BERLINRE FIGYEL A VILÁG?
Egyre kevesebb értelme, mind kisebb létjogosultsága van ennek az egész elektronikaieszköz- (köznapi nevén kütyü- vagy ketyere-) kiállítósdinak. Különösen az online értékelő videókból, cikkekből okuló, tájékozódó világ idején. Ám nem csak azért, mert az emberek többsége úgyis a gép előtt ül, legfeljebb YouTube- vagy Facebook-videókat néz akkor is, ha a technikai fejlődés témája érdekli. A fizikailag létező elektronikai vagy sportáruházakba, esetleg mintaboltokba szintén ritkábban jár el, mi több, egyre terjed a hipermarketek online-os házhoz szállítása. A plázák is egyre inkább lesznek online rendelések átvevőhelyei és találkozási pontok.
Hiszen akár telefonon is mind gyakrabban vásárolunk. De nem is ez a fő gond az óriási elektronikai kiállításokkal, vásárokkal, ugyanis mindig lesz pár tízezer, akár néhány százezer fő a szakmából vagy a kütyüimádók köréből, aki elzarándokol Berlinbe (IFA), Las Vegasba (CES) vagy éppen Hannoverbe (CeBIT) valamelyik elektronikai világvásárra, esetleg pár ezren kíváncsiak lesznek a szűkebb közönséget érintő virtuálisjáték-kiállításokra, fotósoknak szóló rendezvényekre, hifishow-kra és újabban persze az e-sport-tornákra – bár ez utóbbiakat mi, 40 felettiek nem pontosan értjük. De ez legyen a mi gondunk.
VÉGE VAN?
Visszakanyarodva a lapzártánk idején még javában tartó berlini IFA elektronikai világkiállításra és társaira: az a gond velük, hogy egyre kevésbé képesek elkápráztatni nemcsak a szakmai, de a nagyközönséget is. Különösen nem a mindennapi cikkekkel.
Mert az az ember érzése, hogy valamiképpen a számítástechnikai, elektronikai fejlődés mintha a „végéhez” ért volna. Nyilván nem pontosan, de valahogyan mégis úgy, ahogyan Francis Fukuyama a kommunizmus összeomlását követően A történelem vége és az utolsó ember címmel megírta könyvét.
Bár hosszú évtizedek óta a technológiai fejlődést harsogja minden média, s csodálják ezt emberek immár milliárdjai, mégis, közelebbről megnézve évek óta nagyon kevés az igazán jelentős áttörés. Inkább csak egyfajta lépésről lépésre haladás tapasztalható. Különösen igaz ez a klasszikus szórakoztató-, valamint a háztartási elektronika szintjén, amelyről az IFA kiállítás évről évre szól. A leglátványosabb persze a robotika, a mesterséges intelligencia (MI), esetleg a drónok fejlődése, de ez is inkább viszonylag lassú evolúció manapság. Pedig tíz vagy tizenöt esztendeje még szinte ránk ömlöttek a teljesen új elektronikai technológiák. E téren tehát nem igazán beszélhetünk már revolúcióról, inkább csak a régről ismert megoldások elterjedése, széles körű átvétele, valamint finomítása-javítgatása zajlik a világ fogyasztói piacain. Eközben az adott év újdonságai közel sem olyan erősek ma, mint akár egy évtizede voltak. Leszámítva talán a robotikát, az MI-t vagy egyes egészségügyi alkalmazásokat, mondjuk a mesterséges szerveket – de ez utóbbiakat jellemzően nem az elektronikai kiállításokon mutatják be.
PEPPER ÉS TÁRSAI
Mi marad a fogyasztónak: a bugyuta képű, évről évre okosodó, de túl nagy szimpátiával és érdeklődéssel nem övezett, már-már sajnálni való Pepper és hasonló társai. A klasszikus mobilos fronton az óriási (néha már összehajtható) telefonkijelzők, az egyre jobb beépített fényképezők sora, továbbá a mind olcsóbb és gyorsabb (immár néha 5G-s) mobilnetes kapcsolat az, amely igazán számít mostanság.
Ha szigorúbban nézzük a dolgot, akkor – mint említettük – az iPhone-ok által népszerűvé tett okostelefonok elterjedése óta talán csak az emlegetett robotok meg a mind fejlettebb egészségügyi hardverek-szoftverek jelentenek igazán látványos újdonságokat. Ilyenek például a szemet, a fület, sőt a hasnyálmirigyet és hasonló belső szerveket helyettesítő „robotszervek”. (Látványosak a tökéletesedő hobbidrónok, óriási az AR- és a VR-szemüvegek kínálta élmény, de ezek nem széles tömegek játékszerei.)
A szoftverek, webes szolgáltatások szintjén is igazán az MI az, amelyik esztendőről esztendőre jobb. Angolul már nem gond diktálni a leveleinket, üzeneteinket, sőt a keresés és a gépek hangalapú vezérlése is szintet lépett az Amazon Echo, a Google Home vagy az Apple HomePod hármas megjelenésével. Ezek az okoshangszórók nemcsak az időjárást vagy a meccsek eredményeit mondják be, vagy épp a kifogyó ételt, háztartási szert rendelik meg online, hanem például idősek felügyeletére is használhatók. Ezek az újdonságok persze egyelőre Amerikában terjednek elsősorban, az Atlanti-óceánon csak „lassan kelnek át”.
MI VÁRHATÓ?
Nézzük akkor, hogy melyek az irányok az idén Berlinben, az IFA kiállításon a ketyerék frontján. Először is jöhetnek az újabb, összehajtogatható mobiltelefonok, melyek tipikus példái a fentebb részletezett evolúciós fejlődésnek. Azzal együtt, hogy nem túl sok értelmük van, hiszen a korábbi kétkijelzős modellek sem terjedtek el igazán. Arról nem is szólva, hogy ezen újdonságok árából majdnem kijön egy csúcsmobil és egy csúcstablet együtt, bár a hűha!-faktor így értelemszerűen kevésbé lesz hangsúlyos.
A másik hasonló mókusvakítás a 8K-s felbontású képernyők megjelenése. A hazai nappalik 99,9 százalékába bőven elegendő egy 190 centiméteres, azaz 75 colos, immár megfizethető árkategóriás óriástévé ultra HD-s, azaz 4K-s felbontása. Ezek a 4K-s tartalmak amúgy is csak most kezdenek terjedni a Netflix vagy a HBO Go online tékáiban. De persze az LG, a Samsung, a Sony és a többi televíziógyártó óriás jön, támadja a fogyasztókat az egyelőre hatalmas nyereségrátával gyártható 8K-s készülékekkel. Igaz, az első ilyen adás csupán a 2020-as tokiói olimpián jöhet, az is csak Japánban, és ott is csupán tesztjelleggel. Tehát tartalom nincs a 8K-s tévékre, de bizonyosan van az a közönségréteg, amelynek el lehet adni egy elképesztő méretű, 2,5 méteres képátlójú, potom 30 millió forintba kerülő, de valójában teljesen felesleges készüléket.
Borítófotó: Látogatók egy hatalmas plakát előtt a berlini IFA kiállításon. Manapság ritkán tartják titokban a fejlesztéseket, már csak azért is, mert egyre kevesebb a nagy dobás
