Első ránézésre sem tűnik apró hírnek, jobban belegondolva viszont óriási jelentőségű az a kísérlet, amelyet április elejéig hajtanak végre Oroszországban. A RosBiznesKonsalting hírügynökség értesülése szerint egy tavaly decemberben benyújtott, az orosz világháló biztonságát garantálni hivatott törvényjavaslat alapján az ottani állami információbiztonsági munkacsoport az ország teljes webes hálózatának tesztjelleggel történő lecsatolására készül.
Ennek lényege, hogy az internet működne az országon belül, de semmilyen határon kívülről érkező adatforgalom nem „léphetné át” az orosz net virtuális mezsgyéjét. Egyszerűbben mondva: afféle kibervasfüggönyt vonnának az ország köré. A mostani alkalom egyelőre egy teszt, amely által azt néznék a szakértők, hogy egy ilyen helyzet mennyire kezelhető az állami szervek, a vállalatok, valamint a lakosság számára.
Egy uniós tagállamban hasonló lépés elképzelhetetlen, hiszen a Google (vagy akár a Facebook) hiánya nemcsak a lakosságnak fájna (itt gondoljunk mondjuk a netadó elleni tiltakozásra), hanem akár meg is béníthatná az országot. Képzeljük csak el, hány vállalkozás tartja Gmailen bizalmas céges levelezését, érzékeny adatait, táblázatait, illetve távoli (sokszor külföldi) szervereken üzletkritikus programjait. Leegyszerűsítve: egy ilyen katasztrófa – anyagilag legalábbis – olyan lenne, mintha a paksi atomerőműben súlyos baleset következne be…
Az orosz helyzet azonban más. Egészen más. Az országban a Google marginális szereplő, ott az emberek főként a Yandex.ru keresőjét, levelezését és netes tárhelyét használják. Közösségi oldalnak pedig megmaradt vezető szerepben a Vkontaktye. Azaz kis kényelmetlenséggel járna a bezárkózás, a digitális vasfüggöny felhúzása, de közel sem lenne túlélhetetlen helyzet. Hogy mennyire nem? Ezt fogja modellezni, feltérképezni a most várható különös kísérlet.
PÉLDA LEHET
Az sem mellékes, hogy ez a terv remek inspirációt adhat Kínának is, hiszen eleve erősen szűrt, monitorozott netes tartalom juthat csak be a távol-keleti országba, nem szólva a webből lényegében kimaradó Észak-Koreáról vagy más fura államokról. No persze ne gondoljuk azt, hogy mindeközben az USA ártatlan bárány. Ahogyan a világon mindenütt, a kibertérben is elképesztő és sajnos egyre elmérgesedő vetélkedés zajlik. A pesszimisták nevezhetik ezt háborús előkészületeknek is. Nagy szavakkal élve: könnyen lehet, hogy a III. világháború elmarad, de az első kibervilágégés bármikor kirobbanhat, ahogy most állunk.
ÉPÜLŐ KIBERFALAK
Miért, hogy állunk? – kérdezhetnék sokan, jogosan. A kiberhadviselés ugyanis szerencsére nem jár sebesültekkel, emberáldozatokkal, vagy csak nagyon áttételesen. Ám ne feledjük: minél jobban digitalizálódik egy gazdaság, egy társadalom, nemcsak hatékonyabb, esetleg sikeresebb, de annál inkább kitettebb is lesz egy várhatóan elkövetkező globális kibervagdalkozásnak. Ettől pedig senki sem igazán védett, ám az oroszok és a kínaiak, úgy tűnik, a jövőben az átlagos országoknál nagyobb biztonságban lehetnek, méghozzá a határaikra felhúzott kibervasfüggönyeik révén.
Az orosz terv például olyan technikai fejlesztésekre is kötelezné a helyi internetszolgáltatókat, amely biztosítja, hogy minden online forgalmat az ország táv- és hírközlési hatósága által kezelt irányító rendszereken keresztül bonyolítsanak le egy összehangolt támadás esetén. (Ez nem mellékesen cenzúrára is használható.) Döbbenetes adat azonban, hogy 2017-ben orosz állami szakértők úgy nyilatkoztak: a belső internetforgalom 95 százalékát rövidesen képesek lesznek a határon belül tartani. Mások szerint viszont a világháló egészéről történő ideiglenes leválás is igen jelentős fennakadásokat okoz majd a netes forgalomban.
Érdekes, hogy hasonló függetlenedés gondolata már az unióban is felmerült hat-hét évvel ezelőtt. Akkor a németek dobták be az ötletet, miszerint egy európai felhőszolgáltató hálózatot (az EU-ban lévő szerverek hálózata) kellene létrehozni, ám ahogyan anno a Google ellen kitalált európai kereső, úgy ez sem valósult meg.
KÍNA VISSZATÁMAD
Most tehát ott tartunk, hogy a fejlett és a fejlődő világ legnagyobb része Amerikára van utalva. Facebook nélkül még csak-csak ellennénk, de ha a Google levelezését kapcsolnák le, az háborús pusztítással érne fel szinte mindenütt a világon. Ennek tükrében nem is csoda, hogy a kínai hírszerzés is mindent megtesz, hogy érzékeny adatokat gyűjtsön be mindenfelől. A Huawei pénzügyi vezetőjének kanadai letartóztatása, a cég üzleti és nemzetbiztonsági okokra hivatkozással történő kiszorítása ismert tény, ám valóban csak a jéghegy csúcsa.
Igaz, korábbi hírek szerint az USA tizenkét országból, negyvenöt vállalattól történt adatlopással vádolta meg Kínát, nyilván nem teljesen alaptalanul. Ugyanakkor arról nemigen szólnak a hírek, hogy hány amerikai állami kém vagy amerikai nagyvállalat szerzett információt az ázsiai országból vagy akár Oroszországból…
ELŐZETES VILLONGÁSOK
Az egyre duzzadó globális kiber-ér-dek-konf-lik-tusról ugyanakkor sokat elmond az is, ami a sajtó nyilvánosságába kiszivárog. Persze – hogy, hogy nem – főként az Egyesült Államok által célba vett országok ügyei kapcsán. Például, hogy Irán egy hatalmas zsarolóvírusos (SamSam) támadással kétszáz amerikai intézményt – kórházakat, egyetemeket, kormányszerveket – bénított meg 2015 végétől ideig-óráig, hatmillió dollárnyi váltságdíjat gyűjtve be. Az észak-koreaiak legismertebb attakja a Sony meghekkelése, amikor is elérték, hogy a diktátorukról, Kim Dzsongunról szóló szatírát ne vetítsék le az amerikai mozik – más kérdés, hogy így is hatalmas nyilvánosságot kapott ez a közepes vígjáték.
Persze ez még 2014-ben történt; azóta rendkívüli módon elmérgesedtek a viszonyok a kibertérben. Zsarolóvírusok Ukrajna jegybankját és több nagy vállalatát, vagy épp a dán Maersk globális szállítmányozási céget is napokra megbénították. De ez még mindig csak a kezdet. Peking lényegében minden fontos területen hekkeli az amerikai cégeket, ahogyan ez feltehetően fordítva is igaz. Nézzük a listát: nem csak a védelmi-hadiipari, fegyver- és repülőgyártó cégek, intézmények, szervezetek vannak a célkeresztben – bár tengeralattjárók terveit és a haditengerészet több mint százezer dolgozójának szinte az összes személyes adatát ellopták már. Sokkal relevánsabb lehet gazdaságilag, hogy gyógyszerészeti és biotechnológiai, bányászati, nagykereskedelmi, logisztikai, mérnöki-anyagkutató, építészeti, internetes és távközlési infrastruktúrát szolgáltató, adattárolási, jelszóvédelmi vállalkozásokat is célzottan támadnak meg nyilvánvalóan a hírszerzéseknek (is) dolgozó hekkercsapatok.
Mi lesz itt, ha egyszer mondjuk a mai gazdasági érdekellentétek – például a kereskedelmi háború – eldurvulnak?!
Borítófotó: Takarítás a Mail.ru moszkvai főhadiszállása előtt. Látványosan kisöpörnék a globális netes támadókat az oroszok
