EZ VÁRHATÓ AZ IDÉN A TUDOMÁNYOK TERÉN
Mit várhatunk a tudományos-technológiai forradalomtól az új évben? A nagy dobások sokszor hirtelen, szinte a semmiből születnek. Esetenként viszont inkább hónapról hónapra, lassan szivárognak át a köztudatba a laborokban, innovatív vállalatoknál létrejövő, a világunkat kényelmesebbé, jobbá tévő újítások. Most áttekintünk sok olyan érdekességet, melynek kapcsán 2019 a nagy áttörés vagy a kisebb, de jelentős előrehaladás éve lehet.
AZ ÖTÖDIK G
Ha jobban belegondolunk, akkor talán ez lesz az egyik leglényegesebb újítás az idén. Az első éles 5G-teszthálózatok tavaly nálunk is elindultak, s pár úttörő megoldás kapcsán az év vége felé már felbukkanhatnak az ötödik generációs online hálót kihasználó szerkezetek. Nem, nem elsősorban a telefonokról van szó – bár azokból is jönnek az 5G-képes, villámgyors netet tudó masinák, de itt a lényeg a gép és gép, szenzor és gép közti kommunikáció. Mire gondolunk? Például egy részlegesen önvezető gépkocsi is kommunikálhat az autópálya környezetével (hol van a záróvonal, mekkora a megengedett sebesség, van-e dugó, baleset stb.), okosautó beszélgethet okosváros digitális parkolóhelyeivel, megtudva, hová kell mennie. Vagy 5G-s technológiával lehet kommunikálni az elektromos töltőoszlopokkal, esetleg a kerékpárosok zsebében lévő mobilokkal, más járművekkel, hogy mondjuk elkerülhessük az ütközéseket. Vagy ott vannak az okosgyárak, amelyeknek szintén lételeme az ötödik generáció, akárcsak az intelligens közvilágításnak vagy – mint fentebb láttuk – közlekedésnek, parkolásnak és autótöltésnek. Efféle megoldásokon számos startup dolgozik, de a szolgáltatásaik igazán akkor indulhatnak el, ha az első 5G-hálózatok végre éles üzembe állnak.
IRÁNY A HOLD!
A Holdra el lehet jutni, hiszen először szűk ötven éve sikerrel megtették ezt az amerikaiak emberes űrhajói. A nagy tudományos kérdés az új évben az lesz, hogy olcsón, költséghatékonyan, akár magáncégek révén sikerülhet-e. (Azt most hagyjuk, hogy pontosan mi értelme is van, mindenesetre a technológia fejlődésére kihat a dolog.) Az elmúlt fél évszázadban viszont nagyon kevés szonda ment égi kísérőnkhöz, a ma már sokkal modernebb műszereink (pontosabb mérőeszközeink, önjáró kutatórobotjaink) alig jutottak oda. Már januárban egy izraeli, majd ősszel egy német magáncég is holdjárókat indít az égitestre. Mi több, a kínaiak, az oroszok és természetesen az amerikaiak is látványosan folytatják, újraindítják a Holdat célzó programjaikat. Sőt, még a 2008-ban e téren sikeres India is küld oda újabb műholdat és holdjárót, ráadásul már január-február folyamán.
MI VAN A FÖLD ALATT?
A múlt év végének egyik érdekes tudományos szenzációja volt, hogy a kutatók a bolygónk felszíne alatt lévő 15–23 millió tonna szénben 250–400-szor annyi szerves anyagot feltételeznek, mint amennyi most a felszínen van. Az alig élő mikroorganizmusok, „zombi baktériumok” mennyisége elképesztő, és teljesen átformálhatja azt, amit eddig a földi élet kialakulásáról, fejlődéséről gondoltunk.
VAN ÉLET ODAKINN?
A lényegében sok ezer éves kérdésre akár választ is kaphatunk, hiszen látványosan fejlődik a képalkotó technológia – bár a nagy áttörést jelentő James Webb-űrtávcső fellövése pár hónapja 2021 tavaszára tolódott. Igaz, a tudományos közvéleményt folyamatosan olyan hírek borzolják, mint a 2018. augusztusi eset, amikor egy máig azonosítatlan rádiójelet fogtak egy földi teleszkóppal, a CHIME rádiótávcsővel. A dolog érdekessége az volt, hogy korábban nem észleltünk a kozmoszból 700 megahertz alatti tartományú ilyen jelet. Ezt most FRB 180725A néven ismeri a tudomány, és egyes bátor kutatók e mögött idegen civilizáció(ka)t sejtenek.
OLCSÓ ÉS HASZNOS BLOKKLÁNC
A bitcoin árfolyama nagyot zuhant, különösen, ha a 2017. de-cem-beri, húszezer dollárig száguldó őrületet nézzük. Ám ettől még a kriptopénzek technológiai alapját (is) jelentő blokklánc-technológia fényes jövő előtt áll, még akkor is, ha esetleg összeomlik a bitcoinárfolyam (ahogyan ezt az előző oldalakon merészen megjósoltuk). Az új esztendőben feltehetően egyre több hitelintézet használja majd ezt a hamisíthatatlan digitális eszközt, még nemzeti bankok is. Akár pénz-, akár kötvénykibocsátások egyszerűsítésére. Ugyanakkor az élet millió más területén is jól jön a hamisíthatatlanság; például a logisztikában, a gyártásban, a mezőgazdaságban, az élelmiszer-biztonság terén, a műkincsek vagy más áruk, avagy akár személyek, szerződések eredetiségének gyors, olcsó megítélésében kiváló szolgálatot tehet a blokklánc. Igaz, hogy ettől még a bitcoin nem lesz újra húszezer dollár…
FÚZIÓS ERŐMŰ A LÁTHATÁRON
Bár a nagy európai összefogással épülő hatalmas, kísérleti ITER fúziós reaktor csak 2025-re épül meg, a kínaiak és a startupok ennél gyorsabb, látványosabb eredményeket ígérnek. Persze az atomreaktorokat 2019–20 táján még nem szorítják ki a fúziós erőművek, de az már nem lenne meglepő, ha egy-két éven belül meglenne a „nagy áttörés”. Azaz először sikerülne végre több áramot kinyerni egy kísérleti rendszerből, mint amennyi villamos energiát igényel a Napban is zajló fúzió földi formájának kordában tartása.
GÉNBARKÁCSOLÁS
Ma már a gyermekek bizonyos betegségekkel szemben ellenállóbbak lehetnek, miután a géndizájnt egyes országokban nem üldözik olyan vehemenciával, mint például Európában. Valószínűsíthető, hogy mondjuk Kínában 2019-ben ismét egy lépéssel közelebb kerülnek a „tökéletesebb emberi faj” kialakításához. Ez persze mindig is a gazdagok kiváltsága marad.
ŐRÜLT VÍZIÓK
E területen Elon Musk merészkedik a legmesszebbre. Két-három éve arcátlan módon nemcsak azt ígéri, hogy pár esztendőn belül a Marsra költözik, hanem a hangsebességű, légritka alagútban száguldó mágnesvasútját is mindig a közeli jövőben működőképesnek látja. Itt csak annyi bizonyos, hogy az első tesztek elindultak. Ám jelenleg a Tesla autógyár akkora anyagi slamasztikában van, hogy a menedzsernek aligha marad ideje, energiája és tőkéje e túlzottan merész álmainak a megvalósítására.
ÖNVEZETŐ AUTÓK ÉS MÁS ROBOTOK
A leglátványosabb előrehaladás minden bizonnyal a robotika terén vár ránk az idén. Az autópályán működő, félig már önvezető modellek tucatszám érkezhetnek a piacra a következő években. Igaz ugyanakkor, hogy a jogi szabályozás még mindig nem tiszta, és furcsa balesetek is várhatók még, ahogyan tavaly is történt néhány, köztük halálos robotsofőr-gázolás. Az viszont tény, hogy rengeteg életet is megmentettek a robotautók, melyek az emberi sofőrök helyett is figyeltek, erről azonban nem szól a fáma. Legalábbis pontos statisztikai adatok nincsenek erről. Igaz ugyanakkor, hogy az emberi figyelmet lazítja a robotgépkocsi, ahogyan jó pár éve a GPS is hasonló gondot okozott. Bár utóbbi nélkül manapság sok olyan helyre sem találunk oda, ahol már többször jártunk.
