A friss hírek szerint Kína a tavaly őszi kriptopénz-kibocsátási (ICO) korlátozást követően az idén a bitcoin és társai ellen még keményebben lép majd fel. A helyi jegybank ugyanis minden eszközzel azon van, hogy megakadályozza a különböző befektetési lufik kialakulását. Ebben az évben a „kódsorpénzek” előállítóit, azaz a „bányászokat” veszik célba, melyek közül több nagyobb „vállalkozó” folyamatosan teszi át a székhelyét az Egyesült Államokba, Kanadába, Szingapúrba vagy Dél-Koreába. Közben Amerikában is elkezdték felhúzni a korlátokat: a tőzsdefelügyelet (SEC) már néhány új digitális pénz kibocsátását is leállította.
Tehát vannak próbálkozások az „őrület” megfékezésére, ám a valóság ingoványos: igazi rejtély manapság a kriptovaluták árfolyamának sosem látott szárnyalása. Ilyen elképesztő árugrásokra még az ezredfordulós dotkom lufi idején sem igen volt példa. Érdekes tünete a jelenségnek, hogy újabban a nagy üzleti portálok kiemelt helyein is kezd feltűnni a bitcoin pillanatnyi ára. Igaz, hogy az utóbbi napokban folyamatosan újra esik az árfolyam: lapzártánk idején 10 ezer dollár köré esett a decemberben még 20 ezer dollárig száguldó kurzus.
Miközben a kereskedett mennyiségek szintén bővültek, tavaly a virtuális érmék értéke nem kevesebb mint az év eleji számok hússzorosára nőtt. De-cember végén viszont a hullámvasút túljutott a nagy emelkedőn, sőt, mint említettük, zuhanás következett.
Azoknak, akik már temetnék a kripto-valutákat, van egy rossz hírünk: a bitcoin árfolyamától függetlenül a jelek szerint itt valóban a pénzügyi világot alapjaiban felforgató, átalakító trenddel állunk szemben. Olyasmivel, mint az ipari forradalom hajnalán a gyárak, pár évtizede a számítógépek vagy később a mobiltelefonok megjelenése volt – azaz az üzleti világ szereplőinek mindenképp számolnia kell a ma persze még eléggé ismeretlen, gyakorlatilag kiszámíthatatlan következményekkel.
Ilyen ármozgást követően még akkor is teljesen más lesz a világ, ha esetleg a bitcoin jelentősen elértéktelenedik a következő hónapokban. Hogy miért? Mert az igazi forradalmat nem is maga a rengeteget emlegetett virtuális pénz, hanem a mögötte álló technológia jelenti. Sokan, sokat beszéltek már a blokklánc (blockchain) technológiáról, de akár pár szóban is össze lehet foglalni a lényegét. Éspedig: klasszikus eszközökkel totálisan hamisíthatatlan kódsorok igen gyors, hibamentes, megmásíthatatlan és visszavonhatatlan cseréjét teszi lehetővé két informatikai eszköz között. Azaz technikai értelemben egyszerűen a „tökéletes digitális pénzt” sikerült megalkotnia a sok világsztárnál jobban ismert Satoshi Nakamotónak. Akiről persze máig fogalmunk sincsen, hogy ténylegesen ki is lehetett.
Az viszont bizonyos, hogy – túlzás nélkül – egy világrengető megoldás született, illetve terjed most el a gépek közti átutalás-átvezetés lényegében teljes biztonsággal történő tranzaktálására. Mi következik ebből? Az, hogy pár éven belül gyökeresen alakul át gazdaságunk alapja, a pénz. Azt persze nem tudhatjuk, hogy az egyes államok vagy akár a nemzetközi közösségek miként reagálnak erre az új trendre, főként, hogy elismerik-e valaha a bitcoint és társait. De ez csak az egyik és nem feltétlenül a legfontosabb kérdés.
A lényegesebb az, hogy a pénz fogalma, a fizetési tranzakciók menete miként alakul. Mert cégvezetőként, üzleti döntéshozóként bizony fel kell készülnünk arra a talán nem is olyan távoli eshetőségre, hogy alapjaiban változnak meg a vásárlók, az ügyfelek, illetve a partnerek fizetési szokásai.
Itt közel sem csak a kártyás, sőt, a mobiltelefonok csipjeit használó, érintéses, „csippantós” fizetés elképesztően gyors elterjedésére kell gondolni, hanem arra is, hogy a mai készpénz mellett a számlapénzt is rövidesen kihívás elé állítják a digitális valuták.
A legfontosabb változás egyfelől a külföldre történő pénzküldést érinti majd, amelyre már ma is nagyságrendekkel olcsóbban van lehetőség, mint akár két-három éve, a TransferWise és hasonló szolgáltatók elterjedését megelőzően. Mostanra tehát egy vállalkozás akár kis összegben is könnyebben importálhat, vásárolhat vagy éppen exportálhat, hiszen nem kerül sok ezer forintba egyetlen tranzakció. Ráadásul az említett szolgáltatók még csak nem is a hiperbiztonságos blokklánc technológiát alkalmazzák, hanem egyéb „trükköket” vetnek be az olcsóbb átutalás érdekében.
Mi lesz tehát, ha rövidesen a cégek és ezt követően a magánemberek közti készpénzforgalom is minimálisra zsugorodik?
Lesz egy jól védhető, ujjlenyomattal és hatjegyű PIN-kóddal, valamint távoli letiltási lehetőséggel felvértezett mobilpénztárcánk a napi fizetésekhez, valamint egy még jobban védett megtakarítási számlánk, ahonnan a nagyobb összegeket tudjuk utalni. Méghozzá úgy, hogy – az extrém eseteket leszámítva – nem igazán kell tartanunk attól, hogy a saját telefonunkon tárolt pénzhez illetéktelenek hozzájuthatnak.
Amennyiben ez megvalósul, s tömegével lépnek felnőttkorba az új generációk, egész ágazatok képe változhat meg. A pénzszállítók, pénzkezelők, a banki és postai alkalmazottak, az áruházi pénztárosok, a kalauzok és a parkolóőrök már ma érzik e változások előszelét, de ez csak a dolog első vetülete. Ha ugyanis jelentősen olcsóbb lesz a pénzek mozgatása, akkor elvben még tovább erősödnek a gazdasági globalizációs tendenciák, még gyorsabban mozognak majd a vagyonok a tőzsdék közt, s még könnyebb lesz elrejteni az illegális jövedelmeket. Tovább erősödhet tehát a kiberbűnözés, de egyúttal átalakul a bankrendszer eddigi üzleti modellje is.
Hogy pontosan mi és főleg hogyan történik majd, az persze a jövő zenéje. Ám nem a túl távoli jövőé, ezért akár magánemberként, akár üzleti döntéshozóként is fel kell készülnünk a blokklánc technológia mindent – vagy legalábbis a pénzkezelést és az ehhez lazábban kapcsolódó iparágakat, azaz az egész pénzrendszert – felforgató érkezéséhez. Függetlenül attól, hogy a bitcoin tavasszal száz vagy éppen százezer dollárt ér majd. A pénzátutalások forradalma előtt azonban még áll egy komolyabb technológiai akadály: ugyanis míg a Visa vagy a Mastercard akár másodpercenként tízezer tranzakciót is képes kezelni, addig a bitcoin mögött álló blokklánc csak fél tucatot. A probléma felszámolása viszont csak idő kérdése: a programozói közösségek digitális boszorkánykonyháiban ugyanis már készülnek a villámgyors, de mégis atombiztos kriptovaluták.
Friss kriptofejlemények
A múlt héten Dél-Koreában bejelentették, hogy betiltják a kriptopénz kereskedelmet, sőt – az első hírek szerint – helyi akciókat is indítottak a nagyobb kriptotőzsdék üzemeltetőinél. Ám valójában annyi történt, hogy egy decemberben gründolt munkacsoport éppen egy törvényjavaslatot készít: ez szabályozná a kriptopénzek kereskedését ott.
Dél-Koreában a fiatalok igen nagy vagyonokat tartanak ilyen digitális valutákban, azaz a hatalom jobbal óvatos, hiszen társadalmi feszültséget okoznna, ha az emberek tömegesen buknál el vagyonukat a kriptotőzsdéken; ezek ráadásul valószínűleg részben illegális tevékenységekkel is összefüggésbe hozhatók.
Kínában az online hozzáférést tiltanák le azokhoz a kriptotőzsdékhez, melyek Kínában toboroznak ügyfeleket, de a digitálispénz elszámolóházak, brókerek is össztűz alatt vannak épp.
Mindezek mellett éppen csődbe ment a napi egy százalékos nyereséget ígérő bitcoinnect, amely dollármilliárdos mennyiségben helyez eladási nyomást az árfolyamra.
