– A várható életkor a leggazdagabb országokban a legmagasabb, de eközben úgy tartjuk, hogy a modern életvitel egészségtelen. Akkor hol van az igazság?
– Tovább élünk és a gyermekhalandósági ráta is kisebb, de többet élünk betegen. Hosszabb időt töltünk olyan betegségekkel, mint például a cukorbaj, a rák, a szívbetegségek, a demencia, az allergia és a különböző immunproblémák.
– Ma már összetett egészségügyi tudása van az emberiségnek. Akkor miért vagyunk mégis sokat betegek?
– Ismereteinket leginkább arra használtuk, hogy a gyermekhalandóságot csökkentsük. Többet tudunk a szív- és érrendszeri betegségekről, ami segít a hirtelen halálesetek elkerülésében. De ez egyben azt is jelenti, hogy a betegek tovább élnek, és ez igaz az autoimmun betegségekben szenvedőkre is. Az emberek többségére legalább húsz betegen töltött év vár életében.
– Az élelmiszeripar ellenőrzött termékeivel gond van, vagy csak túl sokat eszünk?
– Mind több bizonyíték van arra, hogy a rossz minőségű étel, a vegyszerekkel teli ipari élelmiszer káros a szervezetünknek. Tehát ezek fogyasztásának elkerülése az egészségesebb élet egyik legfontosabb kritériuma. Emellett az emberek sokszor túl sokat is esznek, de nehéz túlenni magunkat, ha olyan egészséges ételeket fogyasztunk, amilyeneket az őseink.
– Mire van inkább szükségünk az egészséges életvitelhez: napi 1-2 órás edzőtermi mozgásra, vagy inkább minél több gyaloglásra, biciklizésre?
– Igazából mindegyikre szükség van, az emberek nagyon különböznek abban, hogy mi működhet számukra a legjobban. De ha a túlsúlyról van szó, attól a futással meg lehet szabadulni.
– Ha a Szilícium-völgyet nézzük, nem tűnik túl egészséges helynek… A technológia megváltoztathatja a szokásainkat?
– Nagyon fontos szerepük van az elérhető technológiáknak: ahol nincs közösségi közlekedés, csak autóval lehet járni, ott kevesebbet gyalogolnak az emberek. A légkondicionálás pedig elválaszt minket a természettől. De a lebetonozott terek is elszakítanak minket a Földtől.
– Az étkezési, diétás divatok ugyanúgy változnak, mint az öltözködési trendek. Vannak időtálló táplálkozási szabályok, amelyekre figyelni érdemes?
– Sajnos nem igazán van állandó szabály, a legtöbb elgondolást, témát sokan vitatják. Talán az egyetlen, hogy minél több rost fogyasztására kell törekedni. Korábban azt hittük, hogy ennek csak fizikai, mechanikai oka van, de már azt is tudjuk, hogy a rostoknak fontos a szerepük a bélflóra egészségesen tartásában. Ma már fejlesztés alatt van Japánban egy üdítő, amelyben magas a rostok koncentrációja. S húsz éve a legtöbb táplálkozási szakértő egyetért abban, hogy az ipari, túlzottan feldolgozott élelmiszereket érdemes elkerülni.
– Hogyan változtatja majd meg a nanotechnológia, a génmanipuláció az étkezési szokásainkat?
– Nehéz ezt megjósolni: a génmódosított élelmiszer mellett és ellen is fel lehet hozni érveket. Rövid távon ezek segíthetik a vegyszerhasználat mérséklését, ami jó irány. Másrészt az új technológiák csökkentik a változatosságot, hosszú távon ez viszont a termőföldek minőségének a romlásához vezet. Nemcsak azon kell gondolkodnunk, hogy az új technológiák miként befolyásolják az élelmiszer-ellátásunkat és az étkezési szokásainkat, hanem azt is nézni kell, milyen hatásuk lesz.
