JÖNNEK A DIGITÁLIS FŐNÖKÖK
Modern kori rabszolgaság. Valahogy így emlegethetjük az utóbbi évtizedek jelenségét, amikor is az óriásvállalatok szinte már egymásra licitálnak a tekintetben, melyikük tud még többet kifacsarni a dolgozóiból, hogy azután a részvényeseknek újra és újra megfeleljenek az éves profitelvárások egyre nagyobb szorításában.
Ezzel az „össznépi” multicéges játékkal csak az a gond, hogy alkalmazottak ezreit, tízezreit, Ázsiában pedig millióit kényszerítik eléggé embertelen munkakörülmények közé. Ezen az amúgy sem vidám helyzeten csavarnak még egy jókorát az olyan események, mint amelynek a híre a minap látott napvilágot. Kiderült: az Amazon.com óriás raktáraiban dolgozó több mint százezer főt szoftverrobotok figyelik, s a produktivitásukat, hatékonyságukat, versenyképességüket elbírálva csak Észak-Amerikában évek alatt ezreket rúghattak ki a kamerák képeit elemző – az emberek helyett kizárólag a számokat értékelő – gépek, a figyelő algoritmusok.
Tehát a XXI. században lassan mind több helyen a dolgozók elbocsátása is automatikusan, robotok kiértékelése alapján történik majd. Ezt a szomorú jövőképet vetíti előre ez az éppen a munka ünnepe előtti napokban kirobbant botrány. Persze a hatékonyság nyilván javult azáltal, hogy az alkalmazottakat szoftverek figyelik.
FÉLMILLIÓ FELETT
Ez az eljárás nemcsak az embertelensége miatt döbbenetes, hanem azért is, mert az ügy mérete, hatása is jelentős: az Amazon.com munkavállalói létszáma tavaly ősszel átlépte a hatszázezret (613,3 ezer fősre nőtt). A dolgozók legalább kétharmada, azaz több mint négyszázezer ember fizikai munkás. Ebből a döntően raktári, online rendeléseket kiszolgáló logisztikai alkalmazottak 125 ezren vannak. A fizikai foglalkoztatottak bére – a hazai viszonyokra vetítve legalábbis – nem rossz, hiszen a sok korábbi panasz és a munkaerőhiány okán az ottani minimális órabért 15 dollárra emelték (Észak-Amerikában a legaktívabb a világcég).
Ugyanakkor a tengerentúli technológiai óriások körében a legtöbb panasz továbbra is rájuk van: a hírek szerint évek óta megfigyelhető, hogy a webes rendeléseket összekészítő csomagolók egy része sokszor még a WC-re sem mer kimenni, hogy ne romoljon a teljesítménye. Előfordul tehát, hogy a férfiaknak a munkaidő alatt üvegbe kell vizelniük – panaszolta több egykori ott dolgozó.
Az Amazon egyik munkása a gépek mozgatta polcok közt, speciális mellényben, ami miatt kikerülik a robotok. Lehet, hogy munka közben nem bántják, de ha nem dolgozik elég keményen, akkor könyörtelenül kirúgják őt a robotok „rokonai”
MENNYI MUNKÁT VESZNEK EL?
Az egész csak egy múló epizód is lehetne, ha nem lennénk éppen a digitalizáció és a robotizáció hajnalán, amely éppen készül fenekestül felforgatni a munka világát. Jó néhány jóslat és nem egy, nem kettő kutatási eredmény található arra nézve, hogy a következő években, évtizedekben hány millió, hány száz millió munkahely szűnik meg a robotok elterjedése által.
Az egyik legnevesebb tanácsadó cég, a McKinsey Global Institute korábbi kutatása szerint 2030-ra 555–890 millió álláshely megszűnésével, illetve gyökeres átalakulásával járhat a gépek térnyerése. (Ez a világ összes álláshelyének a tíz-húsz százaléka.) Ugyanakkor persze közel sem „csak” erről van szó, hanem a humanizmus, az egyéni, egyedi körülmények egyfajta eltűnése, pontosabban elhalványodása az, ami egy igen aggasztó tendencia a friss történések során.
NEM EGYEDI ESET
Persze az Amazon egy teljesen automatizált rendszer révén képez mutatókat a raktári munkások teljesítményéből. A kamerák sora és a kapcsolt okosszoftver egyrészt folyamatosan rögzíti és elemzi a munkával töltött idő legutolsó másodpercét is. Ha ez nem lenne elég: mindennemű emberi beavatkozás nélkül küld első körben írásos „ejnye-bejnyéket” azoknak, akik nem teljesítenek eléggé jól. Mi több, magát a felmondást is a robot küldi ki.
Mindez egyébként úgy derült ki, hogy egy munkaügyi tárgyalás nyilvános anyagát eljuttatták a Verge nevű szakportál szerkesztőségéhez. Az adatok szerint a hetvenöt egyesült államokbeli raktárbázis közül csak a baltimore-iból bő egy esztendő alatt mintegy háromszáz raktári dolgozót bocsátottak el a gépek. A vállalat elismerte e rendszerek létét és használatát, de aláhúzva, hogy a döntési lánc végén azért még emberek vannak. Emberi szignó kell a felmondólevélre, azaz valós személy jóváhagyása is szükséges a végső döntéshez. Sőt „fellebbezni” is lehet – védekezik a társaság. Érdekes módon azonban olyan eset nem került napvilágra, még a mostani védekezés kapcsán sem, hogy az emberi főnökök megvétózták volna a gépi határozatot.
AZ ÖRDÖG A RÉSZLETEKBEN
Mit figyel a robot? Azokat a másodperceket, amelyeket az alkalmazottak nem munkával töltenek. Így például, mint már említettük, a vécére járást is igyekeznek minimálisra szorítani a cégnél dolgozók. Nem is csoda, hogy kiakadtak az Amazon alkalmazottai. Persze nem előzmények nélküli a dolog. Még sztrájk is előfordult korábban, és a logisztikai munkatársak némelyike úgy nyilatkozott: az embertelen munkafelügyelet miatt sokszor ők maguk is robotnak érzik magukat.
A vállalatnál azonban a logisztika és a raktározás kulcskérdés: az online világban a gyors kiszállítás mindennek az alapja. Érdekes, hogy csak a karácsonyi szezonokra az elmúlt években százhúszezer embert vett fel a társaság idénymunkára. Döbbenetes azonban, hogy a 2018-as szezonban már húszezerrel kevesebb idénymunkással is beérték. Úgy persze könnyű, ha senki sem akar a legalsó (kirúgandó) öt százalékba kerülni. És mivel robotok ellenőriznek, még a trükközésnek sincs sok értelme.
A cég vezetői és a tőzsdei elemzők akkor azt húzták alá, hogy a robotizáció ennyivel hatékonyabbá tette a céget. E szerint azonban a robotizáción nem csupán a profi amazonos raktári mini-robottargoncákat kell érteni, hanem a hús-vér embereket figyelő szoftveres robotzsarukat is. A hatékonyság új kora köszönt ezzel ránk.
NEM CSAK HUMANIZMUS, PROFIT KÉRDÉSE IS
Bő tíz éve még nem voltak robotok, de az akkor még csak hanyatlani kezdő Nokia vezetése bebizonyította, hogy emberek is tudják rosszul kezelni a dolgozók tömeges elbocsátását.
2008 elején Bochumban bezárták a gyárat, és egyszerre 2300 embert tettek utcára. Ebből azután tizenötezer fős tüntetés, a Nokia telefonok nyilvános összetörése és a cég termékei elleni német bojkott lett. Csak emiatt Németországban mintegy 230 milliárd forintnyi bevételt és 33 milliárd forintnyi profitot buktak el.
A HR-esek azonban tanultak a hibákból: a Harvard Business Review-ban megjelent tavalyi tanulmány szerint egyre jobban használják ki a digitalizáció előnyeit. S nem csupán a digitális ki- és beléptetőkártyákra kell gondolni, hanem a mind több nagyvállalatnál terjedő kamerarendszerekre is, amelyek, úgy látszik, nemcsak a létesítmények biztonságát, de a dolgozók ellenőrzését is szolgálják. Ha van egy mozgóképem, akkor arcfelismeréssel vagy más azonosítással csak egy okosszoftver kell, és akármekkora dolgozói tömegből könnyen kiválogatható a leggyengébb öt-tíz százalék. A kérdés csak az, hogy a szoftverekkel kérdés nélkül kirúgatjuk őket, vagy a cég felajánl valamilyen humánus és érdemi segítséget előtte.
Borítófotó: Egy svéd művész performance-a egy robotkarral a hannoveri vásáron. A kezükben vagyunk?
