emelkedése nem csak hazai sajátosság, a világ szinte minden táján növekszik az arányuk. Legalább ilyen fontos, hogy a vállalkozások hogyan használják az internetes technológiákat, hiszen ez nyit teret a digitalizáció terjedésének. A versenyképesség, valamint az innováció, a technológiai felkészültség és a digitalizáció szoros összefüggéseire a tanulmány is rámutat. Ennek kapcsán viszont két további adatot mindenképpen ki kell emelnünk. Innovációs kapacitás tekintetében a World Economic Forum Magyarországot a 96. helyre sorolja, míg a vállalati szféra technológiahasználatában a 109. pozíciót szereztük meg. Ugyanezen mutatók tekintetében például Csehország a 27., illetve a 33. helyen áll.
Figyelembe véve a pozitív tendenciákat, úgy gondolom, reális célkitűzés lenne, hogy egy-két éven belül a top 50-be kerüljünk. Ebben egy sikeres digitalizációs stratégiának fontos szerepe lehet.
VAN RÁ RECEPT?
A digitalizációs stratégiával kapcsolatban általában három fő pillért szoktunk említeni. Ezek: a digitális infrastruktúra, az innovációt ösztönző környezet, valamint az oktatás. A digitális infrastruktúrának ma éppen úgy magától értetődőnek kell lennie, mint az ország fizikai háttérrendszerének, az út-, áram- vagy vízhálózatnak. Az olyan innovatív területeken pedig, mint például az 5G-s hálózatok kiépítése, még nyitott a pálya, itt komoly versenyelőnyre tehetünk szert.
Miközben a digitális infrastruktúráról gondolkozunk, azt is figyelembe kell vennünk, hogy 2021-re a hálózatba kapcsolt eszközök felénél itt, Kelet-Közép-Európában is a gépek közötti (M2M) kapcsolatokról lesz szó. Ezért is kell tisztában lennünk azzal, hogy ezek – és általánosságban a digitalizáció – soha nem látott terhelést jelentenek az adathálózatok számára. A szakemberek már ma is naponta több száz hálózatra kapcsolódó eszközt menedzselnek. Pár éven belül viszont óránként akár egymillió új eszköz is csatlakozik majd a hálózatokra. Meggyőződésem, hogy a hagyományos adathálózatok ideje lejárt, hiszen ekkora mennyiségű adatforgalom megfelelő és biztonságos kezelését csak egy automatizált, intuitív rendszer képes elvégezni. Fel kell tehát ismernünk, hogy a digitális jövőnket nem építhetjük a múlt hálózataira. Ahhoz, hogy a még sokunk számára futurisztikus megoldásokat a mindennapi életünkben is gördülékenyen és biztonságosan tudjuk alkalmazni, illetve megteremthessük a digitális stratégiának megfelelő innovatív környezetet, újra kell definiálnunk a mindent behálózó digitalizáció alapjait, a hálózatokat is.
INNOVÁCIÓ
Mesterséges intelligencia, blockchain, virtuális valóság, IoT – izgalmas új technológiák, innovációs lehetőségek, amelyek teljes ágazatokat formálnak át. A bankszektortól a mezőgazdaságig, a gyártástól az egészségügyig mindenhol megjelenik a digitalizáció. Fontos észrevenni, hogy eközben minden cég, minden intézmény technológiai vállalattá válik – még akkor is, ha nem közvetlenül ebben a szektorban működnek. A sikeres digitalizációs stratégia része, hogy a sokat emlegetett startupok ne különálló szigetekként működjenek, hanem a nagyvállalatokkal, intézményekkel szoros szimbiózisban. Erre egyébként a fintech területen egészen biztató példákat látunk itthon is. Az egyetemek, kutatóintézetek és a cégek együttműködése, a szabadalmak ösztönzése és az üzleti, valamint a kormányzati szféra technológiai felkészültségének a növelése mind hozzájárul a versenyképességi mutatók javításához.
ESÉLYEINK
A képzett munkaerő hiánya nem csak a hazai vállalkozásokat sújtja: a Harvey Nash és a KPMG kutatása szerint az informatikai vezetők 65 százaléka tart attól, hogy a szakemberhiány miatt vállalata nem lesz képes lépést tartani a technológiai változásokkal. Ráadásul egyre inkább a komplex problémákat megértő és megoldó szakemberekre van szükség, akik a folyamatok egészét átlátva, egyfajta vállalkozói szemlélettel állnak a feladatokhoz. Ezzel összhangban egyre több társaság indít saját képzési programot, illetve lépett partnerségre oktatási intézményekkel.
Összefoglalásként elmondhatjuk: Magyarországnak komoly esélye van arra, hogy javítson a versenyképességén, ehhez azonban szükséges a tudatos di-gi-ta-li-zációs stratégia megléte, valamint a terv alapját adó infrastruktúrák és képességek fejlesztése. A folyamat elindult, innen már rajtunk múlik, hogy mennyire tudunk élni a felkínálkozó lehetőséggel.
