Nem, nem vagyok orvos, csak egy tudománnyal, innovációval foglalkozó újságíró. Kommunikációs szakemberként azonban fenntartásokkal kezelem a legújabb tudományos eredményekről szóló cikkeket. Különösen szkeptikus vagyok a rákkutatási eredményeket taglaló írásokkal szemben. Ki az adott sajtóorgánum legnagyobb hirdetője? Talán nem valamelyik gyógyszergyár? – szólal meg bennem folyton a kisördög.
A minap azonban egy olyan hírre bukkantam, amely hitelesnek tűnik, sőt, amelyet még én is megértek és követni tudok. S ami még fontosabb: az eredmény közelebb vihet minket a daganatok „működési elvének” megértéséhez. És talán a betegségcsoport halálozási statisztikákban betöltött dobogós helyezése is meginoghat egyszer. (A magyar össznépességet tekintve százezer lakosonként 392 férfi halálát daganatos kórok, 596-ét pedig a keringési rendszer megbetegedései okozzák, de például a 60–64 éves uraknál a daganatos problémák a vezető halálokok.)
A brit Independent által közölt friss kutatási fejlemény szerint a rákos sejtburjánzás nem egyszerűen eszeveszett gyorsulás, mint eddig hitték. A kémiai folyamatokban gyorsító- és fékezőerők működnek, a daganat túlélését pedig éppen ez az „okos” viselkedése biztosítja. Fontos, hogy az írás tehát egy valós, kontrollált kutatáson, nem pedig valami étrendkiegészítő-gyártó által fizetett kutatásszerű tevékenységgel kapcsolatos megállapításon alapul.
A szakemberek különös megközelítése az volt, hogy nem a rák növekedési szakaszait, hanem annak alvó állapotait vizsgálták. Csakhogy ilyenkor a betegek jellemzően tünetmentesek, hiszen túl vannak egy operáción, egy vegyi, azaz kemoterápián, hormon- vagy sugárkezelésen. Ezt a problémát tetézi, hogy még a legmodernebb diagnosztikai eljárások is sokszor csődöt mondanak, a PET/CT (a PET a positron-emission tomography, azaz pozitronemissziós orvosi képalkotás rövidítése) sem kivétel ezalól. Magyarán azért nem, illetve alig kutatták eddig ezeket az állapotokat, mert egyfelől tünet- és panaszmentesek, másfelől az alvó rákos sejtek szinte kimutathatatlanok voltak.
Ma viszont már jobban kiszúrhatók ezek a daganatok, különösen, ha tudják, hol kell őket keresni. Ezen sejtek anyagcseréje rendkívül lelassul, akár a téli álmot alvó állatoké, így nem létező vagy minimális anyagcseretermék-nyomaik alapján sem könnyű a felfedezésük. Ám szerencsére bizonyos RNS molekulák jelenléte elárulja őket. Az RNS pedig vérből, vizeletből kimutatható.
A Francesco Crea vezette brit kutatásban a kanadai BC Cancer Agency is részt vett. Ők kifejezetten a férfiakat sújtó, gyakran visszatérő prosztatarákot vizsgálták. Arra jutottak, hogy bizonyos nem szteroidos gyulladáscsökkentő gyógyszerek meg tudják akadályozni, hogy a sejtburjánzás beinduljon, mivel gátolják a „ébredj fel” jelzéseket küldő molekulákat. A dolog szépséghibája, hogy egyelőre csak kezdeti fázisról van szó, így klinikai kísérleteknek, alapos próbáknak kell igazolniuk ezeket a feltételezéseket.
Egy ilyen procedúra viszont 10-15 esztendeig tart. Magyarán a rákgyógyítás mai, ígéretes kutatási irányainak esetleges sikereit a ma élő, veszélyeztetett 50-70 éves korosztály kevéssé élvezheti. Inkább a mai 30-40 évesek és a fiatalabbak reménykedhetnek abban, hogy a 2030-as, 2040-es évekre az ilyen és ehhez hasonló kutatások legalább némelyike eredményre vezet. Bár az is tény, hogy számos új, már sok helyütt használt terápia kecsegtet sikerekkel – néhányat ezek közül külön írásunkban villantunk fel.
NÉHÁNY ÚJ, ÍGÉRETES RÁKTERÁPIA
Hat esztendővel ezelőtt több mint 32 millió rákos beteg élt szerte a világban, ám évente 13-15 millió új megbetegedést regisztrálnak, s öt-tíz esztendő múlva már évi húszmillióhoz közelíthet az újonnan diagnosztizáltak száma. Nálunk évente csaknem ötvenezer új rosszindulatú daganatos kórt azonosítanak, és ezek miatt minden esztendőben több mint harmincezer magyar beteg távozik az élők sorából. Az alábbiakban néhány ígéretes, főként orvostudományi megközelítésű gyógyítási eljárást villantunk fel, de rápillantunk az étrend-kiegészítő csodaszerek és a csodadoktorok világára is.
1. Csodaszerek, gyógyítók, csodás gyógyulások
A lehető legóvatosabban kell bánni az interneten és az ismerősi szóbeszédben százszámra felbukkanó csodaszerekkel, a mögéjük „kanyarított” féligazságokon és álkutatásokon alapuló ilyen-olyan történetekkel, márkákkal, hitrendszerekkel. Sokukban egyes orvosok is hisznek (vagy üzletileg érdekeltek benne), és persze a súlyos betegek két kézzel kapaszkodnak az effélékbe, ami tovább bonyolítja a helyzetet.
Természetesen az étrend-kiegészítők jellemzően erősítik a betegség legyőzésében kulcsszerepet játszó immunrendszert, s a hit, a mentális egészség, a bizakodás, az új célok kitűzése is bizonyítottan segít akár a súlyos betegeken is. Fontos tehát a hit, csak vigyázni kell a vakhittel és a túlzott elvárásokkal. Mert sajnos a csodaszerek és a csodatévők „iparága” a világ egyik leghatalmasabb üzlete, de az volt már hosszú emberöltőkkel ezelőtt is.
A különleges növények és a csodadoktorok ettől még tényleg segíthetnek, csak közel sem mindig és mindenkinek, illetve nem minden stádiumban. Persze a főként a tüneteket enyhítő gyógyszereket gyártó egészségipar is hatalmas üzlet, de azért ha beteg vagyok, először mégiscsak orvoshoz megyek. Legfeljebb nem fogadom el minden fenntartás nélkül a doktor megállapításait, s alternatívákat, kiegészítő terápiákat is keresek. Különösen, ha a tudományos gyógyítás csak a tüneteimet enyhíti, az okot, a betegséget nem igazán kezeli, nem szünteti meg.
2. Génterápia
A leggyorsabban fejlődő géntudomány friss eredményei szerint egyes típusú daganatos sejtburjánzásokat meg lehet állítani azzal, hogy „jó géneket” juttatnak a beteg sejtekbe. A terápiák újak, korai szakaszban tartanak, ritkák és igen drágák.
3. Kis orvosi beavatkozást igénylő, nem invazív technológiák
Legjellemzőbb verziójuk, hogy kis fém nanorészecskéket (aranyat vagy szén nanocsöveket) juttatnak a beteg sejtcsoportokhoz, és a mikrosütők kapcsán megismerthez hasonló hullámokkal e fémecskéket felmelegítik. Hasonló az elektródás gyógyítás (tumor treating fields), valamint a nagy intenzitású, fókuszált ultrahang-terápia – high-intensity focused ultrasound (HIFU) – szintén ígéretes. Ez utóbbi ki is egészítheti a hagyományos eljárásokat.
4. Orvosi immunterápiák
Nemcsak csodaszerekkel, de tudományosan fejlesztett gyógyszerekkel is lehet segíteni az immunrendszer harcát a tumorok ellen. Amerikában például a prosztatarákban és néhány más típusban a Sipuleucel-T (Provenge) készítményt alkalmazzák, különösen a betegség korai szakaszában. Hasonló eljárás a hatvanas években felfedezett, de csak ma teret nyerő ACT, ez az adoptive cell transfer (adaptáló sejtátviteli) terápia rövidítése.
5. Új szerek
Az egyik legígéretesebb anyag a DCA, azaz a diklór-acetát, de a széles körű klinikai tesztek itt hiányoznak. Mégis sok rákos beteg szedi ellenőrizetlenül, ami viszont májkárosodást okozhat. Valós kutatások szerint jó kiegészítése lehet a kezeléseknek egy másik szer, a quercetin, amely egy növényi pigment flavonoid. Van ebből a szilvában, az almában, a brokkoliban, a kelkáposztában, a fekete és a zöld teában, a vörösborban, a citrusfélékben, a hagymában, a kaporban, a korianderben vagy a petrezselyemben. Szintén magas a flavonoid- (így a quercetin-) tartalma a szőlőnek, a fekete cseresznyének, a szedernek és az áfonyának. Érdekes ellenőrzött gyógyszerkísérlet folyt emellett a melanóma kapcsán az Opdivo és a Yervoy gyógyszerekkel, nagy sikerrátával.
6. Baktérium- és vírusterápiák
A Clostridium novyi baktérium sikerrel pusztított el tumorokat, de jó eredményeket értek el a génmódosított poliovírusokkal is.
Borítófotó: Egy mellrák elleni akció. A látványos küzdelem is kevés
