A tudomány megállapításai, elméletei sem kőbe vésettek. Sok régi elmeszüleményen ma már csak nevetünk, de nagy emberek egészen komolyan állították azokat. „Az atomenergiával működő porszívók valósággá válhatnak tíz éven belül” – állította Alex Lewyt, a Lewyt Corporation első embere a New York Timesnak 1955-ben. Ráadásul az ehhez hasonló tévedések szinte mindennapiak voltak. „Senkinek sincs odahaza szüksége számítógépekre” – vélte Ken Olsen, a később sokáig otthoni PC-ket és hordozható gépeket is gyártó Digital Equipment Corporation elnöke négy évtizede. De igen híres Bonaparte Napóleon válasza is, amikor a gőzhajó ötletét valaki megismertette vele. A hadvezér-uralkodó valahogy így reagált: hogyan úszhatna egy hajó széllel és árral szemben, miközben tábortüzet gyújtunk be alatta?
HOGY IS VOLT EZ?
E fura példákat, melléfogásokat sokáig lehetne sorolni, de most egy frissen leleplezett alaptétel (várható) megdőlését mutatjuk be. Az iskolában azt tanultuk, s a felsőoktatásban is bő egy évszázadon át azt tanították az evolúcióelmélet keretében, hogy az emberiség egésze egyetlen közös őstől, lényegében Afrika egyetlen pontjáról származik, egy majomszerű előemberi törzsből fejlődött ki. A genetikai kutatások azonban jó pár éve gyengítik ezen teória talapzatát.
Egy minap ismertetett átfogó vizsgálat szerint a korábban faktumként kezelt alapelmélet egész egyszerűen nem állja meg a helyét. Az Oxfordi Egyetem egyik régésze, Eleanor Scerri által vezetett kutatások inkább azt mutatják, hogy a homo sapiens elődei a fekete kontinens számos pontján bukkantak fel egymástól valószínűleg függetlenül, és évezredekig párhuzamosan, de egymástól elszigetelten éltek. Persze később, a további évezredek során keveredések, vándorlások is bőven voltak, de az egyetlen ősi pontból származó emberiség elképzelése lényegében idejétmúlt, túlzottan leegyszerűsítő – véli az archeológus, és ezt erősítik meg nemzetközi kutatócsoportjának az eredményei is, amelyeket a szakma legnevesebb tudományos kiadványában, a Trends in Ecology & Evolution című folyóiratban publikáltak.
Persze ez is csak sötétben történő tapogatózás, hiszen háromszázezer éves események pontos rekonstruálása lehetetlen. Az értelmes ember korai leletei ugyanakkor szintén nem egy helyről kerültek elő, és persze nem is egységesek. Az ismertebbek Dél-Afrikából (Florisbad), Etiópiából (Omo Kibis) és Marokkóból (Dzsebel Irhud) származnak.
A kutatás szerint a homo sapiens legfontosabb karakterbeli jellemzői – az agyat befoglaló gömbölyű koponya, kisebb arc, magasabb homlok – nem egyetlen helyen, egyetlen ponton fejlődtek ki. A friss eredmények szerint több helyen, különböző időpontokban jelentek meg ezek a vonások, jellemzők.
Az erre mutató – régebb óta elérhető – régészeti eredményeket korábban rosszul értelmezték, mert úgy gondolták, hogy egyetlen nagy törzs az egész kontinensen végigvándorolva terjeszthette el ezeket a fontos emberi jegyeket.
KEVEREDÉSEK
A brit kutatócsoport ugyanakkor a modern genetikát is segítségül hívta. A friss megállapítások szerint tehát nem volt egyetlen őstörzs, mert emberszerű elődeink törzseit évezredeken át folyók, erdőségek, hegyek és hatalmas sivatagok választották el egymástól. Persze idővel – döntően a korábbi klímaváltozások és más tényezők hatására – újra és újra érintkezésbe kerültek elődeink, így erős keveredés is kimutatható egy későbbi fejlődési szakaszban, ám újra és újra elszakadtak a világtól és egymástól a törzsek s más csoportok a több százezer év folyamán.
Ezt szintén alátámasztani látszik, hogy az időben előrehaladva a kőszerszámok, az ékszerek és a főzőhelyek látványos fejlődésének a mintázata jobban passzol a fent vázolt elképzeléshez.
Eleanor Scerri persze nem bízta a véletlenre a munkát: nem csupán régészeti kutatásokat végzett a csoportja, közel sem csak fosszíliákat vizsgáltak, hanem genetikai és éghajlatváltozási eseményeket is körültekintően számításba vettek. Egy igazán összetett modellt alkottak, pontosabbat, mint eddig bármely más kutatócsoport. A céljuk ezzel az volt, hogy a találgatásszerű elemeket a minimálisra szorítsák, illetve kiemelten fontos volt, hogy megőrizzék a tudományos tárgyilagosságot. Az erősen kutatott témában ugyanis az egyes teamek látványosan versenyeztek: sokszor a saját igazukat akarták mindenáron igazolva látni, ami viszont elhomályosította a tudományos tisztánlátást. Még a Dél-Afrikában és a fekete kontinens keleti részén dolgozók sem tudtak megegyezni. Ehelyett abban versenyeztek, hogy ki tudja jobban beletuszkolni a meglévő elmélet kereteibe és persze felerősíteni a saját teóriáját.
Az egész ügyön még egy jó nagyot csavar az a tény is, hogy a 200-400 ezer évvel ezelőtt élt elődeink nem voltak egyedül. Nem az ufókutatók elméleteire kell gondolni, hanem arra, hogy létezett a homo sapiensszel párhuzamosan például a homo naledi nevű előembercsoport Afrika déli részén, valamint a homo heidelbergensis is Közép-Afrikában. Sőt feltehetőleg még tucatnyi emberszabású-csoport…
MODERN ŐSEMBEREK
Pár éve egy mitokondriális Éva elnevezésű elmélet volt napirenden. E szerint egyetlen ősanyától származunk. Ő mintegy kétszázezer évvel ezelőtt élt Afrikában, a Kalahári-sivatag környékén. Ezen teória szerint a mai ember vándorlása innen indulhatott; az egyik itt élő ősi népet, a csettegő beszédű busmanokat pedig még Az istenek a fejükre estek című, több évtizedes film tette ismertté.
Pár esztendeje pedig innen nem messze egy 2300 éves csontvázra bukkantak a Szent Ilona-öbölben, így a Cape Town-i Egyetem professzora, Andrew Smith azonnal DNS-elemzést javasolt. Az ősi férfi másfél méter magas lehetett, körülbelül ötvenéves volt, amikor meghalt. Feltehetően halász volt, de ami különösen érdekessé tette, hogy fajának utolsó egyedei közé tartozhatott. Ugyanis a környékre a mai ember éppen kétezer évvel ezelőtt vándorolt be. A mitokondriális DNS elemzésével kiderült, hogy ő az ősemberekhez tartozott inkább, s az ősközösségszerű társadalomban élő busmanokkal sem volt rokon. Magyarán még pár ezer esztendeje is tömegesen élhettek genetikai értelemben ősemberek a világ számos eldugott pontján, nem haltak ki évtízezrekkel korábban.
Borítófotó: Egy egészen emberi módon felöltöztetett sztáreb. Kutya nehéz dolga van a tudósoknak, ha 300 ezer évre kell „visszautazni”
