Túlértékelt technológiai óriások

Skynet
Már egy neves bankház is arra figyelmeztet: túl lehetnek értékelve a legnagyobb technológiai vállalatok, például az Amazon, a Facebook, a Netflix, az Apple vagy a Google. Nyereségüket a kereskedelmi háború csökkentheti. Tényleg kidurranhat a szilícium-völgyi lufi?

REÁLIS A TECHRÉSZVÉNYEK ÁRA?

Buborék volt-e vagy sem, ez az a hír, amelyet mindig csak utólag tudunk meg egy piacról. A jövőre nézvést csak tippelni lehet… Ugyanakkor egyre több jel mutat arra, hogy a technológiai részvények látványosan túlértékeltek. Legalábbis ez az állítás rejlik a neves Morgan Stanley bankház minapi elemzésében, melyben alulsúlyozást javasol a befektetőknek a techszektor tekintetében. Friss tanulmányában tehát ezt az ágazatot mint olyat – különösen az amerikai, szilícium-völgyi képviselőit – jelentősen leértékelte. 

A fő félelmet az jelenti, hogy az amerikai vezetés által indított kereskedelmi háború csökkenti a nagyvállalatok nyereségkilátásait. Ez elsőre nem tűnik gondnak, de ha a profitkilátások a legnagyobbaknál esnek, az eléggé direkt módon érinti a technológiai cégeket is. Nemcsak azért, mert a külföldiek ferde szemmel néznek majd az amerikai társaságokra azokon a feltörekvő piacokon, ahol a jelentős növekedés kinéz, hanem azért is, mert a nagyvállalatok a legfontosabb megrendelői a globális IT-óriásoknak, főként hirdetőként (Google, Facebook, Netflix), valamint technológiavásárlóként (Apple). Ha pedig csökken a profitszint, akkor a hirdetési, beruházási büdzsék azok, amelyeket a legkönnyebb megvágni.

 

ZUCKERBERG FELTÖR

Ráadásul – ahogyan a Morgan Stanley elemzői aláhúzzák – a technológiai szektor szinte az utolsó, amelyet még nem érintett meg a kereskedelmi háború szele, az ehhez kapcsolódó tőzsdei korrekciók, melyeket a közelmúltban számos papírnál már láthattunk. Olyannyira nem, hogy a Netflix online téka (avagy videómegosztó és streamingszolgáltató) részvényeinek az ára az év eleje óta megduplázódott. De ott van a Facebook-papír is, amely a hatalmas adatszivárgási botrány ellenére drágább, mint valaha. Mark Zuckerberg pedig a harmadik leggazdagabb ember lett a világon Bill Gates (Microsoft-alapító) és Jeff Bezos (Amazon-alapító) után, letaszítva a dobogós helyről Warren Buffett milliárdost.

Azt tehát nem tudjuk, hogy meddig dagad még az árfolyamlufi, de egyre valószínűbb, hogy ezek a digitális fák sem nőnek az égig. (Az Amazon részvényei egyébként egy év alatt közel 75 százalékkal erősödtek, a Microsoftéi csaknem 50-nel, az Apple 31, a Google [Alphabet] pedig mintegy 25 százalékot nőtt. Mi több, szinte mindegyik papír az amúgy is igen magas bázisról hozta ezt a teljesítményt.)

 Fundamentálisan ezt a hosszabb távú, mégis hatalmas árfolyam-növekedést nem sok minden indokolja. Igaz, hogy a globális digitalizációs hullámból a legnagyobb vállalatok, olyanok, mint a fent felsoroltak, különösen sokat profitálhatnak. Létezik azonban egy egészséges arány a részvényárfolyamok és a nyereségesség közt, amely, úgy tűnik, lassan újra megborul. Különösen akkor, ha a nyereségkilátások valóban rosszabbodnak. És különösen akkor jönnie kell egy nagyobb korrekciónak, egyfajta lufikidurranásnak, ha például a technológiai szektort jelképező NASDAQ index 2016 eleje óta szinte egyenes vonalban emelkedik. Bár sok dolog más, a mintázat a dotkombuborék idején látott vonalat követi: meredek a növekedés. És egyébként réges-rég túl van a NASDAQ fő indexe az ezredfordulós, pontosabban a 2000 tavaszán jegyzett 5000 ponthoz közeli értéken. Jelenleg a nyolcezres szintet ostromolja.

És igen, igaz az, hogy ma már nem árbevétel és nyereség nélküli részvények a technológiai papírok, ugyanakkor a nagyok értékelése olyan mértékben vált el a realitásoktól, ami kifejezetten rémisztő.

 

NAGY MENETELÉS

Nézzünk erre pár példát. Itt van mindjárt a világ legnagyobb „tévécsatornája”, a Netflix, amelynek az ár/egy részvényre jutó nyereségmutatója jelenleg a 300-hoz közelít. A hatalmas potenciál miatt persze 100 alatt is ritkán volt ez az érték, ám ilyen őrült számokat legutoljára az emlegetett dotkomlufi kidurranása előtt láttak a részvényesek. Eközben azt sem szabad elfelejteni, hogy mindössze öt év alatt 34-ről közel 420 dollárig emelkedett a részvények ára, ami tizenkétszeres növekedésnek felel meg. (Az első papírokat még 2002-ben adták el, akkor 15 dolláros árfolyamon mentek tőzsdére.)

Ha lehet, az Apple története még meredekebb: a 2008-as válság után 13 dolláros árfolyamról indult és öt esztendeje is csak 60 dollár körül mozgó papír ma már kis híján 190-et ér. Bár a rali nem olyan látványos, mint a Netflix esetében, az iPhone-gyártó részvényeinek az árfolyama egy évtized alatt úgy nőtt közel a 15-szörösére, hogy az utóbbi években egy rakat osztalékot is kifizettek. A társaság elképesztő vagyonhegyen ül. A 285 milliárd dollárnyi készpénz és részvény forintra átszámítva – nem tévedés – csaknem 80 ezer milliárdot jelent! Miközben technológiai értelemben az Apple valószínűleg túl van a csúcson, és foggal-körömmel próbálja védeni elért pozícióit, ennek dacára P/E értéke nem alacsony, 20 körüli. És miközben a növekedési lehetőségek limitáltak, az emberek (és a nagyobb befektetők) úgy veszik a papírt, mint a cukrot.

Az sem teljesen „normális” jelenség, hogy míg egy évvel ezelőtt 25 körüli volt a Google P/E mutatója, addig mára ez a szám közel 50, de nemrég járt a 60 feletti magasságokban is. Igaz, a papír árfolyama legalább mérsékeltebben nőtt.

Külön bekezdést érdemel ugyanakkor a Facebook helyzete. A felháborító Cambridge Analytica (CA)-botrány mintha csak múló megfázás lett volna… A Zuckerberg-birodalom értékpapírjai soha nem látott rekordokat döntögetnek: az öt évvel ezelőtti 26 dollárról mára 200 fölé szárnyaltak. De ami még furább: a CA-skandalum után a 180-as szintről közel 150 dollárig kalapálták le a befektetők az árfolyamot. Onnan azonban gumilabdaként pattant vissza a kurzus. Lapzártánkkor 203 dollár felett járt a papír ára. Igaz viszont, hogy a látványosan növekvő nyereség (és árfolyam) együttese viszonylag szolid, 30 körüli P/E hányadost mutat. E téren hasonló a részvény helyzete az Apple-éhoz. 

A kérdés itt is „csupán csak” annyi, hogy hová lehet még bővülni akkor, ha valaki (a saját területén legalábbis) uralja a világot. Más területekre pedig nem könnyű betörni. Az Apple-nek sem lett sikeres önvezető autója, de a Facebook sem nyomta le a YouTube-ot, bár mindkettőre történt kísérlet. Azaz a növekedés fenntartásához sokkal inkább immár egymás piacaiból kellene leharapniuk e techóriásoknak. Egyszerűbben: ha mindenki facebookozik, s már minden tehetős embernek van iPhone-ja, akkor hová lehet tovább nőni?

 

LEERESZT VAGY KIDURRAN?

Úgy tűnik tehát, hogy a Szilícium-völgy óriásira nőtt egykori startupjai elérkeztek bővülésük észszerű határaihoz. Ahhoz már túlontúl nagyok, hogy elbukjanak, ám a befektetők talán túl sokat is várnak el tőlük. A saját részágazataikban már nem is nagyon van hová gyarapodniuk. Amennyiben pedig beszorulnak, s még a bevezetőben említett globális kereskedelmi háború is csökkenti profitjaikat, előbb-utóbb a befektetők nem vesznek majd tömegesen ilyen részvényeket. Ha pedig a mai lendület kifullad, óhatatlanul következik egy korrekció. Nyilvánvalóan azt ma senki sem tudja megmondani, hogy ez egy 2008-ashoz hasonló nagy válság vagy többévnyi elhúzódó stagnálás, de úgy tűnik, a hosszú távú növekedési kilátások gyengülnek. Így tehát ideig-óráig még fújhatják a lufit a befektetők, de könnyen eljöhet egyszer az igazság pillanata, amikor az értékelések és az árazások megint a helyükre kerülhetnek. Akár úgy, hogy lassan csúsznak lefelé az árfolyamok, akár úgy, hogy a túlfújt lufi kidurran. Mikor és hogyan? Nem tudjuk, de a következő hónapokban érdemes figyelni a fenyegető jelekre.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink