Mióta kiderült, hogy a 2016-os amerikai elnökválasztási kampány során több tízmillió Facebook-felhasználó bizalmas adatait vehette igénybe a Trump-stáb, áll a bál a közösségi oldal körül. Magánszemélyek és cégek egész sora törölte a fiókját (köztük például a Playboy is). Ha önt szintén zavarja, hogy a techvállalatok játszi könnyedséggel a személyes adataihoz, akkor van egy rossz hírünk: a Szilícium-völgy kíváncsi tekintete elől pusztán a Facebook-fiókja törlésével nem tud elrejtőzni. Van ugyanis egy óriáscég, amely még Zuckerbergéknél is többet tud rólunk. Ez pedig a Google. Először is, hogy tisztán lássunk: jelenleg a netes hirdetési piacot két titán uralja. A Facebook a tortából 21, a Google
42 százalékot hasít ki. Nem titok, hogy a keresőcég azért került az élre, mert a világhálón szörfözőkről begyűjtött és kielemzett információknak köszönhetően a reklámok elhelyezésében mindenkinél hatékonyabbak. Ha felkeresünk egy kerti szerszámokat áruló boltot, akkor számíthatunk rá, hogy még aznap a kedvenc hírportálunkat böngészve akciós metszőollókat áruló hirdetésekbe botlunk.
A Google rögzíti a böngészési szokásainkat: ismeri az érdeklődési körünket, tudja, hogy a YouTube-on milyen videókat nézünk, ha pedig használunk Gmailt, hozzáfér a levelezésünkhöz és látja a Drive-ra mentett dokumentumainkat, sőt azt is, hogy milyen képeket mentünk le a netről. De mindez csupán a jéghegy csúcsa. Az okoskészülékeinken keresztül ugyanis hajszálpontos képet kapnak a mindennapjainkról. Jelenleg több mint kétmilliárd eszköz számít androidosnak: a keresőtársaság operációs rendszere a mobilok 82 százalékára van feltelepítve. Ha az ön telefonja is ezek közé tartozik, akkor a Google szerverein jó eséllyel arról is gyűlnek az információk, pontosan hol jár (a rendszer azt is megbecsüli, hogy épp gyalog vagy járművel utazik-e), mit vásárol a világhálón, sőt lementik a fotókat, amelyeket a mobiljával készít, és nyomon követik, hogy milyen alkalmazásokat használ. Magyarán még arról is értesülnek, ha lenyomja az ébresztőjét, amennyiben pedig Facebook-app is van a készülékén, akkor a Google látja, hogy a közösségi oldalon kikkel tartja a kapcsolatot.
A techóriás javára szokták írni, hogy az információkat viszonylag átláthatóan gyűjtik be rólunk. A „My Activity” kifejezésre keresve könnyen kilistázhatjuk a rólunk szerzett adatokat. A Google-fiókunkban pedig korlátozhatjuk az információgyűjtést. Mindez jól hangzik, viszont a The Guardian újságírója kiderítette: mindez azért nem ilyen egyszerű. Bizonyítást nyert, hogy ami egyszer felkerül a társaság szervereire, az nem egykönnyen távozik onnan. Amikor Dylan Curran kikérte az összes róla összeszedett adatot, kiderült: olyan dokumentumokat is megtartott a keresőcég, amelyeket ő már korábban törölt a rendszerből (köztük volt például egy Word-fájl, amelyben a belépési kódjai voltak elmentve). Nemkülönben igaz volt ez a levelezésre: a Google még azokat a gmailes leveleket is tárolta, amelyektől Curran korábban meg akart szabadulni. Az Alphabet leányvállalata a rendelkezésünkre álló információk szerint nem adja át más cégeknek a „titkainkat”. Csak a saját hirdetési rendszerük hatékonyságát növelik velük. De azért jobb, ha tudjuk: vannak kivételek. A kormányok igényelhetnek adatokat a Google-tól. Csak az amerikai ügynökségek a múlt év első felében közel
17 ezer alkalommal kértek ki felhasználói adatokat a techóriástól, az pedig az esetek legalább 81 százalékában átadta az információk egy részét.
De annak, hogy távoli szervereken ennyi személyes titok gyűlik rólunk, más hátrányai is lehetnek. Még ha jóhiszeműen el is hisszük, hogy a nagyvállalatok nem élnek vissza az adatainkkal, akkor is: az elmúlt években több ízben bebizonyosodott már, hogy nincsenek feltörhetetlen rendszerek. Elég csak arra a 2017-es esetre gondolni, amikor a hitelközvetítéssel foglalkozó Equifaxot feltörték, és a hackerek 209 ezer ügyfél bankkártyaadataihoz fértek hozzá. Alig egy éve pedig a dark web egyik bűnözőknek fenntartott piacára mintegy félmillió Gmail-fiók elérhetősége került – az esetnek akkor magyar károsultjai is voltak.
JÖHET A GOOGLE- ÉS A FACEBOOK-ADÓ?
Az Európai Bizottság a múlt hónap végén nemcsak hogy bemutatta az információtechnológiai nagyvállalatok megadóztatásával kapcsolatos javaslatait, de azt is kérelmezte, hogy átmeneti intézkedésként vessenek ki 3 százalékos terhet minden érintett cégre, így például a Google-ra és a Facebookra. A társaságoknak az új adót többek közt az online hirdetésekből szerzett bevételek után kellene befizetnie. Az előzetes kalkulációk szerint ebből a kötelezettségből az EU-nak mintegy ötmilliárd eurós bevétele lenne.
NEKIMENNEK A BITCOINNAK
A Google márciusban jelentette be, hogy a felületein megtiltja a kriptodevizák és a kereskedésükkel kapcsolatos szolgáltatások hirdetését. Scott Spencer, a cég fenntartható reklámokért felelős igazgatója azt mondta: a bitcoinnak és a társainak már most is túl sok károsultja van. A Facebook a kérdéses hirdetéseket már januárban letiltotta.
Borítófotó: A Harvey nevű trópusi vihar egyik károsultja a mentőhelikopter érkezésére vár. A keresőcég még azt is tudjA, hogy ezt a képet töltötték le a legtöbben a reuters hírügynökségtől
