FORRADALOM VERSUS ÁTVERÉS
A döglött macska visszapattant – legalábbis így fogalmazott július első napjaiban a neves CNBC üzleti hírtelevízió, amikor a tavaszi tízezres magasságok után jócskán hatezer dollár alá beeső bitcoin árfolyama hirtelen 6600 fölé ugrott. Ez a „dead cat bounce” kifejezés olyan tőzsdei zsargon, amely jól mutatja: egy elértéktelenedő, esésben lévő eszköz még egy utolsót pattan felfelé, mielőtt tovább folytatja az árzuhanást.
Bár jópofa a hasonlat, de az, hogy ez esetben helytálló-e, nagyon nagy lutri. Továbbra sem lehet megmondani, hogy egy bitcoin egy dollárt vagy százezret fog érni három, öt vagy tíz év múlva. Ettől azonban még az elméletek és az eszmefuttatások kifejezetten érdekesek. Az egyik logika szerint valaminek kell a dolog mögött lennie, ha nem nulla közelébe, hanem „csak” a tavaly nyári hatezer dollárra esett mára az árfolyam a decemberi húszezres csúcsról.
NEM FORRADALOM?
Viszont egyre több a szkeptikus hang, az érdekes megközelítés. Egy ismert amerikai szakértő, a Pennsylvaniai Egyetem neves Wharton School intézményében oktató Kevin Werbach igen különleges jövőt vázolt fel a kriptovilágnak. Jelenleg két nagy területre gondolunk ennek kapcsán: a virtuális pénzekre (bitcoin, ether és társaik), valamint a mögöttük álló, valóban elképesztő technológiára, a blokkláncra (blockchain).
Werbach azonban meghökkentő kijelentéssel áll elő: a blokklánc nem forradalom. A kattintásvadász cím mögött rejlő okfejtés, amely a medium.com portálon jelent meg, még meglepőbb. E szerint eddig egyszerűen nem gondoltuk eléggé tovább ezt az egész kriptodolgot. Mert közel sem csak digitális arany és ezüst (bitcoin, ether és a további közel 1600-féle kriptovaluta), s nem is csak technológia (a teljes digitális tranzakciós biztonságot nyújtó blokklánc).
Jelenleg a dolog ott tart, ahol a kapitalizmus hajnalán a részvénytársasági részvények és váltók. Az ethereum lényege, hogy segítségével startupok, főként blokkláncot, de nem kizárólag azt fejlesztő vállalkozások tőkét tudnak gyűjteni. Sok a piramisjáték, de számos az őszinte, világmegváltó innovatív projekt is, amely a nyilvános, digitális érmekibocsátásnak fordítható initial coin offering (ICO) révén gyűjt befektetőket. Ezen invesztorok digitális pénzzel szállnak be a fejlesztésekbe, s a virtuális valutákból új innovációk születnek. Elvben legalábbis. Mert ha túl sok lesz a rossz projekt, s a sok száz ügyetlen csapat pénzt akar és egyszerre dobja piacra az ICO során gyűjtött ethereket, akkor bizony azok árfolyama hamar összeomolhat, magával rántva akár a bitcoint, akár más jelentős kriptopénzeket…
De térjünk vissza Werbachhoz, aki bevezet egy harmadik kategóriát, a kriptoeszköz (cryptoassets) fogalmát. E szerint ha a blokklánc segítségével létrehozott kódsorok valóban hamisíthatatlanok (márpedig jelen állás szerint azok), akkor rövidesen tömegesen egyfajta digitális értékpapírok jöhetnek létre. Egy meglévő értékpapírt kódsorra cserélnek.
FELESLEGES A KRIPTO
E digitális és persze hamisíthatatlan értékpapírok pedig igen nagy biztonsággal testesíthetnek meg bármit, ami értékkel bír! Például a tőzsdéken ma is nagy mennyiségben gazdát cserélő árukat, nyersolajat, búzát vagy akár fémeket, nemesfémeket.
A dolog jól hangzik, hiszen e parketteken ma sem az áruk maguk, hanem az azokat megtestesítő értékpapírok cserélnek gazdát. Kell viszont ehhez szabályozott börze, az értékpapírokat tároló, tanúsító elszámolóházak. Leegyszerűsítve: a mai összes tőzsdei és tőzsdén kívüli (!) értékpapírt lehetne olyan módon digitalizálni, hogy az elszámolás jóval egyszerűbb, olcsóbb és biztonságosabb legyen. De persze ez a sok dolog és rendszer (tőzsdék, elszámolóházak, kereskedési platformok) léteznek, jól működnek évtizedek óta, így nincs sürgető, feszítő kényszer, ami miatt a mai struktúrákat belátható időn belül le kellene cserélni, e szektorokból embereket lenne szükséges elbocsátani, érdekeket kellene sérteni…
Digitalizált lakás
Csakhogy Werbach tovább is megy: miért ne lehetne ingatlanokat, akár lakásokat megtestesítő értékpapírokat létrehozni? Vagy akár csak szellemi jogok, webes szolgáltatások tényleges értékét egy-egy hamisíthatatlan kódsorba zárni? Erre is rengeteg kísérlet van, elég csak szétnézni az ICO-k között. A nagy kérdés, hogy ezekből lesz-e legalább pár tucatnyi életképes projekt. Tanulságos szám ugyanis, hogy a közel 1600 digitális érmekibocsátásnak a fele jelenleg tényszerűen bukás! A CNBC a deadcoins.com oldalra hivatkozva kürtölte világgá, hogy az ICO-kból, bár többségük egyéves sincsen, nyolcszázféle kevesebb mint egy centet ér ma, bármennyire is értékelték egykor. Ezeket a fenti oldal és a neves üzleti televízió egyszerűen „halottnak nyilvánította”…
Borítófotó: Egy művész „bitcoin-fürdőszobája” aranyba burkolva Los Angelesben. Vajon meddig tart az aranyeső?
