– Sokak szerint a magyar gazdaság semmit sem érne uniós pénzek és multik nélkül. Tényleg ez a helyzet?
– Ez csak részben igaz! Az EU-ból érkező pályázati pénzek az utóbbi években jelentős hatással voltak a gazdasági növekedésre. Hosszabb távon viszont ösztönző hatásuk csak akkor marad meg, ha egyrészről a létrehozott infrastruktúra javítja az üzleti környezetet, másrészről a gépi, technológiai és tudásberuházások dinamizálják a gazdaságot. A technológiai és tudásberuházások különösen fontosak, ugyanis ezek hozzájárulnak a termelékenység növeléséhez.
A multikkal kapcsolatban fordulóponthoz érkeztünk. Nemzetközi elemzések és nagyvállalati stratégiák bizonyítják, hogy a digitalizációs és robotizációs forradalom az ő szerepüket is megváltoztatja. Ezek az óriáscégek kisebb, egymással lazább együttműködésben lévő vállalatcsoportokká alakulnak majd át, amelyek a piaci igények sokkal rugalmasabb kielégítésére lesznek képesek, mint a hierarchikusan szervezett értékláncalapú szervezetek. Éppen ezért ma már nem szabad ösztönözni a hagyományos értékláncszervezet összeszerelési szakaszának a betelepítését. Helyette a hazai kis- és közepes vállalati szektort kell a rendelkezésre álló forrásokkal, jól megválasztott célok mentén kiemelkedő hatékonysággal felerősíteni, s ezzel az innováción, gyors és rugalmas működésen alapuló laza vállalathálózatokba való bekapcsolódásra képessé tenni. A mikrocégeket pedig ahhoz kellene hozzásegíteni, hogy a hazai piacot az ország minden pontján minél színvonalasabb termékekkel és szolgáltatásokkal tudják ellátni, javítva ezzel az emberek életminőségét.
– Mi lesz velünk 2020 után?
– Az EU-s és hazai források felhasználásának a hatékonysága jelentősen befolyásolja majd, hogy miként alakul a gazdasági fejlődés tendenciája 2020 után. Ha ezekből az erőforrásokból sikerül megerősíteni a hazai kis- és középvállalati szektort, ha színesedik a gazdasági szerkezet, csökken az erős függőség az autóipartól, azonkívül megerősödnek a nemzetközi piacokon elsősorban nem árakkal, hanem tudás- és innovációtartalommal versenyezni képes magyar vállalkozások, esetleg vállalkozáshálózatok, akkor a magyar gazdaság fejlődése fenntartható marad. A folyamatot egyébként segítheti a V4-eken belüli együttműködés, valamint az, ha Kínával valóban kölcsönösen előnyös és hosszú távú gazdasági kapcsolatokat sikerül kiépíteni. A siker alapvető feltétele, hogy a kooperáció során ne váljunk az olcsó kínai termékek dömpingpiacává.
– Mit tud felmutatni önmagától a gazdaságunk?
– A tipikus makroszámok jók az EU-s átlaghoz viszonyítva. Azonban az országos makromutatók elrejtik a foglalkoztatottságban, a munkanélküliségben, az új értékek teremtésében, a képzettségben és a beruházási szintekben lévő jelentős regionális különbségeket.
– Milyen területeket kellene fejleszteni, hogy tartós legyen a növekedés?
– Elsősorban a humánvagyon állapotának a javítását látom sürgetőnek. De fontos lenne az innováció és a vállalkozószellem erősítése is.
