Egy jelentős közlekedési balesetnél a felelősség megállapítása mindig kiemelten fontos, ám aki már került éles helyzetbe egy jármű volánja mögött, az tudja, hogy a tizedmásodperceken múló döntések szinte mindig ösztönösek. De mi van akkor, ha néhány éven belül egy önvezető módba kapcsolt gépkocsi robotsofőrje kerül igen súlyos dilemmába?
Akkor értjük meg igazán ezt a problémát, ha megnézzük, pontosan hogyan is merül fel ez a kérdés egy valós közlekedési szituációban. Tegyük fel: ha egy országúton gyorsan megyünk, s egy iskolásokat szállító busz hirtelen elénk kanyarodik – és történetesen egy önvezető autóban ülünk –, akkor a járművünket irányító robotnak (azaz az előre beprogramozott szoftvernek) egy igen súlyos morális döntést kell meghoznia. Természetesen helyettünk.
Tegyük fel, hogy a fenti kritikus esetben fékezésre már nincs elég idő. Mit tehet ilyenkor a robot? – kérdezték nemrég amerikai kutatók. Egy: vezesse az autót az árokba, szinte bizonyosan megölve a „gazdáját”, sőt esetleges más utasait is, de megmentve az iskolásokat? Kettő: rántsa el a kormányt és menjen a szemközti sávba, ahol ránk és a velünk szemben száguldókra is jó eséllyel halál, de legalábbis igen súlyos baleset vár, miközben a busz utasai túlélnek? Három: rohanjon bele a buszba, ahol gyerekek halhatnak meg, akár velünk és utasainkkal együtt?
GÉPI MORALITÁS
Az ilyen lehetetlen feladványoknak nyilvánvalóan csak rossz és még annál is rosszabb megoldásuk lehetséges. Viszont ez a való életben is előfordul. Ilyenkor az elmúlt évtizedekben, sőt, az elmúlt évezredekben (mondjuk lovas járművek esetében) az emberek az ösztöneikre hagyatkoztak. Minél rövidebb a lehetséges reakcióidő – tetszik, nem tetszik –, annál inkább a túlélési ösztöneink döntenek „helyettünk”. Ha az életünk forog kockán, a belénk kódoltak határoznak. De egy-két tizedmásodperc egy gép számára nagyon hosszú idő, így sokféleképpen dönthet.
A nagy kérdés tehát, hogy mire jusson ilyenkor a mesterséges intelligencia. Mi alapján rangsoroljon? Milyen túlélési esélyeket kalkuláljon? Miként? Kinek az élete, a testi épsége a fontosabb? Hogyan mérje fel a túlélési valószínűségeket? Úgy, mint egy sofőr? Vagy mint egy felelős robot? Kiért felelős? Hány százalék felett és alatt van joguk az élethez az iskolásoknak, illetve az utasoknak? Dönthet egyáltalán egy robot életről és halálról? S még hosszan folytathatnánk a kérdések sorát…
UTÓLAG BESZERELHETŐ ÖNVEZETŐ ROBOT
Ezeket az igen súlyos, pusztán tudományos vagy empirikus alapon el nem dönthető kérdéseket még tovább bonyolítja, hogy pár éven belül a hagyományos autók is felokosíthatók lesznek. Egy friss, november végi hír szerint a torontói X-Matik nevű startup egy olyan megoldást fejleszt, amely már úgynevezett második fokozatú önvezetést tud, azaz a sofőr leveheti a kezeit a kormányról menet közben, mi több, akár az autópályán történő előzést is rábízhatja a robotra!
Ráadásul a LaneCruise nevű rendszer csak bő félmillió forintnyi kanadai dollárba kerül, és bármilyen gépkocsiba beépíthető, amelynél a kormányzás és a pedálok jeleit elektronikusan továbbítják a beavatkozó egységek felé. (Ma már rengeteg modern autó ilyen.)
A kanadai startup által kínált át-ala-kí-tó-csomagban kamerák, kontrollerek és a szükséges szoftverek mellett egy tabletszerű képernyőt is adnak, amely a visszapillantó alá-mellé építhető be. Az önvezető rendszer pedig közel sem csak leolvassa, de értelmezi is a táblákat, az úton lévő jeleket, s valós időben figyeli az autó környezetét. Minden gyalogost és járművet érzékel – ígérik a fejlesztők. Az első kétszáz tesztkészüléket már le is szállították, de nyilván sok ezer ilyen eszköz eladására számíthatnak. Lényeges, hogy a jogszabályok még a teszteket sem mindenütt teszik lehetővé, nemhogy e szerkezet használatát. Ennek ellenére, ha több ezer ilyet eladnak, akkor az sem zárható ki, hogy néhányan saját szakállukra alkalmazzák majd azt. Arról azonban, hogy ez a berendezés milyen szoftverbe épített „gyilkos etikát” tartalmaz, nem szól a fáma. Sőt, még az is a jövő zenéje, hogy mondjuk az önvezető gépkocsikat gyártók megállapodjanak arról, hogy a bevezetőben felvázolt, morálisan igen összetett esetekre tekintettel miként programozzák majd a járműveiket.
