MESSZIRŐL VÉGZETT ROBOTSEBÉSZET KÍNÁBAN
A kínai orvoslásról, a keleti gyógymódokról kevesen asszociálnak a legmodernebb technológiákra. Továbbá hajlamosak vagyunk innen, messziről azt gondolni, hogy Kínában vagy más ázsiai feltörekvő országban jobbára a tradicionális akupunktúra, a gyógynövényekkel történő kezelés és némi, nálunk pár évtizeddel korábban jellemző sebészeti tevékenység létezik csupán, a legmodernebb technológiák csak az amerikai vagy a svájci luxusintézetekben vannak jelen.
Ezzel szemben a helyzet az, hogy lassan a legfejlettebb nyugati országoktól veszik át a vezetést a legmodernebb orvostudományi technológiák terén a távol-keleti államban. Arról már nem is szólva, hogy mindebben olyan vállalatok vesznek részt, mint a Huawei, amely az elmúlt hónapokban bizony kapott hideget-meleget nyugaton. Ezzel a mostani kísérlettel talán éppen azt bizonyította, hogy joggal tartanak tőle az ottani konkurensek.
MIRE JÓ AZ 5G?
Mi is történt március közepén? A legújabb, ötödik generációs (5G) mobilinternet segítségével végrehajtották a világ első távolról vezérelt agyműtétjét. Az orvos több mint kétezer kilométerre, Hajnanban volt, miközben a pácienst Pekingben egy precíziós robot műtötte, sokkal pontosabban, mint amire ember képes.
Miért volt szükség egy távközlési óriásra ehhez? Azért, mert a mai nagy sávszélességű mobilnethálózatokon, a 4G-n akár pár másodpercre is felszökhet az úgynevezett késleltetési idő, s a közvetített videókép szintén késhet néhány szekundumot. Ez természetesen egy-egy agyműtét során nem megengedhető, hiszen az orvosnak azonnal látnia kell az MRI képét, a páciens életfunkciós adatait és sok egyebet.
Erre viszont valóban csak a legmodernebb, 5G-s mobilinternet-hálózatok képesek, amelyek tehát nem elsősorban azért fontosak, hogy villámgyorsan letölthessük a kedvenc sorozatunkat mobilra, vagy akár a telefonon keresztül egy okostévére, hanem azért, hogy a fent részletezett beavatkozások a jövőben ilyen hatalmas távolságokat áthidalva is megvalósíthatók legyenek.
ROBOTOK A VÁROSOKBAN
No meg persze működjön majd a gyakorlatban is a mainál magasabb fokú önvezetés az autózásban. Itt ugyanis a balesetek megelőzése, az okosvárosok vezérlésének a sikeressége szintén azon múlik, hogy az internetes hálózatok villámgyorsan, a másodperc tört része alatt, atombiztosan kommunikáljanak egymással. A gépkocsikba, az utakba, a gyalogos-átkelőhelyekbe vagy éppen a városi kerékpárokba épített jeladók és szenzorok révén, amelyek folyamatos 5G-s mobilinternetes kapcsolatban vannak egymással, egészen új szintre emelkedhet a robotautózás.
Ha ugyanis ezek a kulcsfontosságú adatok és érzékelők egy-egy járműnek folyamatosan a rendelkezésére állnak, akkor a robotsofőrök például azonnal értesítést kapnak egy úttestre esett tárgyról, egy kisebb-nagyobb balesetről, útfelbontásról, vagy éppen arról, ha egy kerékpáros váratlanul, nagy sebességgel eléjük hajt.
Pár hónapja éppen ilyen, súlyos baleset történt, amikor is egy önvezető autó elgázolt egy a „semmiből” előbukkanó, kerékpárját az úttesten áttoló gyalogost. Más kérdés, hogy az illetőt a hús-vér sofőrök 99,9 százaléka ugyanúgy elgázolta volna. De mi lenne, ha mondjuk olyan láthatósági mellények viselésére köteleznék a városi kerékpárosokat, amelyekben olcsó, 5G-n működő jeladó van? A leadott „vészjeleket” azután mind az önvezető, mind a sofőr által hajtott gépkocsik érzékelnék, és veszélyes közelség, valamint balesetre utaló körülmények (a járművek sebessége, mozgási irányuk) esetén akár a mai vészfékasszisztensek egyfajta kibővítéseként működhetnének közre ezek az eszközök a megelőzésben, vagy akár a balesetek súlyosságának enyhítésében.
Ugyanakkor ez csak egy példa a rengeteg hasonló közül. Lehetne folytatni a sort mondjuk érzékelőkkel, buszok és egyéb közösségi közlekedési eszközök helyének a mainál is pontosabb, gyorsabb meghatározásával. A ma is működő nagyvárosi navigációs megoldások további tökéletesítésével. Hiszen pár hete, a barcelonai Mobile World Congress (MWC) kiállításon már több vezető gyártó bemutatott 5G-képes mobiltelefonokat. Várhatóan jövőre már éles, kereskedelmi forgalomban is bevetendő ötödik generációs hálózatok kezdenek üzembe állni a világ főbb nagyvárosaiban, köztük a mobilhálózati technológiákban globálisan élenjáró Budapesten is.
Már csak startupok és telekommunikációs cégek, valamint együttműködő városi helyhatóságok hada szükséges ahhoz, hogy a fent részletezetthez hasonló megoldások elkezdjenek ráépülni az 5G-s hálózatokra.
KÍNA BELEHÚZ
Persze nagyon úgy tűnik, hogy az egészségügyi alkalmazások is nagy robbanás előtt állnak, és nem csak a ma már egészen elterjedt idősfigyelő mobiltelefonokról, mobil EKG-készülékekről és hasonlókról van szó. Hanem akár a Kínában bemutatott távvezérlésű agysebész robotokról. Nyilván azért itt még nem a legkomplikáltabb dologra kell gondolni, csupán az úgynevezett mélyagyi stimulációs (deep brain stimulation – DBS) műtétet valósították meg. Ez szinte rutinbeavatkozásnak számít ma már, amikor is egy hosszú tűvel juttatnak az agy bizonyos területére egy elektródát, amely stimulálja az adott zónát. Kissé hasonlóan a pacemaker működési elvéhez.
Ha azonban azt gondolnánk, hogy csak pár területen lehet ezt az 5G-s távgyógyítást használni, akkor tévednénk. Szintén Kínában, pár nappal korábban egy távolról vezérelt májműtétet hajtottak végre 5G-s kapcsolat segítségével. Ez esetben egy pekingi szakértő, Tung Csia-hung (Dong Jiahong) felügyelte valós időben egy sencseni kórház operációját, és instrukciókat adott az ott dolgozó sebészeknek. Itt nem voltak robotok, de a valós idejű kép és más adatok nagymértékben javították a bonyolultabb műtét során a terület neves szakértője és a nem szakterületi specialista sebészek együttműködését.
Csak le ne fagyjon, össze ne omoljon egyszer egy-egy ilyen rendszer, különösen a robotos, DBS-es beavatkozások során, mert utóbbi esetben a világ 6,1 millió, gyógyíthatatlan Parkinson-kórban szenvedő betegének a jövője megint kilátástalan lesz, hiszen egy nagyobb kudarc akár hosszú évekre visszavetheti a terület rohamosnak ígérkező fejlődését.
Borítófotó: Ember és gép újfajta együttélése. Vajon műhibának számít majd, ha lefagy a robot és baja lesz a betegnek?!
