ROBOTOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN
Az egészségünk a legfontosabb, ám sokan ódzkodunk attól, hogy gépekre bízzuk azt, pontosabban a diagnózisokat, az esélylatolgatást, a helyes kezelés megállapítását. Pedig ha nem bolondulnak meg a gépek, mint ahogyan a Terminátor sorozat Skynet mesterséges intelligenciájával „történt”, akkor komoly mértékű segítséget nyújthatnak az orvosoknak.
Amikor robotokat, pontosabban intelligens szoftverrobotokat – azaz öntanulásra képes mesterséges intelligenciát – kezdenek el használni az egészségügyben, akkor drámai módon mérséklődhet a téves diagnózisok száma, nőhet a betegek élettartama, sőt (nem mellesleg) a betegellátás költségei is drámai módon csökkenhetnek.
LÉPTEK A BRITEK
Ezeket az egyszerű, már-már közhelyes összefüggéseket ismerhette fel a brit egészségügyi politika, amikor nemrég átfogó, nagy összegű mesterségesintelligencia-fejlesztések támogatását jelentették be az NHS-nél. (A National Health Services a brit egészségügy nemzeti irányító intézménye.)
Átszámítva mintegy 90 milliárd forintnak megfelelő fontot szavaztak meg a legfőbb brit egészségügyi szervezetnek, kifejezetten az ágazat mesterségesintelligencia-kutatásainak támogatására. Egészen pontosan mesterséges intelligencia kutatásával és fejlesztésével foglalkozó szoftverlabort hoznak létre a britek, mégpedig National Artificial Intelligence (NAI), azaz nemzeti mesterséges intelligencia elnevezéssel. Az új kezdeményezés fejlesztőkutatói többek közt a rákszűrések hatékonyságát, sebességét javíthatják megoldásaikkal, de az MI segíthet a demenciára utaló jelek azonosításában, valamint a szívrohamok kockázati faktorainak elemzésében – jelentette be az NHS vezetője, Simon Stevens. Egyébként a bejelenés kapcsán a nemzetközi sajtó emlékeztetett arra is, hogy tavaly augusztusban egy szembetegségeket észlelő mesterséges intelligenciát fejlesztettek ki Londonban, a Moorfields Eye Hospitalnél.
MAGYAR FEJLEMÉNYEK
Amennyiben azt gondolnánk, hogy csak a brit vagy az amerikai egészségügy jár élen a robotok alkalmazásában, akkor alapos tévedésben vagyunk. Szintén a múlt héten, 14-én jelent meg a hír, miszerint Kelet-Közép-Európában még nem használt, szűrést végző robot jelent meg a magyar egészségügyben. Ez a világ legkorszerűbb szűrőrobotja, a Krypto Gold, amelyet a Czeizel Intézet vásárolt. A magyarországi várandósszűrővizsgálatok egynegyedét végző intézet e vásárlás révén még hamarabb közli a terhes anyukákkal a Down-kór szűrővizsgálatának eredményét.
Ez a készülék nemcsak nagyobb volumenű vizsgálat egyidejű, gyorsabb elvégzését teszi lehetővé, de az eddigi legpontosabb szűrésekhez képest is minimalizálja a hibalehetőséget.
Kónya Márton, a Czeizel Intézet laborját vezető biológus elárulta, hogy régiónkban ez a legelső ilyen gép. Olyan, amelyik elképesztő mérési pontosságot mutat a magzati diagnosztika területén, és kétszer olyan gyors, mint a korábbi megoldások. Ez a diagnosztikai robot ráadásul zárt rendszerben működik, azaz lényegében egy intelligens robot. A felvetett problémákat megoldja, sőt, az emberi hibákon is felülemelkedik. A gépezet úgy működik, hogy a fehérjék koncentrációját méri. Ezek pedig kiválóan jelezhetik az olyan genetikai problémákat, mint a Down-, az Edwards- vagy Patau-szindróma. A végső eredményt úgy kapják meg, hogy e méréseket összevetik az ultrahangképekkel. Ha pedig szükséges, akkor elvégzik a további vizsgálatokat.
A GONDOLATOT IS ÉRTI
Mindeközben az úgynevezett neuro-mérnökök az agy és a számítógép kapcsolatának tökéletesítésén dolgoznak. Nemrég a Nima Mesgarani vezette kutatócsoport a New York-i Columbia Egyetem Zuckerman Intézetében egy olyan MI-rendszert hozott létre, amely az agyi jeleket közvetlen emberi beszéddé képes átfordítani.
Ezt úgy oldották meg, hogy óriási mennyiségű elvont adattömeget rögzítettek. Az agyhullámok szavakká alakítását a gépi tanulási algoritmusok segítségével oldják meg, évről évre egyre jobban. Mesgarani és csapata egy olyan számítógépes algoritmust mutatott most be, amely képes dekódolni az emberi hallókéreg által rögzített jeleket, és azokat érthető beszédre lefordítani.
Először öt páciens adatait gyűjtötték össze, miközben epilepsziás idegsebészeti beavatkozáson mentek keresztül. Számos elektródát ültettek be az agyukba, amelyek lehetővé tették a kutatók számára, hogy átfogó elektrokortikográfiás méréseket rögzítsenek. Eközben a betegek rövid történeteket hallgattak négy különböző hangszórón keresztül. (Mivel a betegek agyműtéten estek át, alanyonként csak fél-fél órányi neurális felvételt lehetett készíteni.)
Ezt követően megkérték az epilepsziás betegeket, akiknél már megkezdték az agyi műtétet, hogy hallgassanak különböző emberek által mondott mondatokat, miközben az agyi aktivitásuk mintáit mérték. Az algoritmus hatékonyságának tesztelésére a rendszert arra kérték, hogy dekódolja a nulla és kilenc közötti hangokat, amelyek nem szerepeltek az eredeti kiképzési adatokban. Ahogy a hangszórók a számjegyeket mondták, a páciensek agyi jeleit rögzítették, és végigfuttatták a beszédszintetizátort (vocoder). A neurális hálózat ezután elemezte és megtisztította a beszédszintetizátor által előállított kimenetet.
MÉG TÍZ ÉV
Döbbenetes, de ezt követően az emberek megértették és meg tudták ismételni a hangokat az idő 75 százalékában, ami jóval meghaladja a korábbi kísérletek hasonló értékeit – árulta el Mesgarani. Igaz, a vezető kutató szerint legalább egy évtized kell ahhoz, mire ez a technológia a mindennapokban elérhető lesz.
A gond ott kezdődik, hogy az elektródákat nem gyerekjáték az agyakba ültetni. De mégis, most bizonyítékot szereztek a kutatók, hogy az emberi hallókéreg által feldolgozott jelek beszéddé dekódolhatók, méghozzá nagyon szerény, korlátozott adatállományból.
A cél most az, hogy finomítsanak az algoritmusokon, és kiderüljön, hogy vajon az összetettebb mondatok is dekódolhatók-e ugyanazokból a hallóidegi adatokból.
A jövőben tehát – ha minden jó megy – képesek lehetünk a gondolatainkkal teljes körűen irányítani a gépeinket, illetve a némák számára is visszaadható lesz a beszéd képessége.
Tavaly mindeközben egy kanadai kutatócsoport egy olyan algoritmust hozott nyilvánosságra, amely az elektroenkefalográfiás (EEG-) adatok felhasználásával képes digitálisan újragenerálni azokat az emberi arcokat, amelyeket egy tesztalanynak mutattak be.
A kutatásokat hosszan lehetne sorolni, ám a lényeg pár szóban összefoglalható: a Skynet realitása egyre kézzelfoghatóbb, és csak remélni tudjuk, hogy „szándékai” vagy a készítőinek szándékai jók lesznek.
Borítófotó: Nővérrobot egy bangkoki kórházban. Nagy kérdés, hogy a betegek megbíznak-e majd a gépi diagnózisokban és a javasolt terápiákban.
