MECHANIKUS KEDVENC
A Sony az első robotkutya elkészítését még 1998-ban jelentette be. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, és a gépi háziállatok is rengeteget fejlődtek. Az Aibo projektet, vagyis a robotkutya-fejlesztést a cég ugyan tizenkét évig szüneteltette, de tavaly végül úgy érezte, itt az idő újra életet lehelni a programba: a legfrissebb modellt is akkor mutatták be. Az új mechanikus ebnek 22 szervomotor irányítja a testét, így a mozgása élethűbb, mint valaha. A családtagokat, a barátokat, a többi robotot az orrában lévő kamerával ismeri fel. Mivel egy hangfelismerő rendszerrel is ellátták, a hívásra és az utasításokra is tud reagálni. S a beszerelt IoT-megoldásnak hála képes kommunikálni a többi netre kötött webes eszközzel, így akár digitális asszisztensként is használható. A Sony közleménye szerint a kereslet olyan óriási, hogy alig tudják tartani a lépést. Viszont az európai megjelenés csak elgondolás szintjén létezik.
GÉPSZOLGA
A Ubtech Robotics Walkere a kereskedelmi forgalomban is megjelent robotok közül elsőként tudott két lábon járni. A mechanikus komornyiknak egyelőre nincs karja, ám hanggal és érintéssel is aktiválható, s képes rácsatlakozni az okosotthon-szolgáltatásokra. Ha vannak kihelyezett kamerák a ház körül, követni tudja a képüket, s a rászerelt monitornak köszönhetően videókonferenciák lebonyolításában segít, zenét játszik, menedzseli a beosztásunkat, és bár a fiatal John Travoltát nem fogja megszégyeníteni, azért még táncolni is tud…
ÚJFAJTA RAKTÁROS
Egy dán cég MiR500 néven készített egy robotot, amely a logisztikai központok munkáját tudja megkönnyíteni: a gép akár ötszáz kilogrammot is képes megemelni, a nehéz súlyokat pedig 7,2 km/órás sebességgel viszi el a kiválasztott helyre. A normál EUR-raklappal azonos méretű MiR500 biztonságosan mozog az emberek és a tárgyak között: fejlett technológiájával és kifinomult szoftverével 360 fokos szögben minden akadályt észlel, így önállóan navigál és megtalálja a leghatékonyabb útvonalat a célhoz – akár dinamikus körülmények között is, mikor emberek és járművek mozognak körülötte.
A fejlesztőcégnél egyébként kifejezetten jól fut a szekér. A MiR 2015-ről 2016-ra ötszörösére növelte a robotok értékesítését. A forgalom megháromszorozódva 77,5 millió dán koronára nőtt 2016-ról 2017-re. Úgy számolnak, hogy az árbevétel a múlt évhez képest legalább a duplájára bővül 2018-ban. A társaság várakozásai szerint a legtöbb értékesített MiR500 robotot ipari raklapszállításra és raktárakban használják majd világszerte.
ROBOTZSARU
Természetesen a 80-as években készült Verhoeven-filmmel szemben a valóságban nincs szükség egy haldokló kék ruhás szerveire ahhoz, hogy a rend védelmét néhány robottal is megerősítsék. A Knightscope vállalat 136 kilós, tojás formájú, K5 nevű biztonsági masinája gyanús esetek láttán riadóztatja a hatóságokat, közben hang- és videófelvételeket készít, érzékelőivel pedig azt is észreveszi, ha egy járókelőnél fegyver van. A tilosban parkolókat szintén gond nélkül elkapja: egyetlen perc alatt akár háromszáz rendszámot tud rögzíteni. San Franciscóban több helyen is használták már, de a tapasztalatok szerint az emberek igencsak bizalmatlanok a mechanikus rendőrrel szemben. Félnek attól, hogy lehallgatja a beszélgetésüket, ráadásul állítólag a kutyákat is zavarja. Volt olyan eset, amikor egy 41 éves férfi nekiment az egyik K5-ösnek. Az elkövetőt garázdaság vádjával letartóztatták. A technika mindenesetre még nem teljesen kiforrott: volt olyan biztonsági robot, amelyik rosszul mérte fel a terepet, és beleesett egy washingtoni pláza medencéjébe. Sőt olyan is előfordult, hogy egy kisgyereket lökött fel egy hasonló masina, mert a rossz programozás miatt nem vette észre a gép iránt érdeklődő, túl kicsi „akadályt”.
MECHAFELSZOLGÁLÓK
A Clinc nevű amerikai startup finteches megoldásokkal foglalkozik, amelyeket igyekeznek egészen új iparágakban is meghonosítani. A legújabb ötletüknek aligha örülnek majd a gyorséttermek dolgozói: a drive-in intézményekben ugyanis a kiszolgálókat leváltanák csevegőrobotokra. Magyarán az elképzelésük szerint a rendelés leadásánál
a vevők egy értelmes géppel beszélnek majd, „aki”, ha kell, új menüket ajánl, képes lefolytatni egy beszélgetést,
valamint kezelni tudja a változásokat. Bár a technológia még csiszolásra szorul, a prototípus már elkészült.
SOPHIA
Komoly múltja van ennek a mesterséges intelligenciával megáldott robotnak: az ENSZ-ben is megszólalt már, Szaúd-Arábia állampolgára lett, ha pedig robotokról van szó, a sajtó egyik kedvenc témája. Holott a Hanson Robotics fejlesztése alig valamivel okosabb, mint a mobilokba épített digitális asszisztensek. Viszont, akárcsak telefonos társai, igyekszik kielemezni a beszélgetéseket.
Az őt tervező cég vezérigazgatója, David Hanson szerint idővel valóra válhat a sci-fi írók álma, és olyan gépek sétálnak majd köztünk, amelyek külsőre teljesen olyanok lesznek, mint az emberek. Ez komoly előny lehet az oktatásban és az egészségügyben használt masináknál. Úgy véli, Sophia az ebbe az irányba tett első nagy lépést jelenti. Az idén Budapestre is elhozták az emberszerű gépet, ahol az elmondta, hogy ha ezzel megmenthetne egy emberi életet, akkor biztosan feláldozná magát.
Sophia jó példa rá, hogy a külső sokat számít a robotok megítélésénél: nála ugyanis sokkalta okosabb szerkezetek is léteznek. Példaként lehetne említeni az IBM Watsonját, amely valójában egy szoftverrobot, nem fémkarú gép. Watson annak idején az amerikai Jeopardy! vetélkedőn legyőzte az emberi ellenfeleket, méghozzá anélkül, hogy az internetre kapcsolták volna. Azóta pedig új ételrecepteket ötölt ki, sőt egy időben veteránoknak segített a biztosítóválasztásban. Viszont Sophiával szemben nem túl fotogén: hisz ő „csak” egy óriási doboz. Bár Sophia is csak messziről emlékeztet egy emberre, arcmimikája pedig egészen kezdetleges, de ez már elég volt a világhírhez.
