Gazdaságunk készpénzigénye nemzetközi összehasonlításban is nagy. A bankkártyákkal, a különböző elektronikus megoldásokkal bonyolított fizetési forgalom nő, mégsem csökken a készpénzarány. Míg 2013-ig 2000 milliárd forint körül volt a lakosságnál lévő készpénz összege, 2016 végére már 3601 milliárdot számolt a Magyar Nemzeti Bank. De mi állhat e gigantikus állomány hátterében?
Az események a 2008-as világgazdasági válsághoz vezetnek vissza – mondta Lentner Csaba közgazdászprofesszor a Figyelőnek. Ugyanis a krízis során bankbetétek annullálódtak, a problémák visszaszorításához pedig a kormányok jelentős közpénzt áldoztak fel. Sőt a megtakarítók pénze sem gyarapodott megfelelő mértékben. Hazai viszonylatban ennek a következménye, hogy a kereskedelmi bankokban tárolt források nem kifizetődők az alacsony kamatkörnyezet miatt, tehát nem érdemes bankban tartani a pénzt. Továbbá ezen összegek utalása (utaztatása) más befektetési forrásokba, valamint a lakossági megtakarítók esetében is tetemes járulékos költségekkel, készpénzfelvételi díjterhelésekkel jár. A pár százalékos hozamok elvesznek egy váltogató, befektetési portfóliót kereső vagy óhatatlanul készpénzt felvenni szándékozó esetében. Másrészt a kártyakezelési, elektronikus utalási díjak is jelentősen megemelkedtek. Mindaddig, amíg a kamatok nem nőnek, továbbra is növekvő készpénztartással kell számolni. Szinte teljesen mindegy, hogy a megtakarítók – főleg a lakosság – beteszik-e a pénzüket a bankokba, avagy sem, ráadásul az állampapírok sokkal jobban fizetnek. A világban jelenleg alkalmazott mennyiségi lazításos, gazdasági élénkítéssel járó gyakorlat a hitelt felvevőknek, beruházóknak, a válságba kerülteknek kedvez, ami ugyancsak élénkíti a készpénzforgalmat.
Azon kérdésünkre, hogy érez-e „rákényszerítést” a bankkártya, a virtuális világban kezelt pénz serkentésére, Lentner Csaba azt felelte: minden pénzügyikultúra-fejlesztésben gondolkodó kormány és jegybank ezt hangsúlyozza, ám ennek hiányoznak a makrogazdasági feltételei.
Az emberek szeretik a fizikailag megfogható bankjegyeket, de itt sem a lojalitás az elsődleges: a jegybanki szabályozás 2013 óta alapvetően a fizetőképes kereslet bővítésére, s csak másodsorban a megtakarítási hajlandóság növelésére fókuszál – állítja a szakértő. S hogy „halálra vannak-e ítélve a bankjegyek”, arról azt mondta: mindaddig, amíg alacsony a kamat, a lakosság előszeretettel tart készpénzt.
Borítófotó: Kecskés András, Jogász-közgazdász, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi docense (balra); Lentner Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának a professzora, a Közpénzügyi Kutatóintézet vezetője
