ÖSSZEDŐLT EGY VIRTUÁLIS PIRAMISJÁTÉK
Igazi vadnyugat: egy friss hír szerint akár 84 évnyi börtönt is kaphat az egyik kriptopénz-piramisjáték, a One-Coin szervezője az amerikai bíróságtól. A körözött Konstantin Ignatovot a Los Angeles-i repülőtéren csípték el e hónap elején, de testvére, Ruja Ignatova is benne volt a hatalmas, 3,76 milliárd dolláros, azaz mintegy 1050 milliárd forintos (!) átverésben. Őt még Indiában is keresik. New York városának bírósága a testvérpárt pénzmosással és értékpapírcsalással vádolja, miután egy álkriptopénz, a OneCoin kitalálása révén a fent említett összeggel károsították meg meggazdagodni vágyó ügyfeleiket.
HÁROMMILLIÓ KÁROSULT
A kliensek ráadásul nem is voltak kevesen: hozzávetőleg hárommillió embert sikerült megkárosítaniuk 2015-től fogva, köztük több ezer magyar „befektetőt”, akik nem voltak kellően óvatosak, s a nagy bitcoinláz idején ismeretlen és értéktelen OneCoinokra váltották valódi pénzüket, illetve ismertebb kriptovalutájukat.
A lényeg az volt, hogy új belépőket kellett toborozni a rendszerbe, akiknek ilyen álvalutacsomagokat kellett venniük, melyekből az őket beszervezők jutalékot kaptak – ahogyan ez a piramisjátékoknál lenni szokott.
Pedig a Magyar Nemzeti Bank is tucatnyi alkalommal adott ki figyelmeztetést, mi több, már 2015 nyarán is, a OneCoint kifejezetten megnevezve, utalva annak veszélyes, piramisjátékra hajazó voltára! A meggazdagodni vágyók azonban – úgy látszik – ritkán tanulnak a hibáikból.
Természetesen a „valódi” kriptopénzek nem feltétlenül jelentenek piramisjátékot, különösen nem a mai napig adható-vehető ötven-száz legnagyobb ilyen valuta. Pontosabban – kissé leegyszerűsítve – háromféle virtuális fizetőeszköz van: az abszolút kamu (lásd OneCoin), a félkamu és az intézményesített kamu…
Az utóbbi jellemzően a tíz-húsz-harminc legnagyobb ilyen pénz, amely mögött hagyományos értelemben vett érték vagy fedezet nincsen ugyan, de legalább rengeteg áram elfogyott a digitális „bányászatuk” okán, és a világ 130 kriptotőzsdéjének szinte mindegyikén jegyzik őket. Végük csak akkor lesz, illetve áruk a mainak a századára, ezredére csak akkor esik nagy eséllyel, ha a teljes kriptovaluta-világ bedől. Erre is van némi sansz, de mégiscsak jóval kisebb, mint a piramisjátékok bedőlésére.
Konstantin Ignatov „szerény” környezetben. Ön rábízta volna a vagyonát?
FÉLIGAZSÁGOK
A félkamuknak azok az úgynevezett ICO (Initial Coin Offering) keretében kibocsátott kisebb-nagyobb kriptopénzek tekinthetők, amelyekkel egy-egy csapat ténylegesen valamilyen startupjellegű, technológiai projektet próbál finanszírozni. Ennek kockázatáról nem kell részletesen beszélni. Ez utóbbiak tehát inkább igen veszélyes tőkegyűjtési formának számítanak, de közel sem mindegyikük hazugság, mint a OneCoin volt.
Ám senki sem tudja, hogy a virtuális fizetőeszközök hány százaléka lehet félhazugságra épülő légvár. S ha nem is hazug a rendszer, egyes valuták árfolyamát ugyanúgy magával ránthatja a mögöttük álló túl optimista célok bukása.
És ami különösen veszélyes: ha valaki úgy érzi, érti a lényeget, a rendszert, mégis megvezetik. De ha jórészt „valós”, azaz a bitcoinhoz, az ethereumhoz vagy efféle óriáskriptókhoz hasonló „intézményesített kamuról” van szó, akkor is előfordulhat, hogy pár nap, pár hét alatt óriásit esik az értéke.
NE MOSSUK ÖSSZE!
Ugyanakkor ezt a három kategóriát nem szabad összemosni, azaz a szélhámosság, a jóindulatú optimizmus, valamint a legnagyobb, intézményesült kriptovaluták kialakította hármasságban kell eligazodnia annak, aki adni-venni akarja ezeket. Persze itthon is tízezrek játéka ez, de az efféle „szerencsejátékok” mindenképpen igen veszélyesek.
A félkamu kriptoprojektek fele-harmada szinte biztosan bedől még, s az is tény, hogy már nyolc-kilencszáz céggel ez meg is történt. Hiszen világszerte több mint ötezer ICO-t hajtottak végre, de a tőzsdékre bevezetett coinok száma is 1700 körüli volt egy éve. Ugyanakkor ezek fele már tönkre is ment: a „komolyabban vehető” kriptopénzek száma ma 860, legalábbis az egyik legnagyobb ilyen adatszolgáltató, a Coindesk.com ICO Tracker nevű adatbázisa szerint.
A NAGYOKKAL IS LEHET BUKNI
Azonban, mint már említettük, nem kell csalás ahhoz, hogy vagyonokat veszítsünk. A bitcoin árfolyama például a múlt év elején a húszezer dollár körüli szintet is elérte, majd hosszú hónapokig hat-hétezer dolláron tanyázott. Ám tavaly ősszel egyszer csak, pár nap leforgása alatt, elfeleződött. És senki sem tudja megmondani, hogy a következő években harminc vagy éppen harmincezer dollár lesz-e az árfolyam. Más, akár nagyobb kriptovaluták pedig még többet zuhantak a 2017 végi csúcshoz képest. A második legnagyobb virtuális fizetőeszköz, az ethereum még 1300 dollár is volt 2018 januárjában, most pedig ennek a tizedét éri. Magyarán: aki rosszkor vásárolt, annak szinte mindegy is, hogy ellopták az összes pénzét egy piramisjátékban, vagy éppen csak elbukta befektetése kilencven százalékát…
De egyébként a fél évvel ezelőtti szinthez viszonyítva is a harmadára esett az ethereum, s más nagy kriptopénzek szintén elveszítették áruk hatvan-hetven százalékát. Tehát – mint említettük – akkor is lehet hatalmasat bukni a kriptón, ha valaki nem lesz csalás vagy viszonylag jóindulatú csőd áldozata.
Visszakanyarodva a OneCoin történetére: a csaló testvérpár amerikai segítőjét, Mark Scottot tavaly már el is ítélték, ő húsz évet kapott. Ugyanakkor az ellopott 1050 milliárd forintnyi dollárból nem valószínű, hogy sok előkerül. Hiszen ha valamire nagyon jó a kriptopénz, az az, hogy lenyomozhatatlan legyen, hogy a bűnözők ilyen esetekben hová menekítik a vagyonukat…
Borítófotó: A OneCoin egyik látványos rendezvényén. Piramisjáték volt a javából, erős show-elemekkel
