Nagy vállalati rivalizálások

Való Világ
Össze-gyűjtöttük a jelenleg is zajló vállalati harcok közül a legfontosabbakat, illetve azt is megnéztük, hogy a nagy céges csörtékben ki áll nyerésre.

Titánok harca

Vajon az egyen- vagy a váltakozó áramot fogja használni a világ? – a századfordulón ez volt a tétje Thomas Edison és Nikola Tesla rivalizálásának. Edison, hogy vetélytársa találmányát befeketítse, népes közönség előtt különféle állatokat – lovakat, teheneket – ölt meg a váltakozó árammal. Végül egy ezerfős nézősereg előtt egy Topsy nevű elefánt életét is elvette. Szerencsére ma már ennél jóval visszafogottabbak a küzdelmek az üzleti életben. Ha a vállalatok egymásnak is esnek, legfeljebb tévé-, online vagy plakátkampányokban üzengetnek egymásnak.

 

Coca-Cola vs. Pepsi

 A „kólaháború” igazán a 80-as években csúcsosodott ki: a Coca-Cola vezetősége abban az időben annyira megriadt az erős konkurenciától, hogy egy elkeseredett lépésre szánták el magukat. Lecserélték az eredeti receptet, csak hogy piacra dobhassák az „új kólát”. Ám az emberek nem fogadták tárt karokkal a váltást, és mintegy 400 ezer panaszos levelet kaptak. A cég elnézést kért a vásárlóktól, és visszaváltottak a jól bevált formulához. Az eset komoly tanulságul szolgált. Rámutatott, hogy az innovációval ezen a piacon óvatosan kell bánni. Manapság, mivel az egészséges életmód egyre inkább reflektorfénybe kerül, a két nagy gyártó, ha újításról van szó, főleg a diétás üdítőkre helyezi a hangsúlyt.

Jelenleg ki áll nyerésre? Ha csak a forgalmi adatokat vizsgáljuk, akkor meglepő számokat fogunk látni. A Pepsi ugyanis nagyságrendekkel több forgalmat bonyolít le, mint a Coca-Cola. A bevételük meghaladja a 60 milliárd dollárt, míg a szektor rangidős szereplője „csak” 35 milliárdot tud besöpörni. A kép azonban csalóka, ugyanis a Pepsi bevételeinek közel feléért különféle ételek – például gabonapelyhek és csipszek – felelnek. Ha csak a kólaeladásokat nézzük, számos országban, így például az USA-ban a Coca-Cola magabiztosan vezet. Amerikában a piaci részesedésük 18 százalék körüli, míg a Pepsié a 9-et sem éri el. Hogy miért? Egyes elemzők szerint azért is, mert a Coca-Cola a kampányaival hatékonyabban szólította meg a fiatalságot.

 

 

McDonald’s vs. Burger King

 Decemberben egyetlen centért is lehetett Amerikában Whoppert venni a Burger Kingnél. Persze az egészben volt egy kis trükk: az akció ugyanis csak akkor volt érvényes, ha a vásárló a rendelést a cég appján keresztül egy McDonald’s 180 méteres körzetében adta le. Az üzenet egyértelmű volt: ha épp a „mekiben” jársz és a legolcsóbb fogást keresed, akkor rendelj a legnagyobb versenytársától. Ez persze csak egy újabb fejezet a két cég hosszúra nyúló marketingharcában. A küzdelem igazán akkor vette kezdetét, amikor Ray Kroc 1961-ben többévnyi közös üzletelés után kivásárolta a McDonald testvéreket a saját éttermükből, mivel úgy érezte, hogy nem elég ambiciózusak. Majd újdonsült cégével elkezdte behálózni Amerikát, végül az egész világot. A Burger King először nem árban, hanem méretben igyekezett ráverni a nagy konkurensre. Ahogy az „óriásburgerük”, a Whopper népszerűsége kezdett nőni, a McDonald’s is előjött a saját nagy harapnivalójával a Big Mackel, amiből évente mintegy 550 milliót szolgálnak fel a világon.

Jelenleg ki áll nyerésre? Ha a McDonald’s elvesztené a forgalma felét, ezt a csatát akkor is megnyerné. Jelenleg több mint kétszer annyi éttermük van, mint a Burger Kingnek: az üzleteik száma meghaladja a 37 ezret.

 

Adidas vs. Nike

 A sportruházati cikkek valóságos aranykorukat élik. Az amerikaiak ma már nem csak az edzésekhez vagy a parkok körül megejtett kocogásokhoz húznak sportcipőt, a kényelmes darabokat a hétköznapokban is egyre szívesebben hordják. Az igazi nagy vásárlási boom azonban most Kínában zajlik, ahol a német Adidas és az amerikai Nike fej fej mellett haladva tarolja le az ázsiai óriást, ezzel megelőzve több nagy helyi márkát, például a Li-Ninget, az Xtepet és az Antát.

A két rivális közötti harc elsőként akkor éleződött ki igazán, amikor a Nike a foci világában is elkezdte megvetni a lábát, és a háromcsíkos szerelések mellett egyre több játékoson tűnt fel az amerikai cég pipajele. 

Jelenleg ki áll nyerésre? A Nike a győzelem görög istennője után kapta a nevét, ez a keresztelés pedig igen találónak bizonyult. A 80-es évek óta – vagyis azután, hogy sikerült leszerződniük Michael
Jordannel, és megjelentek a sportsztár fémjelezte Air Jordan cipők – gyakorlatilag toronymagasan uralják a piacot. De ebben a csárdában két dudás is elfér: mind az Adidas, mind a Nike forgalma meredeken ívelt felfelé az utóbbi években. A Nike tavaly 36 milliárd dolláros forgalmat produkált, míg a német konkurens eredménye a korai becslések szerint ettől mintegy 10 milliárd dollárral maradhatott el.

 

Airbus vs. Boeing

 A XX. század elején alapított Boeing már többször is járt a csőd közelében, ám a hadiipari megrendeléseknek köszönhetően mindig sikerült kikerülniük a gödörből. A repülőgyártók versenye az USA-ban 1997-ben dőlt el végleg, ekkor vásárolták fel a nagy riválisukat, a McDonnell Douglast. A kihívóik száma azóta egyre redukálódott: jelenleg csak az öt európai gyártó konzorciumából létrejött Airbus tudja tartani velük a lépést. Bár a következő években várhatóan változik a helyzet és Ázsiából erős konkurenciát kaphatnak, egyelőre a 100 ülés feletti piacon a két mamutcégnek nincs komoly kihívója.

Jelenleg ki áll nyerésre? Ha a rendelések számát nézzük, akkor 2013 és 2017 között az Airbus vitte el az aranyérmet. Tavalyelőtt például 1109 megbízás futott be hozzájuk, majdnem kétszázzal több, mint a Boeinghez. Viszont úgy tűnik, hogy 2018-ban fordult a kocka, az első 11 hónap adatai alapján ugyanis az amerikai óriás-
cég jócskán elhúzott európai riválisától. Forgalom tekintetében viszont mindig is a Boeing volt az első, részben a tetemes katonai megrendelésnek hála.

 

Hasbro vs. Mattel

A Mattel 60 éve azzal robbantott kasszát, hogy a nagy játékgyártók közül elsőként – Barbie néven – nem kisgyerek, hanem tinédzser kinézetű babákat kezdett el gyártani. Az amerikai cég sokáig ügyesen őrizte a piacvezető pozícióját, amiben nagy segítségükre volt, hogy nemcsak a Matchbox forgalmazási jogai voltak náluk, de a Disney-vel is jó partneri viszonyt ápoltak. Úgy 10 éve viszont egyik ballépés a másikat követte a gyártónál: miközben a Barbie folyamatosan vesztett a népszerűségéből, egy új hercegnőmárka elindításával magukra haragították a Disney-t. Mindezt pont akkor, amikor a legnagyobb ellenfelük, a Hasbro elkezdett erősödni a filmekhez és tévésorozatokhoz kapcsolódó játékok forgalmazásával.

Jelenleg ki áll nyerésre? Mindkét cég árbevétele megszenvedte, hogy Amerikában bő egy éve bezárt a legnagyobb játékbolt, a Toy”R”Us. A Matteltől egy tavalyi bejelentés szerint 2200 embert bocsátanak el. Akárhogy is: 2018 harmadik negyedévében a Hasbro nem sokkal a Mattel előtt járt (a bevételük 1,57 milliárd dolláron állt, míg a versenytársuké 1,4 milliárdon). A Hasbro kezében komoly fegyver, hogy jelenleg hozzájuk tartozik a Star Wars- és a Marvel-játékok forgalmazási joga.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink