A nagyvállalati szerverek több tízmillió forintba is kerülhetnek, miközben – különösen a pénzügyi vállalkozásoknál – ezeket csak egy-egy speciális feladatra használhatják, többek közt a szigorú jogi szabályok miatt. Ennek okán e masinák kihasználtsága igen alacsony szintű: a programok és alkalmazások sokszor a szervererőforrásoknak csupán a 20-30 százalékát tudják igénybe venni. Ráadásul a költségeket a teljes infrastruktúrára (a 100 százalékra) kell fizetni. Azaz óriási összegeket lehet megtakarítani, ha távoli szervereken futó (azaz felhőalapú) megoldásra állnak át a cégek – e megállapítás lassan informatikai közhellyé válik.
Ez azonban mégsem olyan egyszerű művelet: sokszor évekre meg kell tervezni az átállási folyamatot, és nem csak arról van szó, hogy egy-egy szerverről egyszerűen átmásolják a programokat egy felhőben lévő kiszolgálóra. Sok esetben teljesen új alkalmazásokat és programokat szükséges írni, mert egyes, főként rendszerkritikus programok csak egy-egy speciális környezetben futtathatók. Ez azonban lehetőség is a cégeknek, hiszen a szigetszerűen működő szoftverek helyett mind nagyobb teret hódítanak az okostelefon-applikációkhoz egyre jobban hasonlító megoldások. Ha pedig egy közös platformon futnak ezek, akkor sokkal gyorsabb és olcsóbb lehet a fejlesztés, ráadásul az egyes alkalmazások is egységesen tudnak kommunikálni egymással.
Pár hete jelent meg az Informatikai Vállalkozások Szövetségének a Microsofttal közös felmérése. E szerint a hazai vezetők 65 százaléka jelentős erőfeszítéseket tett a felhőalapú megoldások bevezetésére. Viszont csak 55 százalékuknak vannak legalább közepes ismeretei ezen a területen. Egyre inkább stratégiai fontosságú a cégek versenyképessége szempontjából ez a szegmens, nemzetközi vállalatoknál egyre gyakoribb, hogy a CEO és CFO mellett egyenrangú vezetőként jelennek meg az informatikai irányítók. Az említett felmérésben az is érdekes, hogy a cégvezetők 40 százaléka a magánéletben használja a felhőalapú megoldásokat, vállalati ügyekben azonban még csak 31 százalékuk.
A gyorsabb átállást több félelem is hátráltatja: a vezetők 67 százaléka tart a jogi és adatvédelmi kihívásoktól, 57 százalék a külső szolgáltatóktól való függéstől és 41 százalék a nagy költségektől. Félelmeik nem alaptalanok: az alapvetően hatékonyabb, olcsóbb és biztonságosabb működést lehetővé tevő megoldásokat nagyon felkészülten kell előkészíteni és bevezetni, ennek hiányában valóban rosszabb helyzetbe is kerülhetnek a cégek, mint a váltás nélkül.
