ÚJRA FÉLREVEZETŐ ADATOKAT KÖZÖLT ZUCKERBERG
Alig telt el két hónap azóta, mióta decemberben Zuckerberg virtuális hamut szórt a saját fejére és bejelentette: másféle „céges DNS-sel” indulnak neki az új évnek az amerikai információs csúcsvállalatnál. A cégvezetői utalás annak szólt, hogy a Cambridge Analytica-botrány, a Facebook-dolgozók nemritkán titkosszolgálati szintű megfigyelése és más súlyos skandalumok után visszavesznek egy kicsit. Mert hát a 2018-as év során kiderült: a Facebook vezetése nem riad vissza a legmeredekebb kommunikációs és egyéb trükköktől sem, ha a társaság érdekeit kell védeni – és akkor még igen enyhén fogalmaztunk. Sokan egyenesen a náci időkre emlékeztető módszerekről beszélnek.
ÁTHÁGOTT SZABÁLYOK
Nem arról van tehát most szó, hogy a kapitalizmus „kemény dió”, és – mint sokan gondolják – minden vállalat hasonlóan gátlástalan. Korántsem. A közösségi oldalak legnagyobbikánál igen súlyos erkölcsi kérdéseket feszegető, hatalmas botrányok történtek, és azt kell mondani, történnek ma is. Egy olyan nagyvállalatról van szó, ahol a fogyasztók (havonta 2,2 milliárd aktív felhasználó, a föld lakosságának jelentős része) és a dolgozók (több mint harmincezer alkalmazott) „alsóneműjébe” is belenéztek, áthágva számos korábban elfogadott szabályt.
Ez olyannyira kivágta a biztosítékot, hogy a Cambridge Analytica-botrányt követő napokban – még tavaly márciusban – közel húsz százalékot zuhant a részvényárfolyam! A 2018. nyári 220 dollár közeli csúcsról pedig év végére – amikor a dolgozókkal kapcsolatos megfigyelési skandalum beért – egészen 120 dollár közelébe esett. Jelenleg újra magára talált, így 170 körül jegyzik, ami 500 milliárd dolláros piaci értéket jelent, de éppen emiatt a cégnek sem másodlagos, hogy milyen a reputációja. Ám mivel a világ egyik talán leggátlástalanabb, de egyben a legnagyobb digitális „pénzgyáráról” van szó, az árfolyam magához tért tehát, viszont a friss fejlemények tükrében úgy tűnik: nem értek még véget a felháborító sztorik a Facebook kapcsán. (Arról most nem is szólunk részletesen, hogy automatikus és emberi erővel cenzúrázzák nemcsak az ártalmas, de a pusztán politikai vélemény jellegű tartalmakat.)
KISKORÚAKAT IS FIGYELTEK
No de térjünk vissza az eredeti kiindulóponthoz, a friss botrányhoz. Hazudni sokféleképpen lehet, de a kiskorúak megfigyelésével kapcsolatban ekkorát csúsztatni megint nem azt mutatja, hogy Mark Zuckerberg komolyan gondolta a tavaly decemberi megszólalását arról a bizonyos „másféle céges DNS-ről”. Vagy rá ez nem vonatkozik?!
Ugyanis egy eléggé súlyos hazugságon sikerült rajtakapni. Öt százalékot mondott, de ennek a 3,5-szerese volt igaz, tehát sokkal-sokkal több történt most, mint a valóság megszépítése.
Mindez ráadásul egy igen érzékeny kérdés, a felhasználói szokásokat milliméteres és másodpercnyi pontossággal monitorozó Facebook Research applikáció kapcsán pattant ki. A tetejébe a valótlanság a kiskorú fogyasztókat érinti! Ez az app leginkább egy cégen belüli közvélemény-kutatáshoz vagy elégedettségi felméréshez hasonlítható. Az oldal havonta húsz dollárral jutalmazta azokat, akik részt vettek ebben a panelben. Csakhogy főként fiatalokat céloztak, 13 és 35 év közöttieket. Amikor erről az alkalmazásról Zuckerberget – különös tekintettel a kiskorúakra – megkérdezték, azt állította, nincs túl nagy jelentősége az egészen fiatalok körében, mert ott csupán öt százalék alatti a kitettség.
E megállapítás mesteri módon éppen a legutolsó, legkedvezőbb számot tartalmazta. Ez onnan derül ki, hogy az adatvédelemre fittyet hányó applikációról Mark Warner szenátor levélben vonta kérdőre a Facebook-vezetést. Ez a nem nyilvános levelezés szivárgott most ki a TechCrunch portálhoz. A teljes céges válaszból kiderül: a Facebook Research teljes élettartama alatt 18 százalékos volt a tinik aránya. Hoppá!
KIJÁTSZHATÓ SZÜLŐK?
De van egy másik súlyos „bibi” is. Jelesül, hogy persze a kiskorúaknak szülői beleegyezés kellett, ám ezt hihetetlenül „lazán kezelte” a Facebook. Feltehetően azért, hogy minél több tinit bírjon rá az app letöltésére. Mert hát az ördög a részletekben rejlik: a rendszer elfogadta szülői jóváhagyásnak azt, ha egy e-mail-címet és egy PayPal-fiókot adott meg online módon valaki. PayPal-számlát, ilyen fiókot ugyan csak nagykorú nyithat, de ismerve a tiniket, a többségnek azért az efféle „szülői hozzájárulás” megkerülése – már csak az alkalmazás használatáért a havi húszdolláros fizetséget is figyelembe véve – nem lehetett nagy mutatvány, hiszen csak egyetlen nagykorú ismerős kellett hozzá.
További csavar az egész ügyben, hogy az emberek szokásaiban durván turkáló applikációt az Apple digitális app-piactere, az App Store le is tiltotta régebben. Főként, mert egyetlen engedéllyel a gazda az okostelefon minden egyes (!) funkciójának a használatához engedélyt kapott. Olyan szintűt tehát, amit a kínai vagy éppen az észak-koreai titkosszolgálatok is megirigyelnének.
A Facebook azonban nem teketóriázott: ha az Apple-nél kidobták az ajtón, visszamászott az ablakon. Egész egyszerűen megkerülte a rendszert, és egy másik „sigillumot”, céges appok hiteles „digitális pecsétjét” tette rá a Facebook Researchre, hogy újra kínálhassa azt az iPhone-osok tömegeinek. Az Android appról nincs ilyen hír, bár az is tény, hogy a Google Play áruház kevéssé szigorú az applikációs jogosultságokkal szemben.
Summa summarum, a Facebook nemrég kijelentette, hogy ezentúl jó fiúk lesznek. De úgy tűnik, ez egyelőre csak ígéret marad.
Borítófotó: Zuckerberg a Facebook Messenger applikációval játszik. Velünk is szórakozik?
