Okosszemüveggel megtalálják, akit keresnek

Skynet
Rendőrök, biztonsági őrök, terrorelhárítók számára kitűnő segédeszköz az új okosszemüveg és -szoftver.

NEM BÚJHATUNK EL TÖBBÉ

Annyi a hír, az újdonság a kütyüvilágban, hogy az ember egész egyszerűen belefásul. E fásult állapotunkban azután észre sem vesszük, ha valami valóban lényeges, nagyobb hatású újítás érkezik. Ez sokszor csak annyit jelent, hogy például pár, már meglévő technológia további meglehetősen fontos alkalmazását, új felhasználási módját fedezik fel. 

Egy friss hír szerint most is éppen ez történt. Olyan okosszemüveg kifejlesztését jelentették be ugyanis, amely jóval több egy sokadik villogó ketyerénél, amelyet újra meg újra próbálnak rásózni a csodálkozó vásárlóra. Mert ez a szerkezet valóban nagyon hasznos. Szerencsére nincs rá mindennap szükség, ugyanakkor, amikor használják, sok-sok ember életét mentheti meg, igen hatékonyan segíti a bűnözők kiszűrését, kézre kerítését.

 

ARAB, NEM AMERIKAI

Okosszemüveg és arcfelismerő szoftver külön-külön viszonylag régóta létezik, de nemrég került sor e két technológia kellően sikeres összeházasítására egy iFalcon Face Control Mobile nevű megoldásban. Az USA helyett most egy egyesült arab emírségekbeli IT-vállalat, az NNTC szoftveresei dobtak nagyot. Ugyanis olyan gyors és hatékony algoritmust fejlesztettek ki, amely a Vuzix nevű – ez esetben már amerikai – középvállalat Blade márkájú AR-szemüvegének a hardverét használja. (A virtuális valóság [VR], a kiterjesztett [AR] és a kevert [MR] valóság fogalmáról, különbségeiről lásd külön írásunkat.)

Az iFalcon szinte egy hétköznapi szemüvegnek néz ki, amelyet ebben az esetben tehát nem kütyübolond startupperek, hanem rendőrök, terrorelhárítók, biztonsági őrök viselhetnek. Ez bármilyen forgalmas helyen, például pályaudvarokon, repülőtereken, a nyílt utcán, rendezvényeken vagy bárhol, ahol van elég fény, nem csak derengés, képes azonosítani a gyanús elemeket. Mert miközben a viselője az embereket nézi, addig a szoftver a háttérben tárolt akár egymillió arc alapján bármekkora tömegben villámgyorsan ki tudja szűrni a gyanúsította(ka)t. Magyarán ennek az amúgy létező megoldásokat egymással összeboronáló „technológialegózásnak” a révén látványosan megnő a problémás elemek felismerésének az esélye.

Persze a hardver és a szoftver ma még nem csalhatatlan annyira, hogy egy túszdráma alatt ez döntsön életről-halálról, mint valami science fiction filmben. Ám megelőzésként minden bizonnyal népszerű lesz a rendészeti szervek berkeiben, talán egyszer nemcsak a gazdag arab vagy nyugati államokban, hanem az egész világon. Igaz, az ilyen technológiák legnagyobb felvevőpiacát a nem demokratikus rezsimek adják, ahol azután ezt az embereket védő alkalmazást a polgári szabadságjogok korlátozására is fel lehet használni.

 

HOGYAN MŰKÖDIK?

Nézzük most meg kicsit közelebbről ezt a technológiát. Nyilvánvaló, de azért érdekes, hogy itt nem a korábban megszokott utcai térfigyelő kamerák legfeljebb 720 vagy 1080 soros felbontását, hanem az úgynevezett 4K-sat találjuk. A szemüveg nem csupán az átlátszó üvegre vetít, hanem a szárába egy a lencsén át figyelő, profi kamerát is beépítettek. Ezzel pedig ultranagy felbontású videók is készíthetők, melyek minden egyes képkockája nyolcmillió képpontból áll. Ennyi pedig bőven elegendő ahhoz, hogy a legtöbb helyzetben nagy pontossággal működjön a gépi keresőszoftver. Ha nem is fél kilométerről, de akár több tíz méterről. Ráadásul mindehhez a háttérszámításhoz csak egy mai erős okostelefon szükséges. 

 

ADATVÉDELMI AGGÁLYOK

Ennyi bravúr után az ember már csak azt kérdezi, hogy ezen eszközök használatának adatvédelmi megközelítésű szabályozása vajon képes-e lépést tartani a technológia fejlődésével. Ha valahol, hát éppen az ilyen szerkezeteknél könnyű ugyanis a visszaélés, a nem rendeltetésszerű alkalmazás – ahogyan erre már utaltunk az előbb.

Az viszont tény, hogy a társadalom számára várható haszon mind a bűnözők, mind pedig mondjuk az eltűnt emberek megtalálása révén igen nagy. Ahogy lenni szokott: a hardver és a szoftver önmagában nem jó vagy rossz, ezt mindig a felhasználásuk dönti el.

Ugyanakkor az is fontos kérdés, hogy miként alakul az ezen új technológiák kijátszására létrejött megoldások piaca. Egy arcfelismerőt ugyanis ma könnyen meg lehet zavarni egy álszakállal, sapkával, vagy hölgyeknél akár egy erősebb sminkkel, sállal, kalappal is. Különösen, ha nagyobb távolságról, rossz fényviszonyokról és sűrű tömegről van szó. Az azonban biztos, hogy a bűnözők, különösen a nem éppen profi, a térfigyelőkkel szemben sem eléggé óvatos elkövetők évei meg vannak számlálva. Egyre nehezebb lesz elbújni immár nemcsak a térfigyelő kamerák, de az AR-szemüveget viselő rendőrök, terrorelhárítók vagy épp biztonsági emberek elől.

 

VR, AR, MR: MELYIK MILYEN VALÓSÁG?

Virtuális, kiterjesztett, kevert valóság – egyre többször hangzik el ez a három kifejezés, de még a kütyüvilág szerelmesei sem mindig tudják pontosan elhatárolni őket egymástól.

Virtuális valóság (Virtual Reality, VR) Ennek lényege, hogy itt teljesen le van takarva a szemünk, nem látjuk a való világot, hanem egy számítógépes környezet által létrehozott digitális világban barangolhatunk. Jó példa rá a számos VR-játék és maga a PlayStation VR-rendszere. De használják ingatlanok bemutatásához, tervezéshez, orvosláshoz (akár az AR-t) és vezetési gyakorlatokhoz, szimulátorokhoz is.

Kiterjesztett valóság (Augmented Reality, AR) A valóság digitális kibővítése, amikor egy telefon kameráján keresztül nézett élőképre, vagy egy félig áttetsző, képernyővel ellátott szemüveg segítségével gyakorlatilag a valós környezetbe (utcaképre, lakás vagy üzlet képére, vagy bármire) virtuális elemeket vetíthetünk. Jó példa rá a Pokémon Go játék vagy az IKEA applikációja, mellyel telefonnal a lakásban megnézhetjük, hogy mutat majd az új skandináv szék, ágy vagy kanapé.

Kevert valóság (Mixed Reality, MR) A VR és az AR keveréke: a virtuális valóság elemei nem csupán megjelennek a képernyőn, hanem kapcsolatba is tudnak lépni a való világgal, azaz itt telefonról vagy másképp irányíthatjuk is e a tárgyakat (például okosotthonok vezérlése, ipari karbantartás, távgyógyítás). Jó példa rá a Microsoft HoloLens és a fejlesztés alatt álló Magic Leap.

 

Borítófotó: A kevert valóság egyik lehetséges alkalmazása. A védelmi ipar jelentős megrendelője e technológiáknak

Ezek is érdekelhetnek

További híreink