Fejátültetés: lehetséges?

Skynet
Decemberre tervezték az első emberi fejátültetési műtétet, de az önkéntes beteg visszalépett, amikor értesült a kockázatokról. Nem sci-fi és nem is horror – valós kísérletek.

Médiaátverés? Egy új hollywoodi horrorfilm furcsa, online terjedő reklámja? Őrült orvosok megvalósítani tervezett fantazmagóriája? Vagy épp az orvostudomány friss tudományos áttörése? Laikusként nem könnyű értelmezni a hírt, miszerint két ismert doktor emberi fej átültetésével próbálkozik. Egy ilyen kísérlet során korábban sikerült nem csupán néhány napig, hanem közel egy hónapon át életben tartani egy kutyát. Mi több, decemberre tervezték az első emberi műtétet – de ne szaladjunk ennyire előre.

A fura bejelentés nem átverés: egy kínai és egy olasz professzor, Zsen Hsziao-ping (angol írásmóddal: Xiaoping Ren) és Sergio Canavero fél évtizede teljesen komolyan veszi a munkáját, s próbálják megvizsgálni a téma „tudományos kihívásait”. Bár lehet, hogy a francia forradalom és a guillotine-ok korában több esélyük lett volna a kísérletezésre…

A morbid vicceket és az erkölcsi aggályainkat pár percre félretéve, pusztán tudományos szempontból
érdekes lehet foglalkozni a felvetéssel, sőt, a konkrét kísérletekkel, amelyek ráadásul nem is előzmény
nélküliek.

Már 1908-ban Alexis Carrel francia transzplantációs sebész és amerikai kollégája, Charles Claude
Guthrie kutyafejet ültetett át, hogy vizsgálják az erek hatékony összekapcsolásának a lehetőségét. Ezt a
„vonalat” vitte tovább 1954-ben egy szovjet sebész, Vlagyimir Demihov, akinek 29 napig sikerült a sok
közül az egyik, új fejet kapó kutyáját életben tartania, persze gyógyszerekkel. A kilökődést megelőző
készítmények fejlődésével azután 1965-től az amerikai Robert J. White vitte „tökélyre” a morbid kísérleteket. Kutyák mellett négy majom fejét is levágta, majd átültette azokat 1970-ben, relatív sikerrel. Módszerének lényege a mélyhipotermiás szívmegállás (orvosi rövidítéssel DHCA) volt. Ez egyfajta szabályozott klinikai halál, amelyet a test 20 fok alá hűtésével érnek el, és akár egy órán át is tarthat, segítve bizonyos komplikált agyi műtéteket.
Dr. White-ot a filmbéli dr. Franken-steinhez hasonlították, és elvesztett jó hírét sohasem tudta visszaszerezni. Hasonló cipőben járnak mai követői, az említett Zsen Hsziao-ping és Sergio Canavero.

Utóbbi 2013-ban állt elő elméletével, amely a legmodernebb eljárásokat hívja segítségül e furcsa orvosi
beavatkozás tökéletesítéséhez. Canavero egy neves innovációs konferenciasorozat, a TEDx több állomásán is adott elő e témáról. Még azt is kijelentette: az idén sor kerülhet az első emberi fejátültetésre. A nemzetközi hírek szerint nem is tévedett sokat. Tavaly ugyanis a sztárorvosduó azzal szerzett újabb hírnevet, hogy találtak egy igen beteg, harmincéves, élete egészében tolószékhez kötött orosz fiút, aki kész volt arra, hogy fejét egy olyan donortestre ültessék rá, „akin” azután teljesebb életet élhet. Valerij Szpiridonov önként vállalta a műtétet,
de a friss hírek szerint visszakozott, amikor megismerte a kockázatokat. Például megtudta: közel sem biztos, hogy újra tud majd járni. Természetesen agyhalott donorokat kerestek a fiúnak, aki egyébként Werdnig–Hoffmann-betegséggel él, amely a gerincvelői izomsorvadás legsúlyosabb, 1. típusa, és ellentétben legtöbb sorstársával, Szpiridonov túlélte a csecsemőkort. Hiába az állatkísérleti „siker” és a gyógyulás egyfajta reménye, nem meglepő, hogy máig nem sikerült elcsendesíteni az ellenzők népes táborát. Az olasz professzor valószínűleg ezért állt össze két éve az addig önállóan dolgozó Zsen Hsziao-ping doktorral. Közismert ugyanis, hogy Kínában egészen mások, sokkalta megengedőbbek az orvosi etikai szabályok, így a szakembereknek jóval szabadabb kezük van a kissé őrült (vagy forradalmi – ez nézőpont kérdése) terveik valósággá formálásában.

Az elmúlt években, azért, hogy bizonyítsa eljárása működőképességét, Sergio Canavero a kínai Harbini Orvostudományi Egyetem kutatóival patkányokon, egereken és kutyákon végzett műtéteket, az egykori nagy „fejlevágó” kutatók munkáira alapozva. Már-már komikus ebben a „fejetlen” történetben, hogy most egy kínai önkéntest keresnek az első ilyen műtéthez, amelyet az orosz fiú kiesése miatt csak jövőre
hajtanának végre.

Maga a műtét természetesen – emberi alanyon végezve – sohasem látott orvosi kihívást jelent, hiszen össze kellene kötni a gerincvelőt, és nagy a kilökődés veszélye is. Az előbbire az olasz orvos szerint van esély, mert idegeket jó ideje sikerrel tudnak összekötni az orvosok – persze egyszerűbbeket és kisebb léptékben.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink