Debreczeni Barnabás
A Shinrai ügyvezető igazgatója
Nagyon ritka, hogy kérdésekkel, aggályokkal érkeznek hozzánk az emberek. Aki vásárolni akar, rendszerint igen felkészült. Tisztában van a lehetőségekkel” – mondja a nemzetközi Shinrai bitcoin-tőzsdehálózat magyarországi vezetője.
Jelenleg ők üzemeltetik az egyetlen hazai bitcoin-automatát Pest belvárosában, az Anker közben. Debreczeni elmondása alapján rendszerint egyetlen kérdés merül fel a hozzájuk fordulók részéről: ők mint cég megbízhatók-e. A virtuális pénzek létét egyáltalán nem kérdőjelezik meg – legalábbis azok nem, akik használják ezeket és ilyen kriptovalutákba fektetnek. Vannak ugyan piramisjátékok, de éppen ezért fontos, hogy bitcoint megbízható szolgáltatótól vegyünk, ahogyan részvényt vagy államkötvényt sem egy ismeretlen weboldalon rendelünk, akkor sem, ha hatalmas hozammal kecsegtetnek. Egyszerűen el kell kerülni azokat, ahol mások beszervezésével ígérnek hatalmas pénzt. „Erre már csak azért sincs szükség, mert a kriptovaluták önmagukban is képesek évi 5-10-szeres hasznot hajtani, hiszen egyre többen fedezik fel ezt a remek lehetőséget” – mondja Debreczeni Barnabás.
A legegyszerűbb módja a befektetésnek az ATM felkeresése egy okostelefonnal, de az is jó, ha az Mrcoin.eu oldalon regisztrálunk a személyes iratainkkal. A rendszer szuperbiztonságos, de mostanában kicsit lassú. Ugyanis – látva a hatalmas árfolyamugrást – milliók mozdultak rá a lehetőségre, így nem kizárt, hogy a tranzakciók hosszú órákba, napokba telnek. (Nem a tranzakció tart soká, hanem annak ellenőrzése, visszaigazolása.)
Jelenleg azonban már tesztelik azt a bitcoinrendszert, amely a szakértő szerint körülbelül két év múlva alkalmassá válik arra, hogy akár kávét is rendszeresen (nem csak a hecc kedvéért) kriptovalutával, például bitcoinnal fizessünk ki. Deb-reczeni Barnabás véleménye szerint még „nagyon az elején vagyunk” az egész virtuálispénz-fejlődésnek. Úgy véli, ahogyan elkezdik majd százmilliók használni ezt a pénzt, elképesztő módon felmehet az árfolyam, még a mainál is nagyságrendekkel magasabbra.
Azokat, akik az engedélyeket és a szabályozást kérdezik, azzal nyugtatja meg, hogy ők maguk is teljeskörűen, körültekintően üzemelték be a bitcoinos ATM-jüket. „Igaz, három éve, amikor megjelentünk, minden hatóság egy másikhoz küldött minket, mert nem tudtak mit kezdeni egy ilyen szolgáltatással. Végül a kerületi jegyző vette át az engedélykérelmünket” – meséli.
De a cég Mrcoin.eu oldalán még egyszerűbb elindulni, sőt a költségek kedvezőbbek is.
Arra a kérdésre is van válasza a szakembernek, hogy a bűnözők használják-e a szinte lenyomozhatatlan virtuális valutákat. Állítása szerint a vizsgálatok azt mutatták, hogy a forgalomban lévő bitcoinmennyiségnek mindössze öt százalékát használják illegális célokra, szemben a készpénz mintegy 15 százalékával – így nem is érti a felvetést, hogy miért kellene betiltani a virtuális valutákat. Sőt, a legszigorúbb orosz szabályozás, amely pár évig tiltani próbálta, most ismerte el azt fizetőeszköznek, ahogyan a japán is.
Náluk az emelkedésre spekulálók mellett egyre többen vannak, akik külföldről várnak, vagy például EU-n kívülre utalnának nagyobb összegeket. Ezzel a módszerrel jellemzően gyorsabban és olcsóbban odaér a pénz. Sokan pedig a „világvégétől” tartva egyfajta menekülővalutának, az aranyhoz hasonló befektetésnek tekintik a bitcoint. A szakértő szerint a szabályozás szerencsére óvatos, és immár a magyar pénzügyi hatóságoknál is van rajongója a virtuális valutának, ráadásul már nemcsak a fiatalok, hanem az idősebb munkatársak körében is.
„Valahogy úgy vagyunk a kripto-valutákkal, mint a kilencvenes évek elején-közepén az internettel és az e-maillel. Most tanuljuk használni ezeket az eszközöket, melyek talán alapjaiban forgatják fel a jövőt, mint a világháló tette, hiszen a weben mostanra nemcsak fájlokat, információkat, hanem értéket is tudunk végre nagyon biztonságosan, olcsón és egyre gyorsabban küldeni.”
Szalbot Balázs
A Horváth és Társai DLA Piper Ügyvédi Iroda szakjogásza
Az elmúlt hónapokban hatalmasat ugrott a bitcoin, az ether és más krip-to-va-lu-ták árfolyama, ám nem szabad elfelejteni, hogy ha valaki ilyen eszközökbe fektet, akkor a hatalmas volatilitás mellett további kockázatot is vállal. Így azzal is számolnia kell, hogy egy hek-ker-tá-madás esetén – mint ami legutóbb a Bitfinex tőzsdével is történt – az égvilágon semmilyen befektető-védelemre nem számíthat – hívja fel a figyelmet a Horváth és Társai DLA Piper Ügyvédi Iroda e témával foglalkozó szakjogásza. A virtuális valuták kereskedési felületei ugyanis többnyire teljesen szabályozatlanul működnek. Ha az adott parkett csődbe jut, pusztán a felszámolási eljárás sikerében bízhatunk. Ez történt 2014 elején, amikor az egyik legnagyobb bitcoinbörze, az Mt. Gox vált fizetésképtelenné egy hek-ker-támadást követően, vagy legutóbb a Cryptsy elnevezésű tőzsde esetében. A hitelezői követeléseknek mindössze a töredékét tudták kielégíteni.
Bár Szalbot Balázs maga is híve a krip-tovalutáknak, ám leszögezi: ha virtuá-lis pénzt vásárolunk, akkor a legfontosabb az adott valuta minél alaposabb megismerése: ma már mintegy 900 (!) ilyen fizetőeszköz ismert. Sokan könnyen rátalálnak olyan, a kriptovaluták hírnevét is romboló piramisjátékokra, mint a OneCoin. Tavaly decemberben a pénzügyi felügyeletként is működő Magyar Nemzeti Bank igen határozott figyelmeztetést adott ki, melynek lényege: messze kerüljük el az ilyen visszaélési kísérleteket.
A kisbefektetőknek inkább a bit-coin-tőzsdéken való vásárlás vagy az ATM-es átváltás lehet járható út. Érdemes ismertebb site-okon elindulni, mint például a Kraken.com vagy a Poloniex.com. Azonban sajnos ezek a szolgáltatók sem nyújtanak teljes biztonságot. Előfordulhat, hogy egy ilyen tőzsde bennfentes kereskedelemmel próbál nagyobb hozamokat elérni. Májusban például a fenti két parkettet is a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció vádja érte, ezek az ügyek azonban még nem zárultak le.
Miután regisztráltunk, s bizonyos azonosító iratainkról is küldtünk fotókat, már utalhatjuk is bankszámlánkról a pénzt a szolgáltató bankszámlájára. Ám fontos, hogy bizonyos szolgáltatók, mint például a Poloniex.com, csak virtuális valutákat fogadnak el. Néhány napon belül jóváírja a tőzsde az összeget a számlánkon, és kezdődhet a válogatás az e-pénzek között.
Miután megvásároltuk a kriptovalu-tánkat, célszerű kimenteni egy virtuális tárcába, ezzel ugyanis mind a hek-ker-tá-ma-dá-sokból, mind a tőzsdék esetleges fizetésképtelenségéből fakadó kockázatok könnyedén elkerülhetők – emeli ki Szalbot Balázs. Alapesetben ugyanis a börzék a virtuális pénzü(n)ket saját e-tárcáikban tárolják. Ha tehát nem bízunk ebben, akkor kiutalhatjuk a virtuális valutánkat egy külső walletszolgáltatóhoz is. Ám jelentős részüknél – a folyamatos internetkapcsolat miatt – ugyancsak fennáll a hekkelés veszélye.
A legjobb megoldást az úgynevezett cold walletek (hideg tárca) jelentik. Ilyenkor a digitális adatsort olyan helyre tesszük, ahol semmilyen internetkapcsolat sincsen. Lehet ez egy netre nem kötött számítógép, egy speciálisan erre a célra tervezett külső tárhely, de akár egy papírlap is. Már megjelentek a kifejezetten erre szakosodott coldwallet-szolgáltatók is, melyek bitcoin hideg „elraktározására” kifejlesztett, biztonságos külső tárhelyeket forgalmaznak. Ezek 60–100 euróba kerülnek, és általában még akkor is képesek lehetnek megvédeni a pénzünket, ha egy vírusos gépbe dugjuk az eszközt. Ám, ha ezen eszközeinket ellopják, olyan, mintha a készpénzünktől fosztanának meg. (Persze nagyobb értékű kriptovalutáról több különböző helyen biztonságba helyezett másolatot érdemes készíteni, akár az említett eltérő módszerek kombinálásával.)
Más módja is van annak, hogy virtuá-lis valutákba fektessünk: van például egy Svédországban forgalomba hozott certifikát, amely a bitcoin árfolyammozgását követi le. Ennél kockázatosabb megoldás, de akár a több virtuális valutába invesztáló Iconomi platform különböző befektetési alapjaival is próbálkozhatunk hamarosan. A nagy kockázat hatalmas nyereséggel kecsegtet: az elmúlt hónapokban láttuk, amikor az ether nevű valuta 10-ről egészen 400 dollár közelébe ralizott, de a bitcoin is szépen növekedett, nem is szólva számos hasonló valutáról, mint a zcash, a litecoin, a gyorsabb fizetésekre kitalált dash vagy az utalásokat titkosító monero.
Habár már van adózási körlevelünk a bitcoin nyilvántartásáról, illetve az új büntetőeljárási törvény indoklása is említést tesz róla, a hazai jogalkotó egyelőre nem definiálja ezt a pénzt és a hasonló virtuális valutákat – jegyzi meg a DLA Piper szakértője. Szerinte erre valószínűleg csak akkor kerül sor, amikor átültetjük a jelenleg elfogadás alatt álló ötödik pénzmosási irányelv rendelkezéseit a hazai jogba.
A tervezet egyébként a hatálya alá vonná mind a virtuális valuták tőzsdéit, mind az e-pénzek tárolására létrehozott úgynevezett tárcaszolgáltatókat, vagyis rájuk is alkalmazandók lesznek a pénzmosást visszaszorítani hivatott ügyfél-átvilágítási rendelkezések. Ez hatalmas előrelépést jelent majd a piacon, azonban számtalan tisztázatlan kérdés marad még: például, hogy minősülhet-e a virtuá-lis valuták különböző üzleti felhasználása engedélyköteles pénzügyi vagy befektetési szolgáltatásnak, adott esetben kollektív befektetési formának.
Racionális lépés lenne a szabályozó részéről, ha – hasonlóan a német megoldáshoz – pénzügyi eszközzé minősítené a virtuális valutákat. Ezzel azonban indokolatlanul szigorú engedélyezési feltételeket támasztana a piacra lépést fontolgató vállalkozásoknak, ami inkább elrettentően hatna. Az iparágra vonatkozó speciális követelmények sajátos szabályokat igényelnének, ez azonban egyelőre várat magára. Mindenesetre ígéretes az MNB legutóbbi pénzügyi jelentésében kilátásba helyezett, szabályozott körülmények között történő tesztelést lehetővé tevő, úgynevezett „szabályozói homokozók” (regulatory sandbox) bevezetése.
