“Trianon örökre elveszett” – ezzel a hangzatos címmel akarja bevonzani az olvasókat a hetilap. Mintha csak arra lenne szükségünk manapság, hogy az ilyen defetista jelszavak terjedjenek. Most, amikor jól láthatóan a történelmi Magyarország kétharmada után, már az alapvető nemzetállami létünktől is meg akarnak minket fosztani. Ilyenkor egy szerkesztőségben jó ötletnek tartják ezzel a címmel megpörgetni a lap eladásait.
Persze, ha beleolvasunk az interjúba, abból már kiderül, hogy Romsics ezt “államjogi értelemben” mondta, amit szintén nem jó hallani, de ebből legalább már azt tudjuk, hogy ez nem azt jelenti, hogy Erdélyről minden szempontból le kell mondanunk. Ahogy a történész is hozzáteszi: “Ettől függetlenül, amíg élnek ott magyarok addig Erdély az ottani magyaroké is és a magyar államnak van és kell is hogy legyen köze hozzá”. Az mondjuk kérdéses, hogy meddig beszélhetünk magyar államról még.
Merthogy Romsics ebben az interjúban az egyesült Európa nemzetállamokat összeolvasztó koncepciója mellett teszi le egyértelműen a garast. Szerinte ugyanis csak így tudjuk megvédeni magunkat a tömeges bevándorlástól, és csak ezen a módon lehet hatékony külpolitikát folytatni. Persze ezzel önmagának mond ellent, hiszen azt is állítja, törvényszerű, hogy a többnemzetiségű birodalmak felbomlanak. Erre az ellentmondásra az újságíró is felhívja a figyelmet. Romsics viszont úgy próbálja kibogozni a saját maga által kötött csomót, hogy azt állítja: “A Monarchiát házasságokkal és erőszakkal hozták létre, az EU tagjai viszont maguk döntöttek az egyesülésről”. Jó is, hogy felhozta ezt a párhuzamot, hiszen most is azt látjuk, hogy az EU létrejötte ugyan valóban a nemzetek önrendelkezése alapján történt, a jelenleg zajló egységesítése viszont ugyanúgy erőszakkal, a nemzetek megkérdezése nélkül történik. Csak annyi a különbség, hogy most az érdekházasságok helyét átvették a gyenge felhatalmazással rendelkező uniós bürokraták ügyeskedései.
Már csak ezért is érthetetlen, hogyan képes Romsics úgy beállítani magát az interjúban, mint akit a magyar baloldal azért nem szeret, mert nemzeti elkötelezettségű. Persze most mindent megtett, hogy ezt alátámassza, hiszen a magyar baloldalról elég egyértelműen kimondja, hogy hiányzik belőlük a nemzeti érzelem, és Gyurcsány Ferenc külhoni magyarokat gyalázó akcióit is kritikával illeti.
Csakhogy elég nehéz mindezt nem valamiféle elvtelen helyezkedésként látni. 2005-ben még teljesen rendben volt Gyurcsány személye Romsics számára, hiszen az akkori szocialista (tehát alapvetően nemzetietlen ugye?) miniszterelnökhöz szívesen odadörgölőzött.
Hogy is történt?
Gyurcsány írt egy könyvet Útközben címmel, amelynek bemutatóján Romsics elég aktív szerepet vállalt. A történész ugyanis a baloldali elittel együtt mutatta be a bukott minszterelnök dolgozatát annak nyilvános ajnározásán. Még előadást is tartott az összeverbuválódott Gyurcsányt éltető közönségnek. Mindezt úgy, hogy akkorra már túl voltunk a 2004-es botrányos népszavazáson, melynek gyalázatos eredménye egyértelműen Gyurcsány nevéhez köthető, és amit Romsics is megemlít mostani interjújában. Természetesen úgy, mintha neki soha nem lett volna köze Gyurcsányhoz és sleppjéhez.
Pedig ez olyannyira nem így van, hogy Gyurcsány Ferenc könyvének bemutatóján jelentette ki: Romsics Ignácot tartja egyik múzsájának Ferge Zsuzsa baloldali szociológus és Vitányi Iván, az MSZP doyenjeként emlegetett politikusa, programadója mellett. "A miniszterelnök intellektuális fejlődéséhez jelentősen hozzájárult Romsics Ignác történész és Ferge Zsuzsa szociológus. Az ő előadásaikat ezért végig kellett hallgatni" – emelik ki a korabeli beszámolók a könyvbemutatóról szóló tudósításukban. Gyurcsány elismerő nyilatkozata Romsics szellemi befolyásáról az ilyen bemutatókon szokásos kedveskedésnél többről is szólt. Elismerést jelentett a történésznek abban a vitában, amelyben az MSZP akkori régi és új elitje csapott össze a párt irányvonaláról, és amelynek eredményeként Gyurcsány elnyerte a baloldal szellemi irányítója szerepet.
Romsics és Gyurcsány közötti elmélyült munkaviszonyt jelzi az is, hogy a történész tanított a szocialisták Gyurcsány által vezetett alapítványának káderképzőjében is. A tanári kar Romsics mellett olyan oktatókból állt, mint Bajnai Gordon, Andor László, Keszthelyi András (Gyurcsány Ferenc korábbi kommunikációs tanácsadója), Tabajdi Csaba.
Csupán ezek miatt nem Romsics a legjobb választás a megemlékezéshez országunk megcsonkításának közelgő évfordulójának alkalmából.
Borítófotó: Romsics Ignác történész (MTI Fotó: Kovács Attila)
