VIRTUÁLIS HAJSZA A KIBERTÉRBEN
A Pokémon Go nevű agyament játékot több mint százmillióan töltötték le, így a kiterjesztett valóság (augmented reality – AR) és a virtuális valóság (virtual reality – VR) végképp polgárjogot nyert az idén. Sajnos ezek az alkalmazások utcai baleseteket is okoztak néha. Különösen a kelet-ázsiai világ „fertőzött”.
ZSAROLÓVÍRUSOK MINDENÜTT
Elképesztő áremelkedést produkált a valóságosan nem, csupán hamisíthatatlan kódsorként létező bitcoin – és hasonlóan drágultak más, fontosabb kriptovaluták. Ez az év egyértelműen róluk szólt. Azt már kevesebben tudják, hogy mintegy 800 további „vállalkozás” bocsátott ki digitális pénzt világszerte ún. ICO-k során – még Björk, az izlandi énekes is beállt a sorba. Ezen ICO-k (angol rövidítés, kb. nyilvános pénzkibocsátás) közül néhány gazdaggá teheti a bátor első vásárlókat (és persze főként a kiagyalókat), de többségük inkább magával ránthatja a túl vakmerő befektetőket – nem árt tehát az óvatosság!
IPHONE VAGY KÍNAI SZUPERTELEFONOK
Vérre menő harcot vívtak az idén a telefongyártók, de a győztesek egyértelműen a nagy kínai márkák lettek. A Samsung, az LG vagy akár az Apple sem eléggé egyedi többé, mert a Xiaomi, a Huawei, az Oppo vagy a OnePlus márka csúcsmodelljei elképesztő újdonságokat vonultattak fel mind a kijelzők, mind a kamerák terén. A régebbi nagy brandek előnye jobbára a márkaérték s a melléjük adott extra szoftvercsomagok és szolgáltatások, az Apple esetében pedig az egyedi operációs rendszer, valamint az ökoszisztéma maradt. Kérdés, mire lesz ez elég.
MESTERSÉGES INTELLIGENCIA AZ IPARBAN
A drónokat, autókat és mozgó robotokat gépi tanulás teheti önállóan „közlekedővé”. Közel sem csak az önvezető gépkocsikkal folynak kísérletek, de a bányászattól a hulladékkezelésig, a mezőgazdaságban, iparcsarnokokban vagy a repülőtereken is kísérleteznek önjáró gépekkel. A drónok immár az ipari létesítményektől a térképészetig sok helyütt dolgoznak. A felokosított robotokból remélhetőleg nem válnak gonosz gépek.
HAMISÍTHATATLAN GÉPI BESZÉLGETÉSEK
Néhány neves energiaipari cég a napelemek és az áramhálózat közötti adatcserét helyezné a bitcoin titkosítására használt blokklánc-technológiai alapokra. Az autógyártók pedig azt vizsgálják, hogyan tudnák alkalmazni ugyanezt a hálózatba kapcsolt járművek közötti kommunikáció terén. Persze ezekhez még hiányoznak az ipari szabványok, de lehet, hogy jövőre megszületnek – véli a Cisco friss tanulmánya. Az előny: a szuperbiztonságos, meghekkelhetetlen adatcsere igen jól jönne e kritikus alkalmazások során, és életeket is menthetne ez a megoldás.
