Már nem csak álom a drónposta és a dróntaxi

Skynet
Légdeszkán repült 36 kilométert a La Manche csatornán át egy francia feltaláló, de közben a drónos szállítás is fejlődik, akár csomagok, akár (később) emberek szállításáról van szó. Ám súlyos balesetek is beárnyékolják a fejlődést.

REPÜLŐFEJLESZTÉSEK ÉS KIHÍVÁSOK

Az ember már csak ámul és bámul az újabbnál újabb technológiákon. Nemrég egy úgynevezett légdeszkán repülte át a szerkezetet már néhány éve tökéletesítő feltaláló a La Manche csatornát. A francia Franky Zapata második próbálkozása tehát sikerrel járt, és figyelemre méltó, hogy összesen 36 kilométert tudott megtenni – igaz, egy menet közbeni üzemanyag-utántöltéssel. 

Az eredménye bámulatos, de persze az ötlete nem eredeti, hiszen már a XVIII. század vége óta repkedik át különféle szerkezetekkel feltalálók a neves tengerszorost. Először a francia léghajós, Blanchard és amerikai társa, Jeffries tette meg ezt az utat, 1785 januárjában. Majd Blériot ért el ilyen sikert 1909 júliusában, ám ezúttal nem léghajóval, hanem kezdetleges repülőgépével, a levegőnél nehezebb tárggyal. Megelőzte Hubert Latham francia mérnököt, aki pár nappal korábban indult neki az útnak, de a motorja 10 kilométerre a francia partoktól, 300 méter magasságban leállt. Szerencsére siklórepüléssel szállhatott le a tengerre.

Történelmi perspektívába helyezve tehát, a minapi légdeszkás repülés is egy mérföldkő. Igaz, ez a szerkezet sohasem lesz tömegközlekedési eszköz, mert a használatához nem kis bátorság és tapasztalat szükséges. De még ha ez utóbbit egyszer pótolja is majd az önvezető funkció, az emberek 99 százaléka sohasem fog örömmel felállni egy gördeszkánál alig nagyobb repülő masinára, és azon kilométereket megtenni.

Sporteszközként, a technológiák fejlődését prezentáló szerkezetként, no és persze hadászati célból a légdeszkák egy érdekes új irányt képviselnek a közlekedésben.

 

KÓRHÁZI CSOMAGOK

Nem ez az egyetlen eszköz azonban, amely a jövőben alapjaiban formálhatja át a közlekedésről alkotott képünket. És most közel sem csupán a már jól ismert önvezető autókra gondolunk, de még csak nem is a házhoz szállítást, csomagszállítást végző guruló robotokra vagy drónokra, amelyek kapcsán már nemcsak eredményes kísérletek vannak, hanem az első szolgáltatások félig-meddig élesben is beindultak.

Ilyen például a UPS multicég tesztüzeme. Orvosi mintákat szállítanak kórházakba, nemrég pedig leányvállalatot alakítottak UPS Flight Forward néven, amely az USA egyik első engedéllyel rendelkező drónos szolgáltatója lehet, mivel augusztus elején a Szövetségi Légügyi Hivatalhoz (FAA) kereskedelmi drónjárat engedélyezésére adtak be kérelmet, amelyet még ez év vége előtt megkaphatnak. Ezzel a társaság a pilóta tényleges látótávján kívül működtethető járatokat indíthat a nap bármely órájában. (A cég március óta rutinszerű drónos kiszállítást folytat a WakeMed Raleigh kórházba, és céljuk további gyógyintézményekre is kiterjeszteni a programot.)

 

SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI BOOM

Visszakanyarodva kicsit a történelemhez, Blériot a La Manche 1909-es átrepülését követően pár hónappal a Magyar Aero Club meghívására bemutatót tartott Budapesten, melyre 200 ezer ember volt kíváncsi, hiszen először szállt fel magyar földről repülőgép. És az sem mellékes, hogy a feltaláló később sikeres repülőgyártó mágnás lett, s az első világháborúban hozzávetőleg tízezer gépet adott el a franciáknak és szövetségeseiknek.

A légdeszkák és a drónok remélhetőleg nem egy új nagy háborús konfliktus keretében terjednek majd el, hanem a polgári felhasználás lesz a legfontosabb a következő években, évtizedekben.

Az említett kórházi fuvarok vagy a baleseti vérszállítás mellett a csomagok házhoz vitele is hatalmas üzletág lehet már pár esztendőn belül, de a légieszköz-iparág igazi nagy boomja a személyszállításban jöhet el. Még akkor is, ha e téren azért sokkal több a kihívás, mind technológiai, mind szabályozási értelemben.

Pedig az emberek légi szállításával kapcsolatban is egyre intenzívebb fejlesztések zajlanak. Egy friss hír szerint például újabb elektromos repülő autó prototípusát mutatták be. Ezúttal a japán multi, a NEC Corp. elektronikai vállalat demózott. Tokió mellett, az abikói üzemben egy négy légcsavaros óriásdrón három méter magasra emelkedett. Az autó méretű és súlyú tesztszerkezet egy biztonsági óriásketrecben repült először. A közel 150 kilós, vezető nélküli drón a NEC szoftverével működik. A cég reményei szerint az önvezetőprogramjukat már 2023-tól használhatják a légi szállításban, és a 2030-as években akár a személyszállítás területén is.

A társaság várhatóan a Cartivator nevű japán startupnak kínálja fel a technológiát, amellyel tavaly írt alá megállapodást. Ezt a startupot több mint nyolcvan másik vállalat (például a Panasonic és a Toyota is) támogatja. A Cartivator 2023-tól akarja üzembe helyezni két férőhelyes repülő autóját, és 2026-ra már tömeggyártást tervez. Ráadásul a japán kormány erősen támogatja a repülő autók fejlesztését, és igyekszik felvenni a versenyt az olyan globális riválisokkal, mint a Boeing, az Airbus vagy az Uber. Bár szabályozás még Japánban sincs, de feltehetően pár éven belül fokozatosan lehetőséget kapnak a szigetország cégei ilyen járművek tesztelésére, ahogyan manapság az önvezető földi járművek tesztjeit és használatát is egyre szélesebb körben engedélyezik.

 

KÉZZELFOGHATÓ VESZÉLYEK

Ugyanakkor már most szomorú, veszélyes balesetek rém- és árnyképei vetülnek a drónos szállítási iparágra, pedig még alig indult el pár elszigetelt próbarepülés. A Swiss Post (Svájci Posta) már időlegesen ki is vonta szállító tesztdrónjait a forgalomból, miután az egyik szerkezet pár tíz méterre zuhant le egy óvodától. Ám már Zürichben, Bernben és Luganóban is elindították a projektet: ez esetben is labormintákat szállítottak kórházak és egyetemek közt, mert a drónok pár perc alatt megtehetik azt az utat, amely autóval háromnegyed óra is lehet.

A svájci robotrepülőgépeket a Matternet nevű amerikai társaság szállítja és üzemelteti, de szűk egy év alatt két baleset is történt: januárban ejtőernyővel szállt le egy GPS-hibás drón, s nemrég, májusban még a biztonsági ejtőernyő sem működött jól: a 12 kilós, mintegy száz méter magasan repülő eszköz ekkor csapódott a földbe az óvoda mellett. A Svájci Posta egészségügyi szállítódrónjai addig fel sem szállhatnak, amíg a Matternet nem ad megnyugtató válaszokat a fenti, igen súlyos biztonsági kérdésekre.

 

Borítófotó: Franky Zapata légdeszkájával a július 14-ei hadi parádén, Párizsban. A hadsereg a legfontosabb megrendelői közt lehet