Van élet Overdose után is

Való Világ
Öt-tíz éven belül önfinanszírozóvá válhat a hazai lóversenyfogadás, a Kincsem Park pedig európai színvonalú szórakoztató-központként születhet újjá – nyilatkozta a Figyelőnek a Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft. és a Kincsem Nemzeti Kft. ügyvezetője, aki a versenyeztetés költségeiről és megtérüléséről, valamint az új magyar csodalóról is részletekkel szolgált.

– Valóban megtalálták az új Over-dose-t?

– Első hallásra talán kicsit bulváros szalagcím, de a francia lovas szaklapok is ezt a párhuzamot taglalták, miután Tour To Paris több hosszal nyert a párizsi Longchamp lóversenypályán. A négyéves mén hazai tulajdonú, de ma már francia tréningben van. Ennek ellenére továbbra is magyarként tekintenek rá, hiszen itthon versenyzett két- és háromesztendősen is, ráadásul a mai napig veretlen.

– Ezek szerint Tour To Paris már francia szemüvegen át is látható?

– Bár Franciaország a galopp- és az ügetőszakágban egyaránt nagyhatalom, azt még ott is elismerik, ha egy kis ország egy éveken át legyőzhetetlen lovat nevel ki. Annak is jó üzenete van, hogy kétévnyi versenyzés után az egészségét és az előképzettségét tekintve kitűnő állapotban került a ló a francia főváros melletti chantilly-i tréningtelepre. Ott egyébként a nagy megmérettetés előtt az a svéd származású Pia Brandt trenírozta két hónapon át, akinek épp egy magyar mestere volt a skandinávoknál Török János személyében. Overdose után tehát újra felkerültünk az európai térképre, az pedig már a következő hónapokban eldőlhet, hogy Tour To Paris is hasonló szintre juthat-e. Más kérdés, hogy szerencsére most nincs szükség olyan sorsfordító sikerekre, mint Overdose esetében 2008–09-ben: akkor a Kincsem Park privatizációja és a sportág jövője forgott kockán.

– A hazai lóállomány 55-60 ezer egyedre tehető. De hány versenylóval számolhatunk?

– A sport- és a versenylovakat is meg kell különböztetni. Az előbbiek terepe a fogathajtás, a díjlovaglás és -ugratás, illetve a military, az utóbbiaké pedig az ügető és a galopp, amely a mai napig a lótenyésztés csúcsa. Mintegy kilencszáz versenyló van jelenleg tréningben. Ezt a számot ezerre tornásznánk fel, ami már egy jelentőségteljes mérőszám a régióban, de a mennyiség mellett a minőségre is törekszünk.

– Mennyibe kerül manapság egy versenyló tartása?

– A másfél éves korig tartó nevelési költség legalább egy-másfél millió forint, a túltermelés miatt azonban Nyugat-Európában ennél kevesebbért is versenylóhoz lehet jutni. A sors fintora, hogy Overdose és Tour To Paris is kimondottan olcsón került hozzánk. A nevelés után a tartás költsége havi 120-150 ezer forintra tehető Magyarországon, ami kifejezetten kedvező, mert sok helyen ez az összeg ezer euró, de van, ahol két-háromezer a belépő. Ami a megtérülést illeti, a versenydíjak a futtatásra fordított éves kiadások húsz százalékát fedezik az angoloknál, a franciáknál pedig a felét. Nálunk ez az arány harminc-negyven százalék. Nemcsak a genetikában jár előttünk egyébként Franciaország, Anglia, Írország vagy Németország, hanem földrajzi okokból a felnevelési lehetőségeket tekintve is, amit Közép-Európában nem ellensúlyozhat a lovak vitaminozása vagy a legelők locsolása. A versenyüzemnek azonban így is érdeke erősíteni a magyar tenyésztést, Dióspuszta és Mezőhegyes szerepe továbbra is megkérdőjelezhetetlen. A versenylófuttatók viszont elsősorban nyerni akarnak; ha a külföldről behozott állat a gyorsabb, akkor azt választják. Az ügetőszakágban több a hazai ló, mint az import, a galoppban pedig mintegy fele-fele az arány.

– Mennyire koncentrált a lófuttatók köre idehaza?

– A legegészségesebb versenyrendszert az eredményezné, ha a kilencszáz egyednek kilencszáz futtatója lenne. Ezzel szemben hozzávetőleg kétszázan vannak együtt a két szakágban, így ha valaki kiszáll, az nagy űrt hagyhat maga mögött. Bár a lóversenysport egyre népszerűbb, a futtatás egy olyan különleges szabadidős tevékenység, amelyre, ha nincs meg a belső indíttatás, senkit sem lehet rábeszélni, mint ahogy golfozni, vitorlázni vagy operába járni sem parancsra szoktak az emberek. Szeretnénk a felső tízezer minél nagyobb hányadával is megszerettetni ezt az ágazatot, mert azt látjuk, a jól működő rendszerekben a gazdasági elit jelen van, azonban ezzel a réteggel itthon egyelőre inkább a futballstadionokban lehet találkozni.

– A Kincsem Park látogatottsága hasonlítható az NB I-es labdarúgó-mérkőzésekéhez?

– Négy olyan nagy rendezvényünk van egy évben, amely egyenként 15-20 ezer nézőt vonz: a tavaszi és az őszi Food Truck Show-val kombinált lóverseny, a nyári Derby Fesztivál, valamint az Ügetőszilveszter. Mivel az utóbbi egy délután produkálja a többi háromnapos fesztivál nézőszámát, a jövőben két-három naposra bővítjük, kihasználva, hogy az év végi ünnepi időszakban ez a fajta különleges szabadtéri szórakozás beivódott a modern kori budapesti kultúrába. Ezeken kívül, a nem kiemelt eseményeken egy-kétezer látogató számít megszokottnak. A hatalmas tömegek egyébként az internetes közvetítések korában ma már Franciaországban sem általánosak, az évtizedekkel korábbi óriási érdeklődést csak az angolok és az írek tudták fenntartani.


Egy érdeklődő a Kincsem Parkban. Divatba hoznák a lóversenyzést

– Hozzászoktak már a fogadók, hogy az eseménykínálat zömét immár nem az orruk előtt futó lovak, hanem a külföldi futamok adják?

– Mintegy ötszáz magyar és tízezer külföldi futamról beszélünk éves szinten. A nemzetközi kínálatot tekintve a franciaországi mellett dubaji, hongkongi, angol, német, osztrák és egy-két dél-amerikai lóverseny is szerepel a programban, de fajlagosan továbbra is a hazaiakra érkezik több fogadás. A jelentős bővítésre azért volt szükség, mert heti két versenynap nyolc-tíz futamával már nem lehet kielégíteni a fogadókat. Hétfőtől vasárnapig nyomon követik a kínálatot, és akár tőlünk több ezer kilométerre lévő futamokra tesznek tétet.

– Azzal, hogy a futamok ma már a Szerencsejáték Zrt. kínálatában is elérhetők, reális cél, hogy három-négy év alatt akár 8-10 milliárd forintos piaccá fejlődjön a hazai lóversenyfogadás?

– Ennyire azért nem szaladnék előre, de a tavaly és tavalyelőtt látott évi kétmilliárd forintos értékesítést a reményeink szerint már az idén megduplázhatjuk. Ám az legalább ilyen fontos, hogy a korábbi több száz milliós veszteség után minimum nullszaldós legyen a rendszer üzemeltetése, a jövő évtől pedig már nyereséget termeljen. Ezek után reális törekvés, hogy a következő öt-tíz esztendőben futtassuk fel olyan szintre a lóversenyfogadást, hogy jelentősen besegíthessen a versenyeztetés finanszírozásába is. A Szerencsejátéknál egyelőre a franciaországi futamokra szabott Kincsem+ TUTI játékkal vagyunk bent, amelyhez nem szükséges lóversenyismeret, sőt gépi játék lévén lényegében félúton van a sportfogadás és a lottó között. Ez azonban a teljes árbevételünk legfeljebb ötödéért felelhet, de a sikerén múlik, hogy mikor követhetik a sorban újabb hasonló játékok, amelyek a hazai futamok érintettségével még nagyobb forgalmat generálhatnak. A lóversenysport játékosbázisának a szélesítéséhez mindenesetre jó alapot ad a Szerencsejáték mintegy 1600 településen elérhető 4500 értékesítési pontja.

– Az elmúlt évek eredményei illeszkednek a Kincsem – Nemzeti Lovas Program által megfogalmazott célokhoz?

– Egy a kormány által 2012-ben elfogadott programról beszélünk, amelynek az előkészítésében aktívan részt vettünk. Bár a nemzetközi változásokra, új kihívásokra reagálva többször is módosítani kellett a dokumentumot, arra büszkék lehetünk, hogy nem mentünk messzire az alapoktól, és biztatók a részeredmények. Például azzal kapcsolatban, hogy teremtsük meg a lóversenyzés divatját, az ágazat mozduljon el az önfinanszírozó modell felé, a Kincsem Park pedig váljon régiós fogadóközponttá. Van, ami már megvalósult, de hosszú még az út.


A Galopp Kapunyitó nevű verseny. Itthon mintegy kilencszáz versenyló van tréningben

– Hogy állnak az infrastrukturális beruházások?

– Látványos változást hozott mind a Kincsem Park, mind pedig az Alagi Lóversenypálya és Tréningközpont rendbetétele, mindez 2-2,5 milliárd forintba került. A műemléki istállók és lelátók rekonstrukciójával ötven-hatvan éves elmaradást pótoltunk, de a futó- és tréningpályák is megújultak, a versenytechnikai reformokról és a közönség kiszolgálása minőségének a javulásáról nem is beszélve. A multifunkciós hasznosítás jegyében agárstadion épül a Kincsem Parkban, de lesznek itt rögbimérkőzések is, mint ahogy a budapesti öttusa-világbajnokságnak szintén otthont adhatunk. Ezeken túl is újabb sportágak behozataláról tárgyalunk, ilyen például az atlétika. De az átfogó terv a Kincsem legendáján alapuló, európai színvonalú szórakoztató-központ létrehozása, ennek a koncepciói az év második felében már el is készülhetnek. Kincsem a lóversenysport Puskása, mindenki hallott már róla, aki látott testközelből lovat.

– Miként lovagolnák meg a legendás angol telivér hírnevét?

– Egy híres lóversenykedvelő építész asztalán már életre is kelt a régi és az új lelá-tó-ré-szek bravúros összekötése, ezt legalább gondolatébresztőként mindenképp megmutatnánk a döntéshozóknak is. A fejlesztés komplexitását tekintve nem meglepő, hogy a már említett beruházási összeg jó tíz-tizenötszörösét is rá kellene fordítani az új, XXI. századi centrumra, amelyben akár egy Kincsem korabeli kaszinó is helyet kaphatna, mint ahogy Herendi Gábor 2017-ben bemutatott filmje alapján egy tematikus park is.

– Ha már Overdose-zal kezdtük a beszélgetést, zárjuk is vele: ha tíz éve nem robban be a köztudatba, ma már pláza vagy lakópark lenne a Kincsem Park helyén?

– Könnyen elképzelhető, elvégre több tőkeerős ingatlanfejlesztő is elsősorban a mérete és az elhelyezkedése miatt szemet vetett a területre. Nem túlzás azt állítani, hogy Overdose 2009. április 19-én feláldozta magát a lóversenysport jövőjéért: aznap nem szabadott volna futnia, mert akkor már előjött a később súlyossá vált patabetegsége. Százból kilencvenkilencen azt mondták volna, hogy inkább pihentessük a lovat, de őrült felhajtás övezte a világ körüli útja előtti gálaelőadást. Ambivalens érzéseim vannak azzal a nappal kapcsolatban, mert bár később jöttek a betegségek és a gondok, olyan hatalmas tömeg volt, amely Imperiál 1963-as versenye óta nem fordult meg a Kincsem Parkban. Akkor és ott ez megváltoztatta a lóverseny hazai megítélését.

 

Borítófotó: Lovakat vezetnek fel egy galoppversenyre. Az állatoknál a tartás költsége havi 120-150 ezer forintra tehető