– Sajnos a mentősök életében vannak kiemelkedő, zsúfolt időszakok. Ilyen lehet az ünnepek környéke is, igaz?
– Inkább azt mondanám, hogy vannak olyan hetek, amikor az esetszámunk jelentősen megemelkedik. Ez nem annyira az adott ünnepekkel függ össze, hanem mondjuk a jegessé-csúszóssá váló utakkal, járdákkal, vagy éppen nyáron a balatoni nyaralók, esetleg a turisták „rohamával”. Összesen mintegy 1,1 millió esetben hívnak bennünket évente, ami napi átlagban háromezer riasztást jelent. Természetesen közel sem egyenletes eloszlásban. Nemzetközi viszonylatban azért is van különleges helyzetünk, mert egy egész országot látunk el, így átfogóbb képünk van arról, hogy mikor és hol van szükség ránk. Rengeteg adat, útvonal- és egyéb információ tárolódik el a több mint nyolcszáz mentőkocsinkban, valamint a mentőállomásokon.
– Nem mindegy tehát, hogy az ország mely részén mikor hány mentőautó áll készenlétben?
– Egyáltalán nem. Nagyon fontos számunkra, hogy az autóinkat a 254 mentőállomás melyikén tartjuk készenlétben, vagy például gyors reagálású motoros mentőinkkel miként „gazdálkodunk”.
– Nagyon jelentős fejlesztések történtek önöknél e téren is, így van?
– Nem kerülhetjük meg az új kor jelentette digitális eszközök értő, hatékony használatát. Mert, ha úgy tetszik – egy gazdasági lapban talán mondhatom ezt –, az ország legjelentősebb „logisztikai” szolgáltatója vagyunk. Ráadásul a legértékesebbet, az emberi életet visszük A-ból B-be. Mi több, a mi „csomagjaink” jellemzően sokkal nagyobb biztonságban és jobb „minőségben” érkeznek meg a kórházakba, más ellátási helyekre, mint mondjuk egy tárgyakat szállító globális cégnél ez jellemző.
– Mi változott a fejlesztések révén?
– Biztonságos és gyors netkapcsolattal ellátott androidos tabletekkel szereltünk fel minden egyes mentőautót. E tableteken olyan célszoftver fut, amely közvetlenül az országos EESZT- (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) rendszerbe jelent. Nem kell kartonokat, adatlapokat cserélgetni, minden a lehető leggyorsabban megtalálható, kéznél van. Életmentő, gyors beavatkozásoknál a kórház már a beteg megérkezése előtt látja a mentőkocsiban felvett adatokat, akár az EKG-t, más vitális funkciókat, azaz a lehető legjobban felkészülhet a beteg érkezésére, fogadására. A rendszer ezen túlmenően rengeteg adatot is gyűjt. Ezeket később, természetesen a betegadatok védelmét maximálisan figyelembe véve, anonimizált módon, de kiválóan tudjuk arra használni, hogy szolgáltatásainkat még tovább fejlesszük.
– Mire gondol?
– Az életmentésben mi használunk az elsők közt üzleti analitikát és mesterséges intelligenciát arra, hogy lényegében valós időben térképezzük fel azt, hogy például az adott időpillanatban merre érdemes a helyszínre mennünk egy-egy riasztás során, hiszen nekünk minden perc számít. Ugyanígy a legközelebbi, a páciens fogadására legalkalmasabb kórház megtalálása is jóval hatékonyabban történhet ilyen módon. Egy stroke, egy infarktus vagy egy súlyos baleset esetében ezek a percek is kulcsfontosságúak lehetnek. A rendszerünk november óta éles üzemmódban működik, de a tesztüzem során is sok-sok adatot gyűjtöttünk, így sokkal jobban be tudjuk azonosítani például, hogy melyek a balesetveszélyesebb útszakaszok, milyen időszakokban, napszakokban várható nagyobb valószínűséggel mentési esemény. Egy ilyen adatbázis jó szolgálatot tehet a közlekedési csomópontok biztonságosabbá tételében.
– A digitalizációra való gyors ütemű áttérést hogyan fogadta a szervezet?
– Az Országos Mentőszolgálat állománya mintegy nyolcezer fős, és azt gondolná az ember, hogy egy ilyen nagy szervezetben nagyon nehéz végigvinni a változásokat. Ugyanakkor azt kell mondjam, hogy a mentődolgozók többsége kifejezetten támogatja ezeket, hiszen a digitalizáció az ő életüket is megkönnyíti, egyszerűsíti. Mert hát eddig a készenléti idejük elég nagy részét a papírmunka tette ki, amely az új rendszerek bevezetésével jelentősen csökkent. Magyarán sokkal jobban koncentrálhatunk a fő feladatunkra: a betegellátásra, az egészség, az élet mentésére.
– Visszatérve az autók adatgyűjtésére, milyen előnyök származhatnak ebből?
– Évente körülbelül ezerszer kerülhetnénk meg az Egyenlítőt, annyit futnak az autóink. Rendszerszinten is sokkal megbízhatóbb járműparkunk lehet, ha a karbantartási és a javítási ciklusok szükségességét sem elsődlegesen Excel-táblák révén kísérjük figyelemmel. A mai összetett, öntanuló szoftverek képesek előre jelezni nemcsak azt, ha mondjuk közeleg az olajcsere ideje, hanem „megjósolhatják” bizonyos kritikus alkatrészek cseréjének a szükségességét, vagy éppen a járműpark említett dinamikus elosztását az állomások közt. Ezek nem helyettesítik, hanem kiegészítik, feljavítják a már meglévő tapasztalatokból származó irányítási munkát. Ha ilyen rendszereket sikerül bevezetnünk, akkor a jövőben egyre ritkábban fordulhat elő, hogy egy mentőautó műszaki hibája miatt akadozik valamilyen kritikus ellátás, mondjuk nagy leterheltség idején. De ugyanennek az optimalizálására is használható az a hatalmas adatbázis, amelyet járműveink mozgásának pontos követésével nyerünk.
– Ez a távolabbi jövő, nem?
– Korántsem; ez már a jelen. Tesztjelleggel már most is folyik számos ilyen adatelemzés; sőt, tárgyalunk olyan szolgáltatókkal, mint például a Google, hogy adott esetben a valós idejű forgalmi információkat még jobban, még hatékonyabban tudjuk az életmentés szolgálatába állítani.
– Akkor melyik terület az, ahol a jövőben várható nagyobb változás?
– Rengeteg fontos paramétert lehet távolról figyelni a mentési munkánk során. Például az oxigénpalackok fogyása is kritikus kérdés. Jó lenne, ha a rohamkocsik oxigénpalackszintjeit szintén valós időben követhetnénk, vagy a gyógyszerek, kötszerek, fecskendők fogyását. Ezzel hatalmas pénzt takaríthatunk meg, és a kulcsfontosságú ellátásbiztonságot is növeljük.
– A legújabb technológiák máshol is hasznosak lehetnek?
– Szerintem például a riasztások során az első pár kérdést nyugodtan automatikusan válaszoló chatbotokra bízhatjuk, így az emberi munkaerőnek marad ideje a valóban sürgős, fontos, életmentő esetekkel foglalkoznia. Például ha a helyszínen van tettre kész segítő, akkor a diszpécsereink részletes útmutatást adnak arra nézve, mikor mit kell tenni. Erre több idejük és energiájuk marad, ha a gépi ügyfélszolgálatosok csökkentik a terheiket.
– Nyilvánvalóan az egyéni, emberi segítők teljesítménye is fontos.
– Szerintem a felhasználói edukáció nálunk fontosabb, mint a legtöbb területen. Nagyon jelentősen lehetne javítani mondjuk az évi mintegy négy-ötezer közterületen, munkahelyen, más nyilvános helyen történő hirtelen szívmegállásos eset túlélési esélyeit. Ma már egyre javulnak a mutatók, de így is sajnos csak nagyjából ezer életet tudunk megmenteni.
– Miért?
– Mert az újraélesztésnél nagyon sokszor az első pár percen múlik minden. Olyan rövid időablakban dől el a beteg sorsa, amikor még a helyszínre sem érhetünk. A kezdeti szívmasszázs és egyéb újraélesztési technikák, járókelők, ismerősök, pár percen belül odaérkezők segítenének a legtöbbet. Az effajta tudatosság erősítésére, illetve a gyors segítség érdekében hoztuk létre a Szív City applikációnkat, amelyre eddig mintegy félezer riasztás érkezett. A magánemberek idáig 23 életet mentettek meg.
– Akkor kevesebb szükség van önökre…
– Ismét hangsúlyozom: itt nem arról van szó, hogy helyettünk dolgoznak mondjuk a Szív City önkéntesei, hanem arról, hogy a mentő kiérkezéséig elvégzik a betegen a legalapvetőbb életmentő mozdulatokat, a mellkaskompressziót. Az applikáció segítésére még az Irie Maffia együttes is írt egy olyan számot, amelynek a ritmusa éppen a szívmasszázs szükséges ritmusával azonos. Vírusszerűen terjedő videóink, illetve a közösségi média használatával pedig nemcsak az életmentés, de mondjuk a véradás vagy a mentőkocsik elől történő szabályos lehúzódás edukációja terén is nagy sikereket értünk el, milliók látták a filmjeinket, videóinkat. Természetesen a digitalizáció ebben az esetben sem cél, hanem egy olyan eszköz.
NÉVJEGY
35 éves, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatója 2017 januárja óta
2007-ben, a Debreceni Egyetemen kapta orvosi diplomáját, 2013-ban szakvizsgázott aneszteziológia és intenzív terápiából, 2017-ben pedig okleveles egészségügyi menedzseri diplomát is kapott
Kinevezése előtt intenzív terápiás szakorvosként dolgozott több magyar egészségügyi intézményben, valamint brit kórházakban. Uniós projekteket is vezetett
A digitalizáció iránt elkötelezett fiatal vezető szabadidejében hosszútávfutással, fal-lab-dával kapcsol ki, de emellett a gasztronómia szintén fontos része az életének
