LE A MONOPÓLIUMOKKAL? | A Demokrata Párt egyik elnökjelölt-aspiránsa, Elizabeth Warren szenátor a minap határozottan kiállt a mellett, hogy akár jogi-politikai erővel fel kell darabolni az olyan online óriásokat, mint a Facebook, az Amazon, a Google, vagy akár
az Apple. Ezek ugyanis túl nagy erőt képviselnek, csökkentik a szabad versenyt, elnyomják
a kicsiket, áruba bocsátják adatainkat, fenyegetést jelentenek a magánéletünkre.
Bár az újabb amerikai elnökválasztás csak 2020-ban esedékes, a két nagy párt elnökjelölt-esélyeseinek a kampánya már elkezdődött. Sikerült is erősen nyitnia a Demokrata Párt egyik aspiránsának, Elizabeth Warren szenátor asszonynak.
Az első nagy mondása, amelyre nemcsak a Szilícium-völgyben, de az egész technológiai világban felfigyeltek, az online szektor meghatározó óriásai elleni kirohanás volt.
Persze ez egyelőre csak egy blog-be-jegyzés, viszont azért nem egy túlmozgásos tiniről, hanem az idén a hetvenedik életévét betöltő, demokrata elnökjelöltnek készülő szenátorról van szó, így a mondatainak, elképzeléseinek súlya van.
Ha másképp nem, akkor úgy, hogy más döntéshozók is zászlajukra tűzik ezt a tervet. „Nagy, strukturális átalakításokra van szükség a technológiai szektorban, hogy ösztönözzük a versenyt” – írta az elnökjelöltségre pályázó veterán politikus. A bejegyzésében utal az adatbiztonságra (Facebook-botrány), valamint az e-kereskedelem (Amazon) és a digitális reklámpiac (google-os keresőhirdetések) túlzott konszolidációjára, vagyis ezen vállalatok túlhatalmára. Sőt, bár írásában az Apple-t (mint amerikai „szerelemmárkát”) nem említi meg, a szenátor szóvivője, Saloni Sharma megerősítette, hogy egy ilyen közelítésű politikai javaslat, illetve akcióterv az almás céget sem hagyná érintetlenül.
A lényeg, hogy ezen hatalmas entitásokat köteleznék arra, hogy a fő tevékenységeiket külön társaságokba szervezzék, azaz feldarabolnák őket. „A mai technológiai vállalatoknak túl nagy hatalmuk van a gazdaságunk, a társadalmunk és a demokráciánk felett – fejtette ki Warren. – Ezek a cégek egyszerűen legyalulták a konkurenciát, a magánéletünk információiból nyerik a profitjukat, és mindenki más ellenére alakítják a játékteret. Mindeközben pedig súlyosan sértik a kisvállalatok érdekeit, valamint elnyomják, megfojtják az innovációt.”
A politikai kiállás annak is köszönhető, hogy a politikusok a demokrata választók felől szintén érzik azt a nyomást, hogy fékezzék meg az adatainkkal visszaélő óriásokat, amelyek ráadásul nemritkán kizsákmányolják alkalmazottaikat (lásd a Facebook-dolgozók megfigyelése, az Amazon raktáraiban uralkodó problémás körülmények). Arra ösztönzik tehát a politikát, hogy lépjen közbe választói érdekeinek érvényesítéséért, érje el a dolgozók körülményeinek a javulását, fizetésük emelését.
Persze a közepes cégeknek 2020 után sem kell efféle politikai „beavatkozástól” tartaniuk, hiszen a szenátor a 25 milliárd dolláros árbevétel feletti technológiai társaságokat jelölte meg elsődleges „célpontként”. Közülük is igazából csak az említett négy nagyvállalat fenyegetett. Mert bár a Microsoft, az IBM, a Dell, a HP vagy az Intel bevétele is meghaladja a fent említett értéket, de nem férnek bele a szenátor asszony jól körülhatárolt leírásába. Illetve a Netflix, a Booking.com, az eBay, a Salesforce.com vagy az Uber talán beleférne az „adatainkkal garázdálkodó online óriás” meghatározásba, de a legnagyobb (a Netflix) forgalma (15,8 milliárd dollár) is messze esik a meghatározott 25 milliárdtól.
Mindenesetre a nagyoknak most fel kell kötniük a nadrágot, mert egyre gyakoribbak az e monopóliumokat érő vádak.
