MEGRENDÜLT A BIZALOM
A Neckermann utazási iroda egyik utasának múlt heti, a botrány után egy-két nappal közzétett Facebook-posztjából idézünk: „Nem rágalom, de Quaestor-szindrómám van…” A hazai leánynál a válságkezelés a helyén, mindenki választ kap a kérdéseire, és a cég személyesen is felvette a kapcsolatot azokkal, akiknek az útjával összefüggésben maradtak még elintéznivalók. A partnerek, azaz többnyire a szállodák és a légi szállítók is végzik a dolgukat, bár több eset előfordult, amikor fennakadások voltak.
„Az utazási irodáktól kapott információk szerint a Neckermann utasai közül sokan már másnap elkezdtek érdeklődni náluk azt követően, hogy kiderült: a Thomas Cook csődje a magyarországi leányvállalat számára is problémákat okoz majd, például a viszontértékesítők is elpártolhatnak – fejtette ki Érsek M. Zoltán utazási szakértő, Az Utazó magazin kiadója. – A reakció már csak azért is logikus, mert lassan elkezdődik a jövő nyári charteres utak előfoglalása, s nehéz helyzetbe kerül az, akinek csökken az árualapja. A magyarországi Neckermannt ugyanakkor a legtöbben nem írják le, mondván: a márkanév, valamint a menedzsment erős, és ez esélyt adhat a túlélésre, ami a szakma számára azért lenne előnyös, mert az iparág a bizalomra épül, s minden esetleges csőd az egész szektorra rossz fényt vet. Márpedig a magyarok utazási kedve az elmúlt években érezhetően megnőtt, ami az irodák forgalmára is kedvező hatást gyakorolt; a népszerűbbek 10–25 százalékos növekedést értek el. A jelenlegi helyzetben ugyanakkor egy dologban mindenki biztos: bárhogy is alakult a bajba jutott iroda sorsa, a piacon már megkezdődött az átrendeződés.”
PRIVÁT VAGY CSOPORTOS?
A múlt héten kidomborodó Thomas Cook-ügy a turisztikai biznisz átalakulásának a hatásaira világított rá. A történet nagy valószínűséggel egy olyan mérföldkő, amelyre évekkel később is emlékeznek majd, ugyanis nagyban meghatározza a szervezett utak értékesítését. A piac a hatvanas években bontogatta a szárnyait, és egészen a 2008-as válságig meglehetősen sikeresen működött. Ezután volt némi megtorpanás, itthon is több cég „adta be a kulcsot”, ám a krízist követően újra nőtt az irodák szerepe. Észak-Amerikában például – a TravelMole korábbi elemzése szerint – a 2010-es 17-ről 2012-re 27 százalékra nőtt a topirodákban foglalók aránya, miközben az egyéni szervezésű utaké 43-ról 27 százalékra csökkent. Ám a recesszió alatt és után nagyon megerősödtek a webes turisztikai, főleg szállásajánlatok, ami sokakat az önállóságra ösztönzött. Mindig is volt a társadalomnak egy kis része, amely szerette maga szervezni az útjait. A 2010-es évekre ez a kevesek hobbijából igazi fősodorbeli tevékenységgé vált. Emiatt évről évre egyre kevesebben utaznak irodával, szervezetten. A legtöbben szállást foglalnak (például a Booking.com-on – természetesen e mellett számtalan más jó nevű, megbízható webes szolgáltatás működik), az odautat pedig a kizárólag online értékesítő fapados légitársaságok jegyeivel intézik – kész is a városi nyaralás. Ami a tengerpartokat illeti, hasonló a helyzet: apartmant online, odautat fapadossal intéznek, fakultatív programot nem szerveznek.
Az utolsó nagy döfést az Airbnb típusú, jellemzően igen olcsó vagy jó áron döbbenetes luxust nyújtó magánszállás-közvetítés vitte be a turisztikai ágazat hagyományos vonalának. Vagyis hiába rekordméretű a világban az utazási kedv, a profit ma már nem a hagyományos szervezők zsebében landol. Egy az ágazat által széles körben használt célszoftver gyártója, a TrekkSoft amerikai kutatása szerint tavaly az utazók 66,7 százaléka online, közvetlenül foglalta le útját, 24,3 százalékuk utazási irodában, ügynöknél. Kilenc százalék már olyan online utazási piactereken foglalt, amelyek a szállást, az utazást és sokszor a választható programokat is egy helyen kínálják. A piacterek aránya egy évvel korábban még csak 3,2 százalékos volt, tehát a trend egyértelmű.
„Pár százezer hasonszőrű társammal együtt én okoztam a Thomas Cook csődjét” – írja a news.com.au ausztrál hírügynökség cikkének fiatal szerzője. Ő elsősorban a generációjára gondolt. Húsz esztendővel ezelőtt évente ötvenmillió ember ment más országokba nyaralni. Jelenleg évi 1,4 milliárdan teszik ezt – az utazási irodák szolgáltatásait igénybe vevők száma ennek ellenére vészesen apad. Médiajelentések szerint hét nagy-britanniai utazóból csak egy él e cégek szolgáltatásaival. Ma az emberek tekintélyes része online foglal repülőjegyet és szállodai szobát.
Ahogyan pedig az elmúlt évek alatt látványosan csökkent az érdeklődés a szervezett utak iránt, értelemszerűen úgy kellett volna növelni azok árait és erősíteni a kínálat mögötti extra szolgáltatásokat. Csakhogy a túlélésért folytatott verseny (bár egyelőre nem tudni, hogy ki kivel küzd a turisták kegyeiért, tételesen az irodák egymással, vagy az irodák a webes felületekkel) inkább az árháborút kényszerítette ki, ami negatív spirálba kényszerítette az olyan hatalmas vállalatokat is, mint a brit Thomas Cook és érdekeltségei, köztük a német, valamint a magyar Neckermann. A nemzetközi sajtó hasonlóan fogalmazott az esetről: „Szeptember 23-án megindult a kötelező csődeljárás a világ egyik legpatinásabb, legrutinosabb utazási irodája, az 1841-ben alakult Thomas Cook ellen. Mi húzta ki alóluk a szőnyeget? Egyetlen mondatban: nem hallották meg az idők szavát, nem vették tudomásul, hogy a nagy tömegeket mozgató, csomagokat (package tours) értékesítő turizmusnak lassan bealkonyodik. És ez globális jelenség, Buenos Airestől Moszkván át Pekingig érvényes. Ma még Budapest utcáin a zászlókat lengető idegenvezetők mögött nagyszámú – főként közép- és szépkorú kínai, orosz – turista tolong. Ám egyre több fiatalabb kínai, orosz családot látni, amely mobilon böngészi az utat a magyar főváros látnivalóihoz, maga szervezi az utazásait.
Persze a Thomas Cook ügyletei ezer más sebből is véreztek. Az egyik legmélyebbet talán a brexit ejtette. Ugyanis az angol anyavállalatnak sürgősen szüksége lett volna mintegy kétmilliárd dollárnyi friss tőkére veszteségei pótlására. De hol az az invesztor, aki a brit kilépés előtti kiszámíthatatlan időkben hajlandó lenne kockára tenni ekkora összeget egy kétes befektetéssel? A kormány – ellentétben a németekkel, akik segítettek – elzárkózott az áthidaló kölcsön nyújtásától.
Az otthoni légkör sem kedvezett az utazásokból élőknek. Az angolok máris bezárkóznak, nem utaznak, nem költenek; bespájzolnak a várható áruhiányra való tekintettel, és a tömegeknek kisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy külföldi kiruccanásra vállalkozzanak. S ha bekövetkezik az egyre valószínűbb „kemény” brexit, a kialakuló kaotikus viszonyok közepette a nagy-britanniaiak tíz- vagy százezrei veszíthetik el munkahelyeiket – ami szintén nem turizmusösztönző.
Nem kis szerepet játszott a Thomas Cook krachjában a vészesen gyengülő angol font. Minthogy az anyavállalat kuncsaftjainak a nagy része nagy-britanniai s fontban fizet, az utazási irodának árakat kellett emelnie, hogy elszámolhasson a külföldi szállodákkal, légitársaságokkal, szolgáltatókkal – legtöbbször dollárban. Nem véletlen, hogy a cég késő nyáron került csődbe. Tavasszal, amikor az emberek lefoglalták a helyeket és átutalták a foglalási díjakat, előlegeket, a vállalat úszott a pénzben. Aztán jött a nyárutó, az elszámolás pillanata, amikor az utazási irodának rendeznie kell a számlát a légitársaságokkal, a szállodákkal, a szolgáltatókkal. És az amúgy is túlterhelt, problémákkal küzdő brit óriás számára ez volt az utolsó csepp a pohárban.
CSAK PÁR KATTINTÁS
Természetesen a szervezett utazások értékesítésében szerepet vállaló irodák működése erősen szabályozott. Számtalan féket építettek a rendszerbe, hogy az utas és persze a pénze biztonságban legyen. A Thomas Cook által teremtett helyzet miatt azonban bizonyosan még nagyobb változások következnek, hiszen nálunk vagy akár Németországban egy hatalmas irodalánc megroggyanása alapjaiban kérdőjelezi meg a bizalmat. És ha a nagy utazási irodák túl is élik a minapi sokkot, az bizonyos, hogy a korábbinál jóval nagyobb kihívás lesz utasokat toborozni. Már csak azért is, mert az imént taglalt teljesen önálló internetes utazástervezés a XXI. század harmadik évtizedéhez közeledve egyre inkább „egyablakossá” válik. Például a fapados légitársaságoknál már a repülőjegy mellé két-három kattintással szállás, transzfer és bérautó is foglalható, de persze ott vannak az olyan óriási utazási és/vagy szállásárakat összehasonlító oldalak, mint a Trivago, az Expedia vagy a Skyscanner. Ha pedig megvan a repülőjegy-buszjegy, a szállás és a transzfer (vagy a bérautó), minden mást – helyismeretet és idegenvezetőt – pótolhat a TripAdvisor és a Google Térkép, melyekkel szintén pár kattintással lehet programokat, látványosságokat, éttermeket vagy bármi mást keresni. Nyilván az utazóközösséget és a hús-vér idegenvezetőt egyik applikáció vagy weboldal sem pótolja, de a többség jól megvan ezek nélkül is, akár családdal, akár barátokkal-ismerősökkel kirándul.
MEGMARAD A SZEREPÜK
Ugyanakkor az utazási irodáknak vélhetőleg a jövőben is meglesz a szerepük. A kényelem, a teljes kiszolgálás, a nyelvi korlátok lebontása és az emberi idegenvezetés, valamint a jellemzően sokkal biztonságosabb szervezés mind olyan plusz, amelyet bizonyosan sokan, sokáig kifizetnek még. Már a válság után felerősödött az a jelenség, hogy olyan célpontok (például az arab vagy az ázsiai, az afrikai és a dél-amerikai országok egy része) esetében, ahol a turisták biztonsága problémás, az emberek szívesebben mennek irodákkal, nagyobb csoportokban, a helyi viszonyokat jól ismerő idegenvezetőkkel.
THOMAS COOK – A HŐSKOR VÉGE
Thomas Cook 1841-ben találta ki az utazási csomagot, amelyben minden benne volt: utazás, szálloda, ellátás. 1855-ben már ilyen szolgáltatással vitte a turistákat a szigetországból Európába. Aki ma Nagy-Britanniából valamelyik európai célországba utazik, fapadossal megy, jóval olcsóbban, mint amibe az utazási irodák csomagjai kerülnek. Uber-taxi várja a reptéren, amely beviszi online foglalt-fizetett szállodájába. És ha külön szolgáltatásokra, kirándulásokra vágyik, az azokat szervezőktől közvetlenül, felár nélkül megveszi az interneten keresztül. A Thomas Cook-csőd szerteágazó hatása sem mellékes. Sok leányvállalattal, érdekeltséggel százezreket sodort nehéz helyzetbe a cég. Ez év kora őszén több mint hatszázezer kuncsaft rekedt a világ különböző részein. Az utazási iroda válsága futótűzként terjedt Kelet-Közép-Európában, többek között az osztrák, a lengyel és a német leányvállalatot is érintette. A német kormány és a hesseni tartomány fele-fele arányban állva a számlát mintegy 400 millió eurós gyors, áthidaló kölcsönt nyújt a Condor légitársaságnak, amely a németek számára éppolyan ismert név (volt), mint mondjuk a Volkswagen. (A Condor tíz éve a Thomas Cook GmbH-hoz, a németországi leányhoz tartozik.) A pénzt – írja a Der Spiegel – még nem utalták át a Condornak, mert az EU illetékes szervei megvizsgálják az eljárás jogszerűségét. Ám a jelek szerint olcsóbb életben tartani a Thomas Cookot, mint esetleg államköltségen hazahozatni a nyaralókat, plusz ötezer munkahely elvesztésével muníciót adni az ellenzéknek. Persze nemcsak a Condor, hanem a Thomas Cook GmbH is áthidaló kölcsönért folyamodott, mert a brit anyavállalat csődje veszélybe sodorta működését. A német utazási iroda is csődöt jelentett, s egyelőre a kárfelméréssel foglalkozik, nem ad el új utakat. A válság búvópatakjai a Neckermannon keresztül hazánkat is elérték. A Neckermann Magyarország szeptember 23-án nyolcpontos közleményt jelentetett meg, amelyben 3,4 milliárd forintos vagyoni biztosítékról ír. Figyelemre méltó, hogy márciusban a már szorongatott helyzetű Thomas Cook-csoport előremenekült keletre, s megvásárolta az egyik legnagyobb orosz turisztikai ügynökséget, a Biblio Globuszt. Utóbbi kiváló kapcsolatokat tart fenn a Kremlhez közel álló, az Aeroflotból kivált Rosszija légitársasággal, amelyhez a 64 gépből álló orosz államelnöki légiflotta kötődött.
BUDAPEST, A SIKERVÁROS
Kitűnően mutatja egy-egy apró epizód is, hogy min múlhat a modern turisztikában egy város népszerűsége, sikere. Ilyen lehet akár egy ismert film forgatása. Will Smith néhány hónapja a magyar fővárosban forgatta legújabb filmjét, a napokon belül moziba kerülő Gemini Mant. A világhírű színész annyira élvezte az itt töltött időt, hogy most visszatért, hogy bemutassa az elkészült produkciót. A Gemini Man készítői azonban nemcsak a filmet, hanem Budapestet is világszerte bemutatják a közönségnek, hiszen az első rajongói vetítést is itt szervezik. A rendező, Ang Lee s a producerek, Jerry Bruckheimer és David Ellison is eljönnek egy nemzetközi sajtóesemény keretében. A Magyar Turisztikai Ügynökség szerint az, hogy az alkotók örömmel jöttek újra fővárosunkba, azt mutatja, hogy Budapest olyan hely és úti cél, amelyet érdemes megismerni, felfedezni. A produkció elkészítésében több magyar szakember is részt vett, és sokszor találkozhatunk benne Budapest közismert, gyönyörű helyszíneivel. Ez elismerése mind a magyar tehetségnek és tudásnak, mind pedig a főváros nagyszerű építészeti kincseinek és látványának.
