ZÖLDÍTÉS
Világviszonylatban is példátlan közösségi médiaaktivitás mellett óriási figyelmet kaptak az Amazonas-medencében pusztító tűzvészek, valamint a bolygónk számos pontján lángoló erdők a közelmúltban. Arról viszont kevés szó esett, hogy a jellemzően baloldali, globalista politikához kapcsolható klímaharcra épülő retorika segítségével jelentős pénzek landoltak a témát felkaroló civil szervezeteknél. Ráadásul az eredeti célra, tehát az amazóniai lángok mielőbbi oltására nem sikerült felhasználni a tetemes összeget.
Az Index egy korábbi cikke szerint az egyik legnagyobb nemzetközi szervezet, az Amazon Watch másfél millió dollárt, nagyjából félmilliárd forintot fordított a tevékenységére 2017–18-ban. Ennek pedig mindössze tíz százaléka jutott a helyi indián közösségek támogatására, a többi népszerűsítésre ment el, beleértve a Jair Bolsonaro brazil elnököt támadó, politikai töltetű kampányokat.
GLOBÁLIS FAMOZGALMAK
Szintén a klímaváltozás okán július elején felbukkantak – világszerte szinte napra pontosan ugyanakkor – a közösségi, lakossági, vállalati, civil támogatások felhasználásával faültetést kezdeményező csoportok. Ennek előzménye, hogy a hónap első napjaiban tette közzé a Zürichi Szövetségi Műszaki Főiskola kutatócsapata azt a tanulmányt, amely szerint ez a legjobb védekezés az éghajlat-módosulás ellen. Úgy vélik, nagyjából az Egyesült Államok méretével megegyező területet lehet még fásítani a földön, s ezek az erdők a mai globális szén-dioxid-előállításnak a kétharmadát dolgoznák fel.
Világszerte közös ezekben a fásítási mozgalmakban a közösségimédia-aktivitás, az egységes arculat, s mindenhol ugyanazok a módszerek: az emberek klímaváltozás miatt kialakult bűntudatára épített retorika, elhatárolódás a mindenkori kormányoktól, valamint a globális klímaharc arcának, a 16 éves svéd Greta Thunbergnek a támogatása. A Figyelő által korábban megkérdezett erdészeti szakemberek üdvözlendőnek tartják, hogy egyre nagyobb a fásítási hajlandóság, ám a magán- és állami erdészetek bevonása nélkül, szakértelem hiányában jelentős károkat is okozhatnak a laikusok.
KLÍMABŰNTUDAT
A magyar civil és politikai életből jól ismert szereplőkkel itthon is megalakultak a közösségi faültetésre buzdító civil szervezetek. A két legnagyobb kezdeményezés az egykori ligetvégő aktivista Gayer Zoltán által alapított MyForest – közösségi erdők, valamint Demszky Gábor korábbi főpolgármester tanácsadója, emellett az egykori SZDSZ tagja, Bojár Iván András által létrehozott 10 Millió Fa.
E csoportok célja azonos: minél több fát ültetni hazánkban, adományokból. Mindkét szervezet a klímaváltozástól való félelemre, a bűntudatra alapozva toboroz – eddig, úgy tűnik, sikeresen. Habár júliusban alakultak, máig nem került sor nagyobb faültetésre, de közösségépítés, a fásítási előkészületek jelenleg is országszerte folynak.
A MyForest ebben a hónapban közölte: bejegyezték a Közösségi Erdőkért Alapítványt, s várják az adományokat. Terveik szerint ebből a faültetést, az erdő gondozását és az egyéb feladatokat finanszíroznák. A megmaradt támogatásokból pedig termőföldeket vásárolnának vagy bérelnének. Korábban beszámoltunk róla: Gayer Zoltán és két másik magánszemély a Nógrád megyében található Csécse mellett vett meg egy 2,08 hektáros rétet az önkormányzattól, szabályos eljárást követően.
A csécsei területen a közzétett árlista alapján egy darab fa ültetéséhez 310 forinttal számolnak. Őshonos fajtákat, jellemzően tölgyet telepítenének, összesen húszezer fát, melyekből várakozásaik szerint negyven év múlva kétezer maradna meg. A 310 forint tartalmazza a földszerzési költségeket, a szántást, a csemeték, makkok árát, a vadvédelmet és az alapítvány fenntartási kiadásait. Az összeg 6,2 millió forintra rúgna. Emellett évente háromszor erdőgondozás címén fánként 200 forintot kérnek, ez egy esztendőben 12 millió lenne. (Cserébe a támogatók – hasonlóan a nagy környezetvédő szervezetek panda-örökbefogadási kampányaihoz – örökbe fogadnak a közösségi erdőből egy darab fát.) Összesen tehát 18,2 millió forinttal kalkulálnak a csécsei erdősítés kapcsán.
TÚLÁRAZOTT KLÍMAHARC
A Figyelő ugyanakkor kiszámolta: piaci tarifákkal legfeljebb 3-4 millióba kerül az erdősítés. A NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. darabonként 26 forintért kínál tölgyfacsemetét, ha nagy tételben vásárolnak. Az egyik erdészeti cég az ültetést darabonként 17 forintért végzi el. Tehát a húszezer csemete kevesebb mint 900 ezer forintért kerül a talajba. Az egyik, teljes körű erdészeti adminisztrációs és szakmai segítséget nyújtó magáncég árai alapján a kéthektáros terület talajmunkái és az adminisztratív költségek nagyjából 150 ezer forint körül alakulnak, s az egyéb – vadvédelmi, fenntartási – kiadások szintén alig haladják meg a 100 ezer forintot.
A csécsei képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve szerint 1,350 milliót fizettek a területért az új tulajdonosok. Ez tehát azt jelenti, hogy míg a MyForest árai szerint több mint 18 millió forint kell az erdősítéshez, addig a nyilvánosan hozzáférhető tarifák alapján ez az összeg piaci alapon – beleszámolva a föld árát is – a 4 milliót sem éri el.
Összességében akár 15 millió forint tiszta hasznot hajthat a közösségi erdősítés, ám amennyiben nem számoltunk bizonyos tételekkel, akkor is tetemes, bőven 10 millió feletti profit landolhat az alapítványnál. Arról nem is beszélve, hogy a Vidékfejlesztési Program nemrégiben megemelt vissza nem térítendő támogatásából az első évben 2,1 millió forintot is igényelhetnek. A megmaradt összeg pedig kérdéses, hogy milyen célokat szolgál a jövőben.
