NEMZETISÉGI VÁLASZTÁS
Mind a tizenhárom hazai nemzetiség esetében lesz önkormányzati választás, a „sima” voksolással egy időben, október 13-án – derül ki a Nemzeti Választási Iroda honlapján elérhető tájékoztatásból. A részvételre azonban regisztrálni kellett, a határidő pedig már a múlt hét végén lejárt. A legfrissebb adatok szerint valamivel több mint háromszázezren éltek a lehetőséggel, vagyis kérték felvételüket a nemzetiségi névjegyzékbe, a legtöbben, kétszázezren romaként. Az „ezüstérmesek” jócskán lemaradva a hazai németek, 55 ezer fővel. A voksolással helyi, területi és országos képviselőket is választanak az érintettek, majd az eredmény nyomán felállnak az új képviseleti testületek is.
A legizgalmasabbnak mindenképp a hazai cigányság körében tartott megmérettetések ígérkeznek. A legtöbb jelöltet az idén is a Fidesszel szövetségben dolgozó Lungo Drom állította, ám a Farkas Flórián parlamenti képviselő által vezetett listával szemben lényegében afféle népfront jött létre, egy új csoportosulás, a Fiatal Romák Országos Szövetségével, azaz a Firosszal az élen. Igaz, a börtönviselt Dancs Mihály által vitt Roma Polgárjogi Mozgalom is szeretne vezető szerepet betölteni, az összefogáson belüli vetélkedés még nem dőlt el véglegesen. Pályázna a címre a Phralipe nevű szerveződés is.
Külön érdekesség, hogy Gyurcsány Ferencnek, illetve az MSZP-nek az egykori partnere, a különböző visszaélések miatt korábban több mint egy évet a rács mögött töltött Kolompár Orbán is a Firoszhoz csatlakozott. Minden valószínűség szerint tagja lesz az Országos Roma Önkormányzatnak, melyet 2010 előtt maga vezetett. De a választási bizottság döntése értelmében 1210 településen helyi cigány önkormányzatot is választanak, legalábbis ennyi helyszínen sikerült ehhez kellő számú jelöltet állítani. Ebben a körben nyilván a budapesti voksolás lesz döntő fontosságú. A fővárosi testületet jelenleg az a Csóka János Pál vezeti, aki nemrég még az MSZP nemzetiségi tagozatának az alelnöke volt, ám a balos pártok és a Jobbik közötti együttműködés elleni tiltakozásul kilépett az újpesti szocialisták sorai közül. Az új testület kvázi kellemetlen örökségként kapja meg egy budapesti szakképző iskola ügyét: a fenntartásában működő intézmény nemrég lehúzta a rolót, tetemes tartozásokat és jogi tisztázatlanságokat hagyva hátra.
A többi nemzetiség esetében nincsenek ilyen viharos, akár az országos sajtó figyelmét is felkeltő ügyek. Az összkép pedig kifejezetten kedvező. Az őshonos magyarországi kisebbségek támogatása 2010 óta megnégyszereződött – derült ki egy minapi tanácskozáson Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes szavaiból. Míg 2010-ben 12 oktatási-nevelési intézmény volt nemzetiségi fenntartású, számuk erre az évre 91-re bővült, és összesen 15 ezer diák tanul ilyen iskolákban. Semjén szerint nagy az igény arra, hogy további intézmények kerüljenek nemzetiségi fenntartásba.
Ez a bővülés azonban már az októberi voksolás nyomán felálló új kisebbségi önkormányzatok dolga lesz. További könnyítés: a nemzetiségi pedagógusok bérpótléka az idén harminc százalékkal nőtt, 2020-ra plusz negyvenszázalékos bővüléssel lehet számolni. A nemzetiségi óvodapedagógusi ösztöndíjprogramban ezen hallgatók hetven százaléka vesz részt.
